magyar őstörténet

Íme, a Hun Birodalom legnagyobb rejtélyei – történész és régész ered a titkok nyomába

A kutatók az őstörténeti „krumplitól” a hunok kulturális identitásán keresztül a „barbár” hunok mítoszáig és Attila sírjáig minden lényeges kérdést fölvetettek.

p

6

0

11

A harvardi tudósok súlyosan torzítottak a magyar őstörténettel kapcsolatban – kutatók a Mandinernek

A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.

p

3

17

142

Tudománytalan prekoncepció, hogy Jakutföldről származhatnak a magyarok – etnológus válaszol a harvardi tanulmányra a Mandinernek

Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.

p

10

2

52

Komoly fordulat: az Aba-nemzetség genetikája újraírja a magyar őstörténetet – kutatók a Mandinernek!

Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.

p

23

2

89

Évszázados vita dőlhetett el, föltárták a hunok eredetét! – kutató a Mandinernek

Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.

p

14

2

100

Baskíriában ma több százezer Árpád-házzal rokon ember él – Nagy Péter genetikus a Mandinernek

A magyar archeogenetika világszínvonalú, a tudomány pedig nem felejt – vallja az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója, aki Baskíriában találta meg az Árpád-házi rokonokat a legnagyobb számban.

p

20

2

72

Előttünk dőlnek le őstörténetünk és népzenekutatásunk tabui – Agócs Gergely a Mandinernek

A magyar őshaza meghatározásánál a mai életformánkból indulunk ki, ám őseink több ezer kilométert tettek meg pár hónap alatt – mondja az etnográfus. Kutatásai arra utalnak, Kodálynak is igaza volt.

p

14

0

21

Tudományos áttörés! Meghatározták a Kárpát-medence népvándorlás kori alapnépességét – kutatók a Mandinernek

A honfoglalás statikus képe megdőlt, a magyarság kulturális fennmaradását pedig a helyiekkel való keveredés tette lehetővé, szemben a hunok és avarok elkülönülésével. Páratlan eredmények!

p

19

7

217

Az Árpád-ház a családi hagyomány erejével vállalta fel Attilát, a hunt – történész a Mandinernek

Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról” – mondja Szabados György.

p

7

0

35

Hun Attiláról tudunk, de avar Attilát nem említ senki – régész-történész a Mandinernek

A források a hunokat nevezik hunnak és szkítának, az avarokat szkítának, hunnak és avarnak, végül a magyarokat szkítának, hunnak, türknek, ám a magyarokat nem nevezik avarnak – hangsúlyozza a kutató.

p

3

5

107

Az Attila-leszármazás sztyeppei hagyomány, vagy német lovagok hozták? – Szenthe Gergely a Mandinernek

A neves régész-történész Kontos Gábor hun és avar Attilákról szóló, érdekes elméletére válaszolva többek között kifejti: Attila a germán kultúrában lényegében pozitív hős, nem szörnyeteg! Első rész.

p

5

2

55

A Krím nélkül nem érthető meg a honfoglalás előtti magyar történelem – régész a Mandinernek

A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.

p

18

1

119

Hun vagy avar vagy Attila? – érdekes elmélet született a rettegett vezérről

Hun hagyományunknak több köze van az avarokhoz, mint az ókori hunokhoz, sok forrásunk valójában egy Attila nevű avar királyra utal – mondja a Mandinernek Kontos Gábor.

p

13

7

339

Itt a forradalmi áttörés a magyar őstörténet kutatásában! – exkluzív interjú a Mandinernek

Nemzetközi mércével is egyedülálló történeti genetikai feltárást végzett egy kutatócsoport, az eredmények új dimenzióba emelik a komplett őstörténetet. Gyuris Balázs első szerzővel beszélgettünk.

p

24

2

237

Hol lehetett a magyar őshaza? – Türk Attila a Mandinernek

Olyan régészeti környezet kimutatása szükséges, amely Altaj vidéki eredetű, a baszandajszki kultúra pedig magában hordozza az őshaza környezetéhez szükséges összetett feltételeket – tudjuk meg.

p

12

2

211

Az író, aki a régi magyar hiedelemvilágból merít – Szigeti Kovács Viktor a Mandinernek

A táltos egyedülálló szuperhős, akinek legfontosabb attribútuma, hogy kikezdhetetlenül jó – mondja a szerző, aki szerint amit a nyelvünk őriz, az a miénk, mindegy, honnan kaptuk.

p

7

0

148