A Hunyadi-sorozat kissé leegyszerűsítette – Ki volt valójában Újlaki Miklós?

A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a következő hetekben, a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével. 

Itt olvashatóak a sorozat eddigi cikke: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apukája.

Most a sorozat teszetoszának ábrázolt nagybirtokosa, Újlaki Miklós következik. Interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.

*

Történelmileg mennyire állja meg a helyét a szélcsapként ide-oda sodródó Újlaki karaktere a sorozatból?

A Hunyadi-sorozatban Újlaki Miklós valóban úgy jelenik meg, mint Magyarország leggazdagabb földesura, aki hatalmas vagyona dacára egy akaratgyenge, sodródó jellem. 

Ahogy gróf Teleki József írta Hunyadi János és Újlaki Miklós kapcsolatáról szólva, az előbbi „majd minden diadalát megosztotta” az utóbbival, „a nélkül, hogy őt jelleme szilárdságában és vezéri tehetségeiben részeltetni tudta volna”. Vagyis Újlaki csak sütkérezett a nagy hadvezér fényében, miközben következetesen távol tartotta magát az igazi harcoktól. 

amelyben Újlaki döntő szerepet játszott, megtagadva a nagy Hunyadi barátságát és utólag is indokolatlannak bizonyult jóindulatát.

Honnan származik Újlaki Miklós és hogyan szerezte a filmsorozatban is hangsúlyozott hatalmas vagyonát?

Újlaki az Anjou-korban felemelkedő, ismeretlen eredetű Raholcai családból származott, amelyet azután kezdtek Újlakinak nevezni, hogy Miklós dédapja, Kont Miklós nádor megszerezte a Valkó megyei Újlak várát. A család belekeveredett ugyan a Luxemburgi Zsigmond elleni lázadásba, de komolyabb retorziók nem érték.

Miklós nevű fia 1414 előtt született, édesanyja a hírneves Stibor vajda leánya volt, akitől 

 Miklós 1418-ban vesztette el az édesapját, és 1430-ban utolsó élő fivére, István is meghalt a husziták elleni harcokban. Ettől kezdve Miklós volt a hatalmas, négy nagy tömbben fekvő Újlaki-vagyon egyetlen birtokosa. 

Kezdetben ez a vagyon nem volt ugyan a legnagyobb az országban, de a legnagyobbak közé tartozott, pláne egyetlen ember kezében.

Hogyan alakult Miklós további sorsa?

Ifjúságáról szinte semmit nem tudunk, későbbi források szerint már Zsigmond udvarának is tagja volt. A bárók közé Albert király idején lépett, amikor apja és bátyja nyomában járva macsói bán lett. Albert oldalán harcolt Csehországban, majd a király halála után kezdetben az özvegy Erzsébet királyné és utószülött fia pártját fogta. 

1440. május 15-én a koronázás előtt 

 Ulászló oldalán harcolta végig a polgárháborút, és 1442-ben ő tárgyalt Erzsébettel a békéről. 

1441-től Hunyadival együtt viselte az erdélyi vajdaságot, és részt vett társa több törökellenes hadjáratában; amikor nem, akkor sem gyávaságból maradt távol, hanem mert a király rendelte máshová. A hosszú hadjárathoz betegsége miatt csatlakozott később, 

ahogyan 1448-ban is, amikor Hunyadi kormányzó bízta meg az ország kormányzásával a saját távollétében.

Hogyan változott a viszonyuk Hunyadi Jánossal?

Újlaki és Hunyadi valószínűleg soha nem voltak barátok, de egy 1446. évi konfliktust leszámítva 

 aminek köszönhetően egyébként Miklós másfél évtized alatt valóban az ország – Hunyadi mellett – leggazdagabb birtokosává vált: 1457-ben legalább 16 vár és kastély mellett több tucat mezővárost és falvak százait uralták.

1452-ben 400 lovas élén vonult fel Bécsbe V. László üdvözlésére, és a szállásán látta vendégül a királyt. Kevéssé ismert, hogy 

 feltehetően Hunyadi egyetértésével a Száván túl biztosította a védelmet, miközben macsói vicebánja Nándorfehérvár egyik kapitánya volt, nyilván ura embereinek élén; ennyit arról, miképpen hagyta cserben Miklós vajda Hunyadit. 

Cilleivel mi volt a helyzet?

Újlaki egyes hírek szerint 

 ami azért is hihető, mert egyrészt Miklós vajda is sérelmezte Ulrik gróf befolyását a király felett, másrészt egy 1445-ben kötött szerződés értelmében – a már gyermektelen – Cillei halála esetén ő volt a Varasd megyei Cillei birtokok örököse. 

1457-ben Miklós árulta be a Hunyadi-párt által szervezett összeesküvést a királynak: 

 Bár tettét elegánsnak aligha lehet nevezni, végső soron a törvényes uralkodó életét mentette meg. Hunyadi László kivégzése után a királyhű csapatokat vezényelte, és a polgárháború közepette értesült V. László haláláról.

Igaz, hogy majdnem magyar király lett?

Igen, 1458-ban a főurak és nemesek egy része Újlakit akarta királlyá választani, de végül 

Viszonyuk megromlását mégsem ez okozta, hanem Szilágyi Mihály kormányzó kegyvesztése: Újlaki attól tartott, hogy ha a király a saját nagybátyjától is megszabadul, bosszút fog állni bátyja kivégzéséért. 

1459 februárjában Újlaki németújvári várában választották magyar királlyá III. Frigyest, aki újszülött fia, Miksa keresztapjának is felkérte a vajdát. Mátyás és Újlaki végül 1459 nyarán kötött békét, és ettől kezdve viszonyuk, ha bizalmassá érthető módon nem is vált, korrektnek volt mondható. 

Miklós hű maradt Mátyáshoz az 1471. évi összeesküvés idején is, jutalmul 

Miklós király utolsó ismert szereplése is Mátyás királlyal kapcsolatos. 1476-ben fiával együtt lovagolt ki Aragóniai Beatrix fogadására, majd kiemelt szerepet játszott a királyné fehérvári koronázásán. Az esküvőt követő ünnepségek során betegedett meg, és 1477 elején hunyt el, közel 70 éves korában.

Milyen ember volt Újlaki a politikán túl?

Politikusi tevékenysége mellett érdemes megemlíteni vallási életét. Több sikertelen próbálkozás után 

 és találkozását a pápával freskó örökítette meg a római Szentlélek ispotály nagytermében. Különösen közel állt a ferencesek úgynevezett obszerváns – szigorúbb – ágához, több ferences kolostort alapított, másokat a rend gondjaira bízott. 

1456 őszén Újlaki minden követ megmozgatott, hogy a beteg Kapisztrán Jánost névadó várában érje a halál, és ő tette meg az első lépéseket az atya szentté avatása érdekében. A leendő szent csodatételeiben maga Újlaki is részesült, mert 

Mint ebből a történetből is látható, Újlaki erényeivel és hibáival együtt ízig-vérig korának embere volt, ellentmondásos személyiség, aki maradandó és tanulmányozásra méltó nyomot hagyott a magyar történelemben.

Nyitókép: Hunyadi.tv