Következő mérkőzések 
A reneszánsz oltár alátámasztja, hogy Mátyás király Magyarországa kiemelkedő jelentőségű kulturális és művészeti centrum volt Európában. Régész-művészettörténész a Mandinernek.
Nyitókép: Márványoltár töredék. Forrás: Várkapitányság
Interjúalanyunk Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója.
*
Egyedülálló leleteket találtak egy régészeti feltáráson Visegrádon. Először is, milyen feltárásról van szó?
A visegrádi vár és királyi palota romjai hazánk és Európa egyik legjelentősebb középkori műemlékegyüttesét alkotják. Itt egyedülálló teljességben és lenyűgöző természeti környezetükkel együtt maradtak fenn a 14-15. századi királyi rezidencia épületei. E műemlékek feltárása és helyreállítása már másfél évszázada folyik, de most egy olyan
átfogó régészeti és műemléki program indult meg, amely a következő évtizedben komplex módon és 21. századi színvonalon kívánja ezt az egyedülálló műemlékegyüttest feltárni,
megóvni és bemutatni.
Mi a program lényege?
A Várkapitányság által irányított Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célja, hogy a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá. Több éves előkészületek után, 2021-ben, minden egy kormányhatározattal indult. A rekonstrukció előkészítéséhez megtörtént a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézer szkenneléssel elvégzett felmérés.
Első látványos szakasza a régészeti próbafeltárások voltak, amelyet szintén a Várkapitányság megbízásából 2023 év végéig végzett el a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és Nemzeti Régészeti Intézete. A próbafeltárások után 2024 év elején indult Visegrád történetének legnagyobb régészeti kutatása, amelyek egyszerre
több helyszínen folynak: a fellegvárban, az alsóvárban, a völgyzáró falaknál és a királyi palotában, illetve a palotához tartozó egykori ferences kolostor területén.
Az ásatások alapvető célja, hogy a korábban még feltáratlan részeit is megismerjük a középkori épületegyüttesnek, így megteremtsük a lehetőséget a műemléki helyreállítások tervezéséhez.
Mit találtak pontosan, amire nem túlzás a „régészeti szenzáció” kifejezést használni?
A régészeti szenzáció kifejezés egyáltalán nem túlzás, ugyanis a próbaásatások egyik helyszínén, a királyi palota mellett található ferences kolostor templomának feltárása során egészen különleges leletegyüttest sikerült feltárnom:
egy fehérmárványból faragott reneszánsz oltár maradványait,
amelyek a 15. század második felének egyik legjelentősebb firenzei szobrásza, Benedetto da Maiano alkotásai.
Hogy tudták beazonosítani az oltár alkotóját?
Az előkerült faragványok, különösen a csaknem teljes épségben fennmaradt kerubfejek, számos olyan jellegzetes vonást mutatnak a tollak, a haj, az arcok kidolgozásában, továbbá a töredékesen előkerült angyalszobrok drapériakezelésében, amelyeknek pontos másai fedezhetőek fel Benedetto da Maiano érett művein, például nápolyi és san gimignanoi oltárain.
A töredékek előkerülése után ezért
azonnal megkerestem az itáliai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb szaktekintélyét,
Francesco Caglioti professzort, a pisai egyetem tanárát, aki megküldött fotók alapján azonnal megerősítette, hogy kétségtelenül Benedetto da Maiano műveit találtuk meg.
Mit tudunk a kolostorról és az oltár történetéről?
A visegrádi ferences kolostort Zsigmond király alapította, ám a jelenlegi ásatás azt igazolta, hogy az ő korában az építkezések félbeszakadtak. Később Mátyás király újra alapította a kolostort és hozzákezdett a félbemaradt épület befejezéséhez, amit aztán utóda, II. Ulászló zárt le. Ekkor épült fel a kolostortemplom későgótikus szentélye, amelyben egy pompás reneszánsz főoltárt állítottak fel.
Úgy tűnik,
ezt a márványoltárt még Mátyás király rendelte meg az 1480-es években
Benedetto da Maianótól, ugyanis egy 1493 firenzei okirat arról tanúskodik, hogy megbízást kapott Mátyástól egy oltáriszentség számára készítendő márvány tabernákulumra, ám ez a munka a király 1490-ben bekövetkezett halála után félbeszakadt. Könnyen lehet, hogy a művész visegrádi alkotása ezzel a megrendeléssel állhatott összefüggésben.
Azt is tudjuk, hogy korábban Benedetto maga is járt Magyarországon, Mátyás udvarában, amint erről Giorgio Vasari, a firenzei reneszánsz művészek 16. századi életrajzírója is megemlékezett, illetve
ő faragta ki Mátyás számára azt a híres kettős márványportrét, amely az uralkodót és hitvesét, Beatrix királynét ábrázolja
és ma a Szépművészeti Múzeum féltett kincse.
Mi adja a lelet különlegességét?
Hasonló minőségű és jó állapotban fennmaradt, ám eddig ismeretlen reneszánsz műalkotások előkerülésére ma már igen kicsi az esély.
Bár Benedetto da Maiano termékeny művész volt, egy ismeretlen művének felbukkanása nemzetközi szenzációnak számít.
Számunkra ezen felül azért is különleges ez a lelet, mert hitelesen alátámasztja Mátyás király Magyarországáról azt a képet, miszerint a 15. század második felében ez egy kiemelkedő jelentőségű kulturális és művészeti centrum volt Európában, ahova
az uralkodó az első vonalba tartozó itáliai művészek alkotásait rendelte meg, megelőzve a kontinens más, gazdagabb országait
is. Ráadásul ez nemcsak véletlenszerűen, egy-egy alkalommal esett meg, hanem rendszeres volt, bevett gyakorlatnak számíthatott.
Úgy hallottam, három meggyilkolt ember csontváza is előkerült. Róluk mit lehet tudni?
A szobrok pusztulásának története nem kevésbé izgalmas, bár kétségkívül tragikus történet. A szobortöredékeket a templom főoltára előtt, a szerzetesi temetkezések számára épített kriptába bezuhanva találtuk meg. Mellettük nemcsak a kripta fedlapjának töredékei hevertek, hanem ablakkeret-darabok, ablaküveg szilánkok, számos kilőtt ólom puskagolyó, egy összelapított réztál, amibe többször belevágtak egy harci csákánnyal, és három halott csontjai.
Kik voltak ők?
Nem ide eltemetett szerzetesek voltak. Csontjaik szabálytalanul, a bezuhant kövek között hevertek, jól láthatóan azokkal együtt dobták be őket a beszakadt sírkamrába. Az antropológiai vizsgálat szerint
mindhárman fiatalok, talán 20-25 évesek lehettek, és az egyikük nő volt: neki a koponyáján egy fegyver ütötte sebet is találtunk,
ami kétségkívül a halálát okozhatta. A másik csontváz mellett egy nagy vassarkantyú és talán egy páncélból származó vaslemez hevert.
Egyértelmű, hogy ezek az emberek
fegyveres harc áldozatai voltak:
ekkor törtek be a szentély ablakai, ekkor rongálódott meg az oltár. Az összecsapásra feltehetően 1540 októberében került sor, amikor is Ferdinánd király serege a visegrádi alsóvárat ostromolta és azt is tudjuk, hogy Ferdinánd hadvezére levélben utasította fizetőmesterét: adjon kártérítést a visegrádi ferenceseknek a nekik okozott károk miatt. Valószínűleg azokról a károkról lehetett szó, amelyek nyomaira rábukkantunk.
Fontos kiemelni: 1540-ben még működött a kolostor, így volt, aki eltakarítsa a harc nyomait a templomból, vagyis az összetört szobrokat, a halottakat eltemesse. Buda 1541-es török hódoltatása után, de legkésőbb
Visegrád 1544-es elestét követően a kolostor és a város végképp elnéptelenedett,
akkor már senki sem rakott volna rendet a templomban. Ezt követően omlott be a szentély boltozata is, amely aztán évszázadokra elrejtette a tragikus események nyomait.
Mire számítanak, elképzelhetőek még nagy „fogások” egykori királyaink, királynéink lakóhelye környékén?
Visegrád középkori gazdagságát nehéz reálisan felmérni, hiszen a török háborúk rombolása sok mindent végérvényesen elpusztított. Ilyen nagyságrendű leletre valójában nem számítottunk, hiszen
hasonló jelentőségű felfedezésekre jó, ha évszázadonként egyszer kerül sor még Visegrádon is.
Azonban a következő évek intenzív ásatásai komoly reményekre jogosítanak. Visegrádon tényleg megéri kutatni, hiszen Magyarország történelmének a legvirágzóbb szakaszában, az Anjouk, Zsigmond, Mátyás és a Jagellók uralkodása alatt ez a város volt az ország, ezáltal Európa egyik legfontosabb hatalmi-kulturális központja.
Csodálatos animáció készült a legnagyobb feltárt Árpád-kori faluról, Kánáról, ahol a hangok és a grafika teljes átélhetőséget biztosítanak – magas szakmai szinten. A vezető régésszel is beszéltünk!
Óriási, 2009 óta zajló terepi munka és műszeres vizsgálat áll a mohácsi csatatér azonosítása mögött – így foglalható össze a sikersztori háttere régészek, történészek elmondása alapján.
A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
Nem igazán meglepetés, hogy az Európai Unió uralmi elitjei tökéletesen semmibe vették a választói akaratot.
A politikus bojkottálja a csatornát.
Egy éve történt az Árpád-hídi ámokfutásos gázolás.
