Index-sztori: egymást kritizálja Bodolai és Dull
Az Index egykori – és a Telex jelenlegi – főszerkesztője is reagált Boldolai László, 168 Órában megjelent interjújára.
Hiába a Soros-pénz, egyre csak szorul a hurok az ellenzéki hírportál körül.

A Fővárosi Törvényszék részben helyt adott Bodolai László ügyvéd keresetének a 444.hu közlései miatt, és több cikk esetében is a jó hírnév megsértését állapította meg az Index 2020-as szétesését követően kipattant ügy kapcsán. Az ítélet nem jogerős – írta a Media1.
A bíróság összesen hét, a 444.hu-n megjelent cikk egyes közlései tekintetében állapította meg Bodolai jó hírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértését. Az ítélet szerint jogsértő volt többek között az a portálon megjelent állítás, amely szerint Bodolai László ügyvéd, az Indexet korábban tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) egykori kuratóriumi elnöke, az Index.hu Zrt. volt igazgatósági elnöke „méltányos összeg” felajánlásával próbálta volna hallgatásra bírni Dull Szabolcs akkori index.hu-főszerkesztőt.

A bírósági eljárás során azonban nem nyert bizonyítást, hogy ilyen ajánlat elhangzott volna, ezért a közlés valótlan tényállításnak minősül
– közölte a portál.
Mint kiderült, szintén jogsértőnek ítélte a törvényszék azokat a megfogalmazásokat is, amelyek azt sugallták, hogy Bodolai a titoktartási kötelezettség megerősítésével Dull Szabolcs „elhallgattatására” törekedett. A bíróság indokolása szerint a titoktartási kötelezettség a munkaszerződésből eredt, annak megerősítése önmagában nem értelmezhető hallgatásvásárlásként, így a cikk valós tényt tüntetett fel hamis színben.
Továbbá jogosnak találta a bíróság Bodolai kifogásait azokkal a közlésekkel szemben is, amelyek szerint ő kifejezetten támogatta volna az Index feldarabolását, illetve a külső tanácsadók ilyen irányú javaslatait. Az ítélet szerint erre nem volt bizonyíték, a rendelkezésre álló iratok és tanúvallomások pedig ezt nem támasztották alá – tették hozzá.
Ugyancsak jogsértőnek minősült az a közlés is, amely azt állította, hogy Bodolai „átengedte” volna az Index kiadójának részvényeit az Indamediának. A bíróság ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a részvények megszerzése az Indamedia opciós jogának gyakorlásával történt, ebben Bodolainak nem volt érdemi döntési lehetősége, ezért a közlés félrevezető volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Index egykori – és a Telex jelenlegi – főszerkesztője is reagált Boldolai László, 168 Órában megjelent interjújára.
Az ügyben tanúként Dull Szabolcs is megszólalt. Az újságíró arról számolt be a bíróságon, hogy Bodolai László közös megegyezéssel történő távozást ajánlott fel számára, és ezzel összefüggésben végkielégítésről is szó esett. A bíróság ugyanakkor megállapította:
a tanúvallomás nem igazolta, hogy a felajánlott összeg rendkívüli lett volna, vagy hogy azt Bodolai a „hallgatásért” kínálta volna fel.
A titoktartási nyilatkozattal kapcsolatban Dull elismerte, hogy munkaszerződéséből eredően titoktartási kötelezettség terhelte. Vallomása nem támasztotta alá, hogy új, kifejezetten elhallgattatási célú kötelezettséget akartak volna vele aláíratni.
Míg a külső tanácsadók szerepéről és az Index esetleges feldarabolásáról szóló állításokat a tanúvallomás szintén nem erősítette meg bizonyító erejű módon. A bíróság ezért ezekben a kérdésekben nem tekintette bizonyítottnak a 444-en megjelent, Bodolai Lászlót terhelő állításokat – ismertette a Media1.
A törvényszék ugyanakkor több más sérelmezett közlést véleménynek minősített, illetve úgy ítélte meg, hogy azok a közéleti vita keretein belül maradtak.
A bíróság többek között nem látta bizonyítottnak azt sem, hogy a 444.hu cikksorozata zaklatásnak vagy mobbingnak minősülne. Önmagában az, hogy egy médium rendszeresen és kritikus hangnemben foglalkozik egy jelentős közéleti konfliktussal, nem alapozza meg a zaklatás megállapítását – olvasható az ítéletben.
A perben II. rendű alperesként szerepelt Uj Péter, a 444 főszerkesztője, de az ő személyes felelősségét a bíróság nem állapította meg. Az ítélet szerint a jogsértő közlésekért a sajtótermék kiadója felel, és nem volt meg az a jogi alap, amely Uj Péter személyes marasztalását lehetővé tette volna.
A bíróság továbbá elutasította Bodolai azon kérelmeit, amelyek nyilvános elégtételadásra, bocsánatkérésre vagy a további jogsértéstől való eltiltásra irányultak.
Indokolása szerint a kifogásolt cikkek több mint három évvel az ítélet előtt jelentek meg, így egy utólagos elégtétel már nem érné el a célját – hangsúlyozták.
Végül kitértek a perköltségek viselésére is. Ennek kapcsán a bíróság úgy döntött, hogy azokat a felek maguk viselik, az eljárási illetéket pedig megosztotta a felperes és az I. rendű alperes között.
Az ítélet ugyanakkor nem jogerős, ellene mindkét fél fellebbezést nyújthat be.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt a napokban, több másik, külön perben is jogsértő állításokat közölt a 444: egyelőre első fokon a bíróság ugyancsak 7 állítást talált jogsértőnek a Kovács Gergelyről, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnökéről, a hegyvidéki önkormányzat polgármesteréről és a Hegyvidéki Önkormányzatól szóló, tavaly nyári cikkükben. A Kétfarkú Kutyapárt elnökéről szóló ítéletek miatt a 444.hu fellebbezéssel élt.
Bár a bíróságon rájár a rúd a 444.hu szerkesztőségére, nemrég tetemes összegnek örülhettek Uj Péterék. Ugyanis az Európai Bizottság által finanszírozott médiaprojekt részeként kap több mint 120 millió forintnak megfelelő eurót a 444.hu kiadója, a Magyar Jeti Zrt. Korábban a Városháza-gate egyik főszereplője egy hangfelvételen éppen erről beszélt, vagyis arról, hogy a magyar ellenzék mögött, így a 444 mögött is, külföldi erők és finanszírozók állnak.
A fővárosi botrány főszereplője akkor arra is kitért, hogy – a napokban Magyar Péter kampányába nyíltan beszálló – Bajnai Gordon a német és amerikai nagytőkés csoportok hazai embere, és nagyon jóban van a 444 főszerkesztőjével, Uj Péterrel.
Nyitókép: Facebook
Ezt is ajánljuk a témában

A Városháza-gate főszereplője korábban kifejtette: Bajnai Gordon gyakorlatilag a Soros-birodalom és a külföldi, amerikai és német nagytőke embere.

Ezt is ajánljuk a témában

A bíróság a cikk több olyan állításával kapcsolatban, melyben helyreigazítást kértek, arra jutott, hogy ezek vélemények vagy van „vékony ténybeli az alapjuk”, amit egy közéleti vita keretében is tűrni kell – ismertette Kovács Gergely.
