I. Szulejmán sírját jelentős, gazdag város vette körül – fantasztikus eredmények érkeztek Szigetvárról

2024. december 22. 09:47

A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.

2024. december 22. 09:47
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Sikeres és nagy hatású régészeti feltárás utolsó felvonását, az eredmények ismertetését tartották 2024. december 18-án Budapesten, a Gül Baba türbéje köré épült kiállítóhelyen.

Még 2013-ban történt, hogy a Pap Norbert geográfus-történész által vezetett kutatócsoport török támogatással elkezdett egy programot, amelynek a keretében 

2015-re feltárták a Szigetváron elhunyt I. Szulejmán szultán – minden idők egyik leghatalmasabb uralkodója – mauzóleumát,

 azaz türbéjét, amit Szigetvár szőlőhegyén azonosítottak. A vizsgálatokba a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, és török egyetemek is bekapcsolódtak időszakosan, ám a költségek nagyobb részét később a magyar állam finanszírozta. A cél egyre világosabbá vált: egy turisztikai projekt, egy régészeti park víziója bontakozott ki.

A terepi vizsgálatok 2019-ig tartottak, amelyek során sikerült feltárni a mauzóleum körül álló komplexum további elemeit: dzsámit, derviskolostort, a zarándokokat kiszolgáló vendégházat, illetve az őrség szállásául szolgáló barakkot, és a komplexumot védelmező palánkerőd részeit is.

„Sokkal nagyobb, mint bárki gondolta volna!”

Utána a Gül Baba Türbe Alapítvány is „beszállt a buliba”, támogatásuk lehetővé tette a további kutatásokat a Pécsi Tudományegyetem munkatársai és a projektben részt vevők számára: a 2024-es kutatások során a kutatók már a síremlék tágabb környezetét vizsgálták át és innentől fokozódnak az izgalmak: a kutatók nem várt,

 csodálatos felfedezéseket tettek, holott csupán kis területet tártak fel.

 Amit már tudtak: idővel egy település nőtt a zarándokhelyként szolgáló szultáni síremlék köré. Na de mekkora település? És miket találtak a régészek Turbék városában?

A projekt vezetője, Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanára elmondta: „Kérdéseink idén már arra irányultak, hogy mit tudunk a városról, a lakóterületről, az ott élő emberekről? Azt kell mondjam, az eredmények az előzetes hipotézishez képest meglepően alakultak. Mi úgy gondoltuk, hogy ez a városi rang, vagy jelleg, amit a forrásokból, a korabeli térképek jelölései alapján megismertünk, inkább szimbolikus várost takar. Nyilván ott volt ez a szimbolikus jelentőséggel bíró épületcsoport, de szerény lakosságot, a városiasság alacsonyabb fokát feltételeztük. Ehhez képest 

a kép, ami kirajzolódott az idei kutatások alapján, teljesen más: korábban 4-5 hektárra becsültük a település területét, most a régészeti nyomok 80 hektárra utalnak! 

Ha összehasonlítjuk a többi hódoltságkori várossal, azt kell mondanunk, a legtöbbnél nagyobb. Sokkal nagyobb, mint bárki gondolta volna!”

A kutató hozzátette, hogy nem egy homogén, zárt beépítésű területre kell gondolni, foltszerűen látszik a beépítés, de 

sokkal nagyobb népességszámú, mint korábban hitték. 

A műszeres vizsgálatok nyomán kirajzolódott a város szerkezete, úthálózata, egyes területeken például négyzetrácsos jelleget kapott, tehát utcahálózat tűnik fel. Az elmúlt hetekben végzett geofizikai vizsgálatok több felszín alatt azonosítható épület maradványait jelezték, falszakaszokat látunk, és számos új épület felbukkanására van még esély – tudtuk meg.

Az épületek egy része téglából épült és balkáni tetőcserép fedte őket. Tárolóvermekből több tucat ép kályhaszem, talpas tál,

 a kor csúcstermékének számító kínai porceláncsésze – még ma is használható lenne, ha egyben találták volna,

 mondta el később Hancz Erika vezető régész – és festett üvegedény töredéke jött felszínre.

A feltárt sírkomplexum légifotón

Zavarba ejtő gazdagság

Pap Norbert a konkrét leletekről szólva hangsúlyozta: „Különösen jelentős anyagi gazdagság látszik. A tárgyak zavarba ejtően magas társadalmi presztízzsel bíró személyek jelenlétére utalnak, akik akár rendkívül messzi tájakról utaztak ide. 

Magyarországon a legjobb tudomásom szerint soha nem került elő krími ezüstpénz

 Hadji Giraj tatár kán idejéből: ez magas státuszú tatárok jelenlétére utalhat.”

Kiderült: 

ehhez jön egy 16. századi genovai aranydukát, ami egy igazi numizmatikai ritkaság, „az egész világon nincs talán tíz sem”,

 és akkor még nem is beszéltünk a számos ékszerről, illetve a magyar földön sosem látott oszmán ötvösművészeti tárgyakról, 

aranyozott oszmán asztali étkészlet

 egyes darabjairól, gyűrűkről, díszes kapcsokról és lószerszámdíszekről. 

Luxustárgyakról van szó a kor standardjai szerint.

Fölmerült annak kérdése, honnan származnak ezek a turbéki leletek: a helyiek voltak ilyen jómódúak, vagy a zarándokközpont-jellegből fakad a színvonal? A projekt vezetője Fodor Pál történésszel, turkológussal arra jutott, hogy 

a birodalom távoli szögleteiből is eljöhettek ide a gazdag látogatók Szulejmán sírjához, 

az ő tárgyaikat találták meg az ásatás során a betelepült balkáni népesség hétköznapi tárgyai mellett.

Hancz Erika ásatást vezető régész elmondta: a gazdag leletállomány még csak nem is a főobjektumokból, hanem a mellékobjektumokból és a terepbejárásokból, véletlenekből származik – 

képzelhetjük, milyen részletgazdagság nyűgözne le minket, ha a régészek föltárnák mind a 80 ígéretes hektárt! 

Ez hatalmas, beláthatatlan munka volna: Pap Norbert szerint több generáción ívelne át, „Erika unokái fejeznék be az ásatásokat”.

*

Egyéb érdekes képek:

Szulejmán-pecsétes kőfaragvány
A Szulejmán-türbe feltárt falai

 

A sírhely digitális rekonstrukciója, 1664 előtti állapot

Nyitókép: A sírhely digitális rekonstrukciója

 

Összesen 61 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Töki
2024. december 22. 14:42
Sajnos a történelmünk része ez is!!!
Tapeino
2024. december 22. 13:14
Javaslom a magyar történelmet érintő cikkek alatt - hasonlóan a kegyeleti cikkekhez - a teljes kommentszekció elérhetetlenné tételét! Nincs annyi Isten barma a világon, akik ide ne jönnének okádni a magyar történelemre, és itt kiemelem a tisza-szekta ótvaros tagjait!
Publius Decius Mus
2024. december 22. 12:56
Egy harminc méter magas magyar zászlót a helyére a magyar mohácsi hösök szobrait köré, akik turbánokon állnak. Mondom ezt úgy, hogy kedvelem a mai törököket.
Kovács Ubul
2024. december 22. 12:22
"A Kárpát-medencében való megtelepedés idején a magyarság a legkedvezőbb földrajzi adottságú folyóvölgyeket és síkvidéki területeket szállta meg. Csakhogy mind a nagy szultáni hadjáratok, mind a kisebb-nagyobb portyák közlekedési és utánpótlási okokból e területeken hatoltak előre, így a pusztítás anyagi javakban és emberéletben egyaránt leginkább az itt élő magyar lakosságot sújtotta. Ráadásul a végvárakban szolgáló és a másfél évszázadnyi hadakozás alatt jelentős vérveszteséget szenvedő katonaság túlnyomó részét is a magyarság adta."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!