November 27-én XIV. Leó pápa Isztambulba érkezett, és misét tartott a muszlimmá és törökké vált egykori Konstantinápolyban. Ennek apropóján felfedezőútra indultunk a metropolisz keresztény közösségeibe.
Kívülről nem is látszik. Patinás társasháznak tűnik, de belül Isztambul legrégibb katolikus imahelye rejtőzik: a manapság osztrák érdekeltségű Szent György-templom. Bár az épület 19. századi, már 1303-ban állt itt egy kápolna, amely 1660-ban leégett. „Már a keresztény idők előtt szentnek számított ez a hely – mondja Alexander Jernej pap. – A legenda szerint egy Apolló-templom volt itt vízforrással, amelyet az emberek szentnek véltek.” Később e kút vizével keresztelték a gyermekeket. A kút még mindig látható a templomban, bár lefedve. Víz sincs benne: „Amikor 1871-ben elkezdték építeni a föld alatti siklóvasutat, eltűnt a víz” – árulja el a pap. Később statikai okokból, a földrengésveszély miatt, az üres kutat fel kellett tölteni kövekkel.
A nyüzsgő Isztambul szívében sokak tekintete elsiklik az apró keresztény templomok fölött. A mecsetek tengerében, az óriási tömeg és zaj között a déli harangszóra alig figyel fel valaki. Pedig Konstantinápoly egykor a kereszténység egyik központja volt. Bár mára alig maradt ebből valami, a kis hívőközösségek összetartása annál erősebb. A Vatikán is különös figyelmet szentel a Törökországban élő keresztény kisebbségnek. Katolikus egyházfő korábban négyszer látogatott el Törökországba: először VI. Pál 1967-ben, legutóbb Ferenc pápa 2014-ben. Tizenegy évvel később, 2025. november 27-étől XIV. Leó három napot töltött el az országban. Apostoli utazása magában foglalja a megemlékezést a nikaiai első zsinat 1700. évfordulóján, amely szerinte történelmi lehetőség a keresztény egység előmozdítására, „minden keresztény számára a hit igazi egységének pillanata lesz”.
Ez az egység a helyi keresztények mindennapjaiban is megmutatkozik. „A közösségünk nemcsak a vallásról szól, hanem arról is, hogy egy másik országban a templom az otthonodra emlékeztet. Ha idegen környezetben élsz, szükségét érzed, hogy egy közösség tagja legyél. Az embereknek fontos, hogy találkozhassanak másokkal, és érezzék, hogy tartoznak valahova” – fejti ki Alexander Jernej.
Konstantinápoly Szent György-temploma hosszú és gazdag múltra tekint vissza. Először II. Andronikosz császár 1303. május 1-jei aranybullájában említik meg. Korábban valószínűleg bizánci templom volt, ám 1352-ben latin rítusra tért át, amikor a település bővülése során a genovaiak városrészének belsejébe került az épület. 1660. április 10-éről 11-ére virradó éjszaka tűzvészben megsemmisült. Az újjáépített templom 1891-ben az osztrák lazarista tartomány kezébe került. Ma is osztrákok képezik a közössége nagy részét. Egy iskola tartozik hozzá, a St. Georgs-Kolleg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Csernij 46 éves korában katonai kiképzésen vesztette életét.
„Szomorú, hogy úgynevezett felelős európai politikusok tesznek ilyen kijelentéseket a 21. században” – mondta a külügyminiszter.
A miniszterelnök hétfőn Törökországba látogatott, hogy négy nagy témakörről tárgyaljon Erdoğan elnökkel.
Fontos témákat kell megbeszélni a törökökkel.
A miniszterelnöknek az elmúlt időszakban egy szabad hétvégéje sem volt.
A rendőrség emberölés bűntett kísérlete miatt folytat eljárást.
Összegyűjtöttük a szezon kihagyhatatlan köteteit: Jókai Mór elfeledett titkaitól a világhírű filmgyárosokig, Agatha Christie vérfagyasztó adventi rejtélyeitől a legújabb magyar űrhajósig. Karácsonyi könyvajánlónk!
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
