Alföldi ordítva kikérni magának a hazaárulózást, mégis a Tiszát, s velük a háborút támogatja

Mérhetetlenül visszás kiadni magunkat jó embernek, miközben a rosszat támogatjuk. Horváth K. József írása.

A történelem leghosszabb életű emberei túléltek háborúkat, járványokat és birodalmakat. A különleges versenyben a nők vezetnek.


Az emberiség mindig is megszállottan kereste a hosszú élet titkát. A halhatatlanság mítosza már az ókor ott lappang minden kultúrában – a valóságban azonban csak kevesen tudták kitolni az élet határait száz év fölé.
A Visual Capitalist infografikája a történelem legidősebb embereit rangsorolta. A lista élén a francia Jeanne Calment áll, aki 1875-ben született Arles-ban, 122 évet és 164 napot élt – ezzel mindenki mást túlszárnyalt. Calment már élt, amikor az Eiffel-torony még csak épült, végigélte mindkét világháborút, a holdra szállást és a hidegháború végét. Saját bevallása szerint hosszú életét mediterrán szokásainak köszönhette: bőrét olívaolajjal kente, csokoládét evett, bort ivott és fizikailag mindvégig aktív maradt.
Rekordja nemcsak kiemelkedő, hanem szinte megdönthetetlen: a többiek messze mögötte maradnak.
A második helyen Kane Tanaka, a harmadikon az amerikai Sarah Knauss áll – mindketten 119 éves kort értek meg – utóbbira az idősek otthonában úgy emlékeztek: „a nyugalom szobra”.
A férfiak mezőnyében a japán Kimura Dzsiróemon a csúcstartó: 117 évet és 54 napot élt. Ő a japán mértékletesség filozófiáját, a hara hachi bu elvet követte – e szerint csak addig szabad enni, amíg az ember körülbelül 80 százalékig jól nem lakott. Kimura napi rutinja egyszerű és következetes volt: mozgás, rendszeres étkezés és a mértéktelenség kerülése.

Az infografika tanulsága szerint a nők uralják a hosszú élet ranglistáját. A tíz igazoltan legidősebb ember mind nő, ami nem véletlen. A biológiai előnyök közül kiemelkedik a női ösztrogén, amely védi a szív- és érrendszert, a dupla X kromoszóma pedig genetikai pufferként működik. A különbség azonban alapvetően viselkedésbeli okokkal magyarázható: a nők jellemzően kevésbé hajlamosak kockázatos életmódra, ritkábban foglalkoznak veszélyes munkákkal és általában kevesebb alkoholt vagy dohányterméket fogyasztanak. A férfiak tehát nemcsak biológiai, hanem társadalmi szinten is hátrányból indulnak a hosszú élet maratonján.
***
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: JACQUES DEMARTHON / AFP