A filmsorozat leegyszerűsítően állt a korszak egyik nagy hatású szereplőjéhez. Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a következő hetekben, a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Röviden, érdekesen, érthetően.
Itt olvashatóak a sorozat eddigi cikke: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apukája.
Most a sorozat teszetoszának ábrázolt nagybirtokosa, Újlaki Miklós következik. Interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.
*
Történelmileg mennyire állja meg a helyét a szélcsapként ide-oda sodródó Újlaki karaktere a sorozatból?
A Hunyadi-sorozatban Újlaki Miklós valóban úgy jelenik meg, mint Magyarország leggazdagabb földesura, aki hatalmas vagyona dacára egy akaratgyenge, sodródó jellem.
Újlakit a magyar történeti irodalom egyöntetűen sötét színekkel ábrázolta, mint mindenkit, akiről tudni vagy legalább vélelmezni lehet, hogy pályafutása során szembekerült a Hunyadiakkal.
Ahogy gróf Teleki József írta Hunyadi János és Újlaki Miklós kapcsolatáról szólva, az előbbi „majd minden diadalát megosztotta” az utóbbival, „a nélkül, hogy őt jelleme szilárdságában és vezéri tehetségeiben részeltetni tudta volna”. Vagyis Újlaki csak sütkérezett a nagy hadvezér fényében, miközben következetesen távol tartotta magát az igazi harcoktól.
A sötét képre Hunyadi László kivégzése nyomta rá a pecsétet,
amelyben Újlaki döntő szerepet játszott, megtagadva a nagy Hunyadi barátságát és utólag is indokolatlannak bizonyult jóindulatát.
Honnan származik Újlaki Miklós és hogyan szerezte a filmsorozatban is hangsúlyozott hatalmas vagyonát?
Újlaki az Anjou-korban felemelkedő, ismeretlen eredetű Raholcai családból származott, amelyet azután kezdtek Újlakinak nevezni, hogy Miklós dédapja, Kont Miklós nádor megszerezte a Valkó megyei Újlak várát. A család belekeveredett ugyan a Luxemburgi Zsigmond elleni lázadásba, de komolyabb retorziók nem érték.
Miklós nevű fia 1414 előtt született, édesanyja a hírneves Stibor vajda leánya volt, akitől
a gyermek Miklós bizonyosan megtanult a magyar mellett lengyelül.
Miklós 1418-ban vesztette el az édesapját, és 1430-ban utolsó élő fivére, István is meghalt a husziták elleni harcokban. Ettől kezdve Miklós volt a hatalmas, négy nagy tömbben fekvő Újlaki-vagyon egyetlen birtokosa.
Kezdetben ez a vagyon nem volt ugyan a legnagyobb az országban, de a legnagyobbak közé tartozott, pláne egyetlen ember kezében.
Ezt is ajánljuk a témában
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
Hogyan alakult Miklós további sorsa?
Ifjúságáról szinte semmit nem tudunk, későbbi források szerint már Zsigmond udvarának is tagja volt. A bárók közé Albert király idején lépett, amikor apja és bátyja nyomában járva macsói bán lett. Albert oldalán harcolt Csehországban, majd a király halála után kezdetben az özvegy Erzsébet királyné és utószülött fia pártját fogta.
1440. május 15-én a koronázás előtt
Újlaki ütötte lovaggá a csecsemő V. Lászlót, de röviddel később átállt Ulászló lengyel királyhoz – ahogy jóformán mindenki más is, akinek volt vesztenivalója.
Ulászló oldalán harcolta végig a polgárháborút, és 1442-ben ő tárgyalt Erzsébettel a békéről.
1441-től Hunyadival együtt viselte az erdélyi vajdaságot, és részt vett társa több törökellenes hadjáratában; amikor nem, akkor sem gyávaságból maradt távol, hanem mert a király rendelte máshová. A hosszú hadjárathoz betegsége miatt csatlakozott később,
a várnai hadjárat idején minden bizonnyal a király parancsára maradt otthon,
ahogyan 1448-ban is, amikor Hunyadi kormányzó bízta meg az ország kormányzásával a saját távollétében.
Hogyan változott a viszonyuk Hunyadi Jánossal?
Újlaki és Hunyadi valószínűleg soha nem voltak barátok, de egy 1446. évi konfliktust leszámítva
mindkettejük előnyére tudtak együttműködni,
aminek köszönhetően egyébként Miklós másfél évtized alatt valóban az ország – Hunyadi mellett – leggazdagabb birtokosává vált: 1457-ben legalább 16 vár és kastély mellett több tucat mezővárost és falvak százait uralták.
1452-ben 400 lovas élén vonult fel Bécsbe V. László üdvözlésére, és a szállásán látta vendégül a királyt. Kevéssé ismert, hogy
Újlaki az 1456. évi nándorfehérvári ostrom idején is a táborban volt,
feltehetően Hunyadi egyetértésével a Száván túl biztosította a védelmet, miközben macsói vicebánja Nándorfehérvár egyik kapitánya volt, nyilván ura embereinek élén; ennyit arról, miképpen hagyta cserben Miklós vajda Hunyadit.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
Cilleivel mi volt a helyzet?
Újlaki egyes hírek szerint
tudott a Cillei ellen készülő merényletről,
ami azért is hihető, mert egyrészt Miklós vajda is sérelmezte Ulrik gróf befolyását a király felett, másrészt egy 1445-ben kötött szerződés értelmében – a már gyermektelen – Cillei halála esetén ő volt a Varasd megyei Cillei birtokok örököse.
1457-ben Miklós árulta be a Hunyadi-párt által szervezett összeesküvést a királynak:
egy korabeli oklevél hátoldalára írt szöveg szerint úgy árulta el Hunyadi Lászlót, mint Júdás a Megváltót.
Bár tettét elegánsnak aligha lehet nevezni, végső soron a törvényes uralkodó életét mentette meg. Hunyadi László kivégzése után a királyhű csapatokat vezényelte, és a polgárháború közepette értesült V. László haláláról.
Igaz, hogy majdnem magyar király lett?
Igen, 1458-ban a főurak és nemesek egy része Újlakit akarta királlyá választani, de végül
alulmaradt Mátyással szemben.
Viszonyuk megromlását mégsem ez okozta, hanem Szilágyi Mihály kormányzó kegyvesztése: Újlaki attól tartott, hogy ha a király a saját nagybátyjától is megszabadul, bosszút fog állni bátyja kivégzéséért.
1459 februárjában Újlaki németújvári várában választották magyar királlyá III. Frigyest, aki újszülött fia, Miksa keresztapjának is felkérte a vajdát. Mátyás és Újlaki végül 1459 nyarán kötött békét, és ettől kezdve viszonyuk, ha bizalmassá érthető módon nem is vált, korrektnek volt mondható.
Miklós hű maradt Mátyáshoz az 1471. évi összeesküvés idején is, jutalmul
a király Bosznia magyar fennhatóság alatt álló részének királyává nevezte ki; ezzel egy időben Szilágyi Erzsébet fiává fogadta Újlakit, idősebb fiának hóhérát.
Miklós király utolsó ismert szereplése is Mátyás királlyal kapcsolatos. 1476-ben fiával együtt lovagolt ki Aragóniai Beatrix fogadására, majd kiemelt szerepet játszott a királyné fehérvári koronázásán. Az esküvőt követő ünnepségek során betegedett meg, és 1477 elején hunyt el, közel 70 éves korában.
Milyen ember volt Újlaki a politikán túl?
Politikusi tevékenysége mellett érdemes megemlíteni vallási életét. Több sikertelen próbálkozás után
1475-ben öregen és betegen eljutott Rómába,
és találkozását a pápával freskó örökítette meg a római Szentlélek ispotály nagytermében. Különösen közel állt a ferencesek úgynevezett obszerváns – szigorúbb – ágához, több ferences kolostort alapított, másokat a rend gondjaira bízott.
1456 őszén Újlaki minden követ megmozgatott, hogy a beteg Kapisztrán Jánost névadó várában érje a halál, és ő tette meg az első lépéseket az atya szentté avatása érdekében. A leendő szent csodatételeiben maga Újlaki is részesült, mert
egy ízben úgy szüntette meg súlyos szédülését, hogy egy Kapisztrán által használt szövetdarabot csavart a feje köré.
Mint ebből a történetből is látható, Újlaki erényeivel és hibáival együtt ízig-vérig korának embere volt, ellentmondásos személyiség, aki maradandó és tanulmányozásra méltó nyomot hagyott a magyar történelemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Ami mai szemmel fanatikus hozzáállásnak tűnhet, akkoriban gyakoribb jelenség volt a szakember szerint. Kapisztrán inkvizítorként is föllépett, a zsidókat is üldözte, de pozitív kép alakult ki róla.
Nyitókép: Hunyadi.tv
Ezt is ajánljuk a témában
Tiszta fantasy, sőt: történelemhamisítás! Ja, nem. Hanem regény. Történelmi regény. Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzőjének írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Miután harminc éve nem készült igazán nagy középkori kosztümös film itthon, s most valaki csinál egyet, azon egyszerre akarnak behajtani minden adósságot. Veczán Zoltán írása.
Kallixtusz a török kiűzését tűzte ki végső célnak, amelyre reális esélye nem lehetett. A Hunyadi-szériában nem kapott komoly súlyt, a történelemben annál inkább.
Ő volt életemben a politikai Antikrisztus, most mégis sajnálom.
A magyarok tudják: a jó, stabil kormány ritka érték. Ezért is nem fogják az országot egy kalandor, Magyar Péter kezére adni. Kálnoky Boris írása.
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) bűnvádi feljelentést tett a magyar nemzeti kisebbség elleni gyűlöletkeltés miatt.
A korábbi bajnokcsapatok közül a Vasasnál és a Fehérvárnál is nehezen emésztik meg az újabb bukást.
Az új román kormány szigorítaná az adóbehajtást, emelné az adókat és illetékeket is emelne.
Szakértő segítségével mutatjuk be a nemzetközi szervezetet, amely lassan az egész világot átszövi, Európát és Észak-Amerikát is beleértve.
