A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
A különc tudós Peter Turchin munkásságáról már több alkalommal írtam. A Bécsben élő orosz–amerikai koponya – biológus létére – a történelemtudomány fenegyereke. Édesapja, Valentin Turchin a mesterséges intelligencia korai teoretikusaként, az emberiséget a gépekkel közös hálózatba szervező „globális agy” kiötlőjeként vált ismertté, fia pedig azzal foglalkozik, hogy a számadatokból (big data) kinyert mintázatok alapján elemezze a Homo sapiens történetét. A 2024-es Brain Baron vendégeskedő Turchin idén publikálta legújabb kötetét The Great Holocene Transformation (a nagy holocén átalakulás) címmel.
Szerzőnk most átfogó elméletet állít fel arról, hogy miért léteznek a nagy, komplex társadalmak, miért alakultak ki a holocén korszakban (az utolsó jégkorszak óta eltelt mintegy tízezer évben), és mit sejthetünk a fennmaradásukról. A kérdést így is feltehetjük: szükségszerű volt-e a léptékváltás, ami a törzsi világból a metropoliszok világába repítette az embert, s fenntarthatók-e a mai léptékeink?
Turchin hatalmas, összehasonlító célú adatbázist hozott létre régészeti, demográfiai és intézményi változókból. Arra vállalkozik, hogy különféle adatokat (mezőgazdasági termelékenység, technológiai fejlődés, versengésintenzitás) kombinálva modellezze, mely tényezők okozzák, s hogyan a társadalmi komplexitás növekedését. A divatos ideológiák egy-egy okra, például az osztályharcra vezetik vissza a történelem nagy folyamatait, Turchin viszont azt vizsgálja, hogy a különféle tényezők hogyan hatnak egymásra, milyen körülmények – például háborús fenyegetettség, a természeti erőforrások elapadása, a katonai innovációk terjedése – indítják el a változásokat. Szerinte az emberiség történetének központi kérdése nem az, hogy mikor fedeztük fel a tüzet vagy a kereket, hanem az, hogyan váltunk képessé együttműködni idegenek millióival.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
Az oreg kontinens katonai vezetői szerint a háború lehetősége már nem elméleti kérdés, mégis a nyugati társadalmak többsége nem hajlandó szembenézni ezzel.
Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben? Rodrigo Ballester írása.
Hogyan élt az első világháború egyik leghíresebb tábornoka, aki megmentette Magyarországot a hadszíntérré válástól?
A Bánság kapujában, a Maros völgyében fekvő Arad vidéke a magyar történelem sűrű fordulatainak emlékeit őrzi. Folytatódik 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
