Nemrégiben izraeli régészek jelentős felfedezést tettek az észak-izraeli Megiddóban.
Nemrégiben izraeli régészek jelentős felfedezést tettek az észak-izraeli Megiddóban, amely alátámasztja a bibliai Armageddon csatájának történelmi hitelességét – számolt be a Times of Israel. A feltárt kerámiaedények és egyéb leletek azt bizonyítják, hogy az i. e. VII. században valóban katonai jelenlét volt ezen a területen, és a Júdában uralkodó Jósíjáhú király és az egyiptomi Nekó fáraó közötti összecsapás valós esemény lehetett.
A portál emlékeztet, hogy az ókori Megiddó az egyik legfontosabb stratégiai pont volt a Közel-Keleten, amelyet a Biblia is többször megemlít. A Királyok második könyve és a Krónikák második könyve szerint Jósíjáhú király szembeszállt az Asszíria ellen vonuló egyiptomi Nekó fáraóval, de Megiddónál életét vesztette. Ez a csata meghatározó esemény volt az akkori geopolitikai helyzetben, mivel Egyiptom ekkoriban próbálta visszaszerezni befolyását a térségben az asszírok hanyatlása után.
A régészeti feltárások során előkerült egyiptomi és kelet-görög kerámiák megerősítik,
hogy a Bibliában leírt időszakban valóban egyiptomi és görög zsoldos csapatok tartózkodtak a helyszínen.
A régészek szerint ezek az edények és maradványok az i. e. 630 és 610 közötti időszakból származnak, amely egybeesik Jósíjáhú halálának idejével – jegyzi meg a Times of Israel.
A lap elárulja, hogy a feltárt leletek között egyiptomi és helyi eredetű kerámiadarabok is találhatóak. A tudományos elemzések kimutatták, hogy az egyiptomi cserepek szokatlan formájúak és a helyi piacon nem elérhető, rosszul égetett agyagból készültek. Ez arra utal, hogy nem kereskedelmi célból kerültek ide, hanem katonai vagy adminisztratív jelenlét következtében.
Emellett egy épületet is felfedeztek, amely valószínűleg egy egyiptomi helyőrséghez tartozhatott.
A struktúra központi udvarral és több szobával rendelkezett, és nagy mennyiségű kerámiamaradványt tartalmazott, amely további bizonyítékként szolgál arra, hogy Megiddóban egyiptomi katonák állomásoztak a Jósíjáhú és Nekó közötti csata idején.
A Times of Israel cikke szerint a felfedezés nemcsak a bibliai történetek történelmi alapját erősíti meg, hanem az Armageddon fogalmának vallási és teológiai jelentőségét is. A Biblia több helyen említi Góg és Magóg harcát, amelyet az idők végi végső csataként ábrázol.
Az Ezékiel és a Jelenések könyve szerint Góg és Magóg seregei Izrael ellen vonulnak, de Isten végül elpusztítja őket.
A portál megjegyzi: egyes tudósok szerint Góg története Lüdia királyára, Gygeszre utal, aki asszír források szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi hadseregbe. Ez a kapcsolódás megerősítheti azt az elméletet, hogy a bibliai Góg és Magóg története egy valós történelmi konfliktusból eredhet.
A Times of Israel hangsúlyozza, hogy a Megiddóban végzett ásatások megerősítik, hogy az egyiptomi és asszír birodalmak közötti hatalmi harcok jelentős szerepet játszottak az ókori Izrael történelmében. Az új régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy Megiddó egy fontos katonai és politikai központ volt, amely az egyiptomi és asszír hatalmi törekvések ütközőzónájában helyezkedett el.
Ezek az eredmények új perspektívát nyújtanak a bibliai történetek történelmi valóságára,
és alátámasztják azt a nézetet, hogy a Biblia nem csupán vallási, hanem történeti forrásként is értékelhető.
A portál úgy véli: az ásatások folytatása további betekintést nyújthat az ókori Közel-Kelet történelmébe, és segíthet tisztázni a bibliai események pontos körülményeit.
Nyitókép: Moe Osman X-oldala
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Ezúttal az egyik különleges orosz egység vezetőjeként hivatkoztak rá.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
Külföldi szakvélemény is megerősíti a Magyarságkutató Intézet egyik munkatársának azon sejtését, hogy Székesfehérváron azonosították Hunyadi Mátyás királyunk csontvázát – tudta meg a Mandiner. Reagált a Magyarságkutató Intézet!
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
