Ezüstkincset találtak az önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán. Az érmékből álló lelet a kiskirályok korából származik és egy edényben volt elrejtve.
Megszólalónk Kovács Loránd Olivér régész, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója.
*
Honnan indul a sztori?
Talán onnan, hogy a Vaskapu Vár Baráti Kör, amely 2024-ben alakult Kincsesbánya településen Ilku Máté Márk vezetésével, fontos együttműködője volt a terepi kutatásnak: a baráti kör nem titkolt célja, hogy felkutassák és megismertessék a Vaskapu hegy oldalában megbújó
elfeledett, Árpád-kori magánvárat
és történetét.
A Szent István Király Múzeum végül Kincsesbánya határában szervezett terepi kutatást Berek Veronika ásatásvezető irányítása mellett. A felderítésben a fehérvári Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége is részt vett.
Pontosan mit találtak 2024 decemberében, milyen körülmények között?
Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra, a közösségi programban résztevő egyik aktív önkéntesnek köszönhetően. A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva a vár udvarán. Az is látszott, hogy a kerámiaedényben további ezüstérmék voltak elrejtve, akkor még nem lehetett pontosan meghatározni, hogy hány darab érmét rejt az edény. Ezt fémkeresővel tudták azonosítani a terepen lévő kollégák.
A leletet a földből kiásva restaurátorműhelybe szállították. Itt derült ki, hogy
valójában 779 darab érméből áll a kincslelet.
Többek között anyagösszetétel-vizsgálatot végeztek szakemberek, ami során megállapították: az érmék annak ellenére ezüstből készültek, hogy zöld réz-bronz patina fedte jelentős részüket. Emellett az is láthatóvá vált, hogy koncentrálódtak az érmék egymáshoz tapadva, kicsit visszafordulva, ami arra utalhat, hogy
az érmék korábban egy erszényben vagy szütyőben voltak.
Szakmai szempontból miért érdekes, hogy a bolygatatlan kincs nem a tatárjáráshoz kötődik?
Azért, mert mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek jelentős része az első tatárjáráshoz kötődik, amely a Kárpát-medencében a második világháború pusztításait is felülmúló népirtással és rombolással járt. Ennek a régészeti emlékei az elmúlt évtizedben egyre több helyen kerülnek elő.
Ebben az esetben azonban, az előzetes terepi meghatározás alapján úgy tűnik, nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz, a fiához, valamint az úgynevezett Bécsi fillérekhez köthetők az utolsó érmék a kincsleletben.
Ez már a kiskirályok kora, amikor a kevésbé nagy katonai potenciállal vagy befolyással rendelkező nemesek a főurak védelmébe ajánlották magukat.
Ennek a korszaknak a végét Csák Máté halálával szoktak összekötni (Csák Máté 1321-ben halt meg – a szerk.).
Könnyen lehet, hogy a mi kincsleletünket is valamilyen hatalmi villongás következtében rejtették el, és úgy tűnik, az eredeti tulajdonosa rossz oldalt választott, hiszen a kincs egészen idáig bolygatatlanul hevert a földben. Egykori birtokosa meghalt vagy elűzték, de biztosan nem tudott visszamenni már érte. Azt tudom mondani, a nem történelemformáló nagypolitikához kapcsolódó leletek sokkal közelebb hozzák eleinket a mai utódokhoz.
Milyen új eredmények születtek a vizsgálatok után?
Fontos újdonság, hogy az egyben kiemelt edényből a kiszóródott részhez képest többszöröse került elő az érméknek: ezzel ugyan nem lett a valaha volt legnagyobb korabeli kincslelet, de
az előzetesen reméltnél sokkal jelentősebb értéket képvisel.
A restaurált kincsleletet 2025. február végén mutatja be a Szent István Király Múzeum és a kutatásban résztvevők a nagyközönségnek.
Milyen értéket képvisel a kincslelet, ha le akarjuk fordítani mai viszonyokra?
Ez a korabeli viszonyok szerint 14-15 szarvasmarha ára volt. Mindenki gondoljon bele, hogy egy körülbelül 500-800 kilós marha 5000 forintos húsárral számolva milyen értéket képvisel, főleg olyan időszakban, amikor nem beszélhettünk világkereskedelemről és a közbiztonság is megingóban volt.
Ma egy luxusautót tudnák ebből az összegből vásárolni.
Többek között sarkantyú, buzogány, vasszög és egy gyűrű is előkerült a kutatás
során.
*
A magyar őshaza meghatározásánál a mai életformánkból indulunk ki, ám őseink több ezer kilométert tettek meg pár hónap alatt – mondja az etnográfus. Kutatásai arra utalnak, Kodálynak is igaza volt.
A valódi árulás nem az, hogy Amerika most „cserbenhagyja” Ukrajnát...
Mindenki a saját nyelvén, vagy a történelmileg indokolt nyelven szólal meg a filmben.
Templom állt egykor a dombon, ahová István király és fia jártak csónakkal imádkozni – úgy tűnik, nemcsak a legenda szerint, hanem valójában!
Legutóbb is tök jó ötlet volt, mi baj lehet belőle?
Anyukám annak idején azt tanította a nőnapról, hogy kommunista ünnep.
Mindezt olyan minőségben, mint egy hollywoodi produkció.
