Hunyadi fia, Mátyás király bátyja katonaember volt, aki politikai profilt is kialakított magának, ám nem örökölte apja megalkuvást nem ismerő természetét. Közreműködött Cillei likvidálásában, majd őt is elérte a végzete, de a három lefejezési kísérlet legendának tűnik.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában. Egy cikksorozat keretében
sorra vesszük a főbb szereplőket
a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara, Murád szultán, Mehmed szultán, III. Frigyes, Cillei Ulrik.
Ezúttal Hunyadi Lászlót mutatjuk be, interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.
*
Mit tudunk Hunyadi László gyerekkoráról?
Hunyadi László, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idősebb fia 1431-ben vagy 1433-ban született, attól függően, hogy halála idejére nézve a 24 vagy 26 éves kort fogadjuk el – mindkettő szerepel a forrásokban, előbbi esetben apjának itáliai tartózkodása előtt, utóbbi esetben hazatérte után jött világra –, öccsénél, Mátyásnál legalább 10 évvel volt idősebb. László gyermekkoráról, neveltetéséről semmit nem tudunk.
Az, hogy Zrednai (Vitéz) János nevelte volna, nem bizonyítható, az öccse, Mátyás esetében pedig kizárható.
László gyermekkorát feltehetően Hunyadon töltötte, mely akkor családjának még az egyetlen birtoka volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
Milyen volt László kapcsolata híres nevezetes szüleivel az élete során?
1450-ig, vagyis csaknem
20 éves koráig Hunyadi László szinte egyáltalán nem szerepel a forrásokban.
1447–48 folyamán az apja, aki Alfonz aragóniai királlyal folytatott tárgyalásokat annak magyarországi uralmáról, állítólag Alfonz udvarába tervezte küldeni idősebb fiát. Lászlót 1448-ban akarták először eljegyezni Cillei Ulrik gróf leányával – Brankovics György szerb despota unokájával –, Erzsébettel, de ekkor ez csak terv maradt. A rigómezei csata után, amikor a menekülő Hunyadi Brankovics fogságába esett, László fiát kellett túszként hátrahagynia Szendrőn.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Melyek voltak Hunyadi László legfontosabb tettei apja haláláig?
Ahogy említettük, rendszeresen 1450-től szerepel a forrásokban, eleinte mint „Hunyadi vajdafi László”, a német nyelvű városi forrásokban mint az „ifjabb kormányzó”.
1451-ben már sereg élén vett részt apjának bosszúhadjáratában,
amelyet a szerb despota ellen indított. 1452-ben Hunyadi János kormányzó pozsonyi ispánná nevezte ki, és az év végén 400 lovas élén az öreg Hunyadi nevében László fia ment V. László király üdvözlésére Bécsbe.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Ettől kezdve éveken keresztül apjának képviselője volt Északnyugat-Magyarországon, a székhelyét Nagyszombatban tartotta. 1453-tól apjával együtt ő is besztercei grófnak címezte magát, az erdélyi Beszterce után, amelyet a királytól kapott a Hunyadi család. Ugyanebben az évben Cillei Ulrikkal együtt dalmát-horvát bánnak is kinevezték, ettől azonban – talán Cillei Ulrik nyomására – hamarosan megvált.
1453 őszén
V. László király a Szepességre törő zsoldoskompániák ellen küldte kapitányként,
majd 1454-ben a lengyel Jan Długosz krónikája szerint Hunyadi László is a kíséret tagja volt, amelyik V. László király nővérét, Habsburg Erzsébetet Krakkóba kísérte – Erzsébet IV. Kázmér lengyel király felesége lett, ő a későbbi II. Ulászló magyar király édesanyja.
1455 őszén Újlaki Miklóssal együtt a Vas megyei Németújvárt ostromolta. 1455-ben eljegyezték Cillei Erzsébettel, akit végül feleségül is vett, miután az addig ortodox rítusban nevelkedett Erzsébet a győri országgyűlésen Kapisztrán János jelenlétében katolikusként konfirmált. Erzsébet grófnő végül Vajdahunyadon halt meg valamikor 1455–56 telén.
Ezt is ajánljuk a témában
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
Fennmaradtak érdekes „sztorik” is Hunyadi János fiáról?
1456-ban Bécsben egy lovagi tornán éles lándzsával vívott Habsburg Zsigmond herceggel, akit kitaszított a nyeregből: erről Veit Arnpeck osztrák krónikaíró tudósít, aki szemtanúja volt az eseménynek, hogy pontosan mikor, bizonytalan: talán júniusban, amikor Hunyadi László Pozsonyban volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Milyen személyiséggel bírt Hunyadi János idősebb fia?
A kevés fennmaradt forrás alapján ennek megítélése nem könnyű feladat. Az jól látszik, hogy apja nyomán elsősorban katonaember volt, aki az 1450-es évekre saját politikai profilt is kialakított magának. Hogy milyen szerepet szánt neki az apja a saját halála után, megint csak bizonytalan.
1456–57 fordulóján folytatott politikája határozatlanságról árulkodik, ami talán annak a jele, hogy
nem örökölte apjának megalkuvást nem ismerő természetét – ellentétben öccsével, Mátyás királyunkkal.
Források hiányában ennél többet felelőtlenség volna mondani.
Ezt is ajánljuk a témában
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Kivette a részét László a nándorfehérvári diadalból?
Hogy ott volt-e Nándorfehérvárott az ostrom idején, megint csak bizonytalan, de feltehető. Az bizonyos, hogy az ostrom – és apja halála – után mint főkapitány Futakon csatlakozott a sereg élén érkező V. László királyhoz. A táborban baráti szerződést kötött Cillei Ulrik gróffal, akit apjává fogadott és ígéretet tett a királyi várak átadására. 1456. november 9-én mégis közreműködött a Nándorfehérvárra érkező Cillei likvidálásában, ennek részletei azonban nem világosak. A körülmények fényében elképzelhető, hogy Hunyadi László a nagybátyja, Szilágyi Mihály befolyása alatt állt, aki semmiben nem akart engedni a királynak.
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs nyoma annak, hogy Cillei személyes okokból gyűlölte a Hunyadiakat, és Hunyadi Lászlót sem Cillei megölése miatt végezték ki, de a sztori végérvényesen beleivódott a történelmi emlékezetbe.
Hogyan tudjuk rekonstruálni a főbb eseményeket, amelyek végül László lefejezéséhez vezettek?
A gyilkosság után Hunyadi László gyakorlatilag fogolyként hurcolta a királyt Temesvárra, ahol V. László kénytelen volt büntetlenséget ígérni, de végül Budán visszanyerte szabadságát. A kialakult patthelyzetet – az ország nagyobbik fele a királynak engedelmeskedett, a másik, kisebb, de katonailag nagyon erős része a Hunyadiaknak –
Hunyadi László és Szilágyi egy királyellenes összeesküvéssel próbálta feloldani:
állítólag lovasjátékok címén akarták kicsalni V. Lászlót a budai várból, hogy aztán őrizetbe vegyék.
A tervet Újlaki Miklós árulta el a királynak, aki bemutatta az összeesküvők szövetséglevelét is. Ez alapján fogták el a Hunyadi fiúkat és szövetségeseiket, de csak Lászlót fejezték le 1457. március 16-án felségárulásért, Mátyást a király júniusban Bécsbe vitte magával, a többi foglyot pedig engedték megszökni.
Ezt is ajánljuk a témában
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Igaz a három sikertelen lefejezési kísérlet legendája?
Több forrás is említi, az epizód hitelessége azonban legalábbis megkérdőjelezhető:
kicsi a valószínűsége annak, hogy valaki három, pallossal a nyakára mért ütés után fel tud állni.
Hunyadi Lászlót a kivégzés után Budán temették el, királlyá választott öccse azonban később Gyulafehérvárra vitette a földi maradványait.
Nyitókép: képernyőmentés
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Nincs komolyan vehető bizonyíték, ami cáfolná Bertók Gábor és csapata eredményeit. A csata Majs környékén volt, a tudomány ízekre szedte a fizikai valósággal köszönőviszonyban sem lévő elméleteket.
Mutassuk meg együtt, hogy a szeretet, az elfogadás és az összetartás mindig erősebb lesz a gyűlöletnél.
Nem teketóriázott a külügyminiszter.
