Nemrégiben izraeli régészek jelentős felfedezést tettek az észak-izraeli Megiddóban.
Nemrégiben izraeli régészek jelentős felfedezést tettek az észak-izraeli Megiddóban, amely alátámasztja a bibliai Armageddon csatájának történelmi hitelességét – számolt be a Times of Israel. A feltárt kerámiaedények és egyéb leletek azt bizonyítják, hogy az i. e. VII. században valóban katonai jelenlét volt ezen a területen, és a Júdában uralkodó Jósíjáhú király és az egyiptomi Nekó fáraó közötti összecsapás valós esemény lehetett.
A portál emlékeztet, hogy az ókori Megiddó az egyik legfontosabb stratégiai pont volt a Közel-Keleten, amelyet a Biblia is többször megemlít. A Királyok második könyve és a Krónikák második könyve szerint Jósíjáhú király szembeszállt az Asszíria ellen vonuló egyiptomi Nekó fáraóval, de Megiddónál életét vesztette. Ez a csata meghatározó esemény volt az akkori geopolitikai helyzetben, mivel Egyiptom ekkoriban próbálta visszaszerezni befolyását a térségben az asszírok hanyatlása után.
A régészeti feltárások során előkerült egyiptomi és kelet-görög kerámiák megerősítik,
hogy a Bibliában leírt időszakban valóban egyiptomi és görög zsoldos csapatok tartózkodtak a helyszínen.
A régészek szerint ezek az edények és maradványok az i. e. 630 és 610 közötti időszakból származnak, amely egybeesik Jósíjáhú halálának idejével – jegyzi meg a Times of Israel.
A lap elárulja, hogy a feltárt leletek között egyiptomi és helyi eredetű kerámiadarabok is találhatóak. A tudományos elemzések kimutatták, hogy az egyiptomi cserepek szokatlan formájúak és a helyi piacon nem elérhető, rosszul égetett agyagból készültek. Ez arra utal, hogy nem kereskedelmi célból kerültek ide, hanem katonai vagy adminisztratív jelenlét következtében.
Emellett egy épületet is felfedeztek, amely valószínűleg egy egyiptomi helyőrséghez tartozhatott.
A struktúra központi udvarral és több szobával rendelkezett, és nagy mennyiségű kerámiamaradványt tartalmazott, amely további bizonyítékként szolgál arra, hogy Megiddóban egyiptomi katonák állomásoztak a Jósíjáhú és Nekó közötti csata idején.
A Times of Israel cikke szerint a felfedezés nemcsak a bibliai történetek történelmi alapját erősíti meg, hanem az Armageddon fogalmának vallási és teológiai jelentőségét is. A Biblia több helyen említi Góg és Magóg harcát, amelyet az idők végi végső csataként ábrázol.
Az Ezékiel és a Jelenések könyve szerint Góg és Magóg seregei Izrael ellen vonulnak, de Isten végül elpusztítja őket.
A portál megjegyzi: egyes tudósok szerint Góg története Lüdia királyára, Gygeszre utal, aki asszír források szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi hadseregbe. Ez a kapcsolódás megerősítheti azt az elméletet, hogy a bibliai Góg és Magóg története egy valós történelmi konfliktusból eredhet.
A Times of Israel hangsúlyozza, hogy a Megiddóban végzett ásatások megerősítik, hogy az egyiptomi és asszír birodalmak közötti hatalmi harcok jelentős szerepet játszottak az ókori Izrael történelmében. Az új régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy Megiddó egy fontos katonai és politikai központ volt, amely az egyiptomi és asszír hatalmi törekvések ütközőzónájában helyezkedett el.
Ezek az eredmények új perspektívát nyújtanak a bibliai történetek történelmi valóságára,
és alátámasztják azt a nézetet, hogy a Biblia nem csupán vallási, hanem történeti forrásként is értékelhető.
A portál úgy véli: az ásatások folytatása további betekintést nyújthat az ókori Közel-Kelet történelmébe, és segíthet tisztázni a bibliai események pontos körülményeit.
Nyitókép: Moe Osman X-oldala
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Az amerikai elnök 2026 első negyedévében több mint 3700 pénzügyi tranzakciót hajtott végre.
