Ami mai szemmel fanatikus hozzáállásnak tűnhet, akkoriban gyakoribb jelenség volt a szakember szerint. Kapisztrán inkvizítorként is föllépett, a zsidókat is üldözte, de pozitív kép alakult ki róla. Itt a Mandiner új sorozata.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogy sikerült a bemutatása filmvásznon. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a következő hetekben, a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Röviden, érdekesen, érthetően.
Itt olvasható a sorozat nyitócikke: Hunyadi János.
Most Kapisztrán János következik, interjúalanyunk ezúttal Horváth Richárd történész.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
*
Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott, de sokan talán nem ismerik „munkásságának” árnyoldalait. Mit „rakott le az asztalra”, melyek voltak a legfontosabb, akár pozitív, akár negatív tettei?
Kapisztrán 1386-ban született gazdag kereskedőcsaládban. Jogi egyetemi tanulmányok után közéleti pályára lépett, világi kormányzó is volt, még eljegyzést is kötött, ám 1415–16-ban gyökeresen megváltozott az élete. Egy éjszakai látomást követően elbúcsúzott a világi élettől és a ferences rend szigorúbb ágának tagja lett.
Életét ekkortól a rendszeres utazások és a folyamatos prédikálás tette ki. A kortárs források szerint kiváló szónok volt, aki
tömegekre volt nagy hatással, amit csak növelt, hogy – a kor szerzeteseitől nem szokatlanul – gyógyított és ördögűzést is végzett.
Hírneve növekedésével egyházi bírói, 1430-tól teljes körű inkvizítori feladatot is kapott. Az eretnekek mellett a zsidók ellen is keményen föllépett. Bár hivatalosan nem nevezték ki pápai követté, legátusnak, de informálisan ekként is eljárt utazásai során, egyházi megbízatásai diplomáciai jelentőséggel bírtak.
Életének, tevékenységének könyvtárnyi irodalma létezik, az anyaszentegyház 1690-ben a szentek sorába iktatta, így végezetül nem lehet nem szólni arról, hogy
egy történelmi személyiség megítélését nemcsak valós tettei, hanem az utókorban róla kialakított kép is befolyásolja:
Kapisztrán – Hunyadihoz vagy épp Mátyás királyhoz hasonlatosan – a török hódoltság korában és még azt követően is a védekezés egyik kiemelt hősévé, példamutató szereplőjévé vált, amit pap létéből eredően az egyházi íróknak is köszönhetett.
Milyen személyiség volt Kapisztrán?
Elhivatottsága és kitartása kiemelték a kortársai sorából. Ezt onnan tudhatjuk, hogy közismert eredményessége okán az 1450-es évek elején ezért küldte Róma a husziták elleni térítésre német és cseh vidékre: működésének központja ekkortól zömmel Bécs volt.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a 15. század közepén az egyre fokozódó török fenyegetés árnyékában az apokaliptikus képeket vizionáló, a tömegeket befolyásolni képes prédikátorok egyre többen léptek színre Európa-szerte: a jelenség Bizánc/Konstantinápoly 1453. évi elestét követően – ami az egész keresztény világot sokkolta – lendületet kapott.
Kapisztrán levelezéséből is látszik: 1453 előtt inkább az eretnekek ellen dolgozott, ezt követően a „pogány veszély” került tevékenysége középpontjába. Ami pedig mai szemmel fanatikus, túlzó hozzáállásnak tűnhet, akkoriban alighanem gyakoribb jelenség volt, mint a 21. század embere gondolná. Nyomatékosítsuk, hogy
a 15. század emberének a lelki üdve, hite és túlvilági életének „milyensége”, napjainkkal ellentétben, gondolkodásának és tetteinek egyaránt középpontját alkotta.
Ezt is ajánljuk a témában
Ötszázhetven éve, 1453. május 29-én bukott el a történelem egyik legnagyobb jelentőségű, sokáig legstabilabb birodalma. De honnan hova jutott Bizánc, és mi közünk nekünk, magyaroknak mindehhez?
Milyen viszonyban állt a szerzetes Hunyadi Jánossal?
Kettejük 1456 előtti kapcsolatáról keveset tudunk. Kapisztrán a Nándorfehérvár előtti évtizedben Közép-Kelet Európában működik, míg Hunyadi a királyság kormányzója, majd főkapitánya. Ebből eredően tevékenységüknek kevés közös metszéspontja volt.
Tudjuk, Kapisztrán többször járt Magyarországon, ekként „hivatalból” találkozhatott a kormányzóval, kettejük személyes ismeretségét nem zárhatjuk ki. 1455–56-ra ez valószínűleg rendszeresebbé vált, hiszen a potenciális török támadásra való felkészüléshez szükséges volt.
Abban biztosak lehetünk – erre maga a film is utalt –, hogy
Hunyadinak ugyan segítséget jelenthetett egy érkező keresztes sereg, de legalább ekkora kockázatot is rejtett.
A könnyűfegyverekkel érkező keresztesek és a profi török hadsereg óvatlan találkozásából akár vérfürdő is kialakulhatott volna, amit Hunyadi mindenképp el akart kerülni, alighanem ezért is táboroztatta Kapisztránékat a Száva túlsó oldalán.
Hibázott Kapisztrán Nándorfehérvárnál?
Könnyen lehet, hogy amikor Hunyadi meglátta a folyón a törökök felé átkelő keresztes csoportokat, valami karikás mondat csúszott ki a száján. A magyar vezér el szerette volna kerülni, hogy Kapisztránék „profi” katonák támogatása nélkül kezdjenek harcolni, s épp ez volt kialakulóban. Ezért (is) dönthetett Hunyadi a gyors beavatkozás mellett, ami – ismerve az események menetét: a török ágyúk elfoglalását és tönkretételét, a szultán sebesülését – végül a győzelmet hozta el a keresztény hadak számára. Lehetséges tehát, hogy Kapisztrán hibázott, de ez a lépés egy remek hadvezéri húzással végül sikert hozott. Azt se hagyjuk ki a számításból, hogy a törökök és a várbeliek ekkor már túl voltak egy hosszú, véres rohamon, mindkét fél fáradt volt, a keresztesek azonban szerény felszereltségük dacára pihent és elszánt erőt jelentettek. Ha hiba is volt, soha rosszabb hibákat a magyar történelemben.
Mennyire mutatja be hitelesen Kapisztrán János szerepét, személyét a filmsorozat?
A sorozatban Kapisztrán csak alkalmai szereplő, az utolsó epizódot kivéve csak néhány villanásra tűnik fel.
A nándorfehérvári ostromkor többé-kevésbé reálisan ábrázolták,
talán túlzóan kiemelve prédikátori jelentőségét, így a karakter kicsit egysíkú. Mert ne feledjük, Kapisztrán a prédikátorsága mellett egyszerre volt egyházi értelmiségi, egyházjogi ismeretekkel bíró keménykezű inkvizítor és tapasztalt diplomata, ami a kor hasonló feladatot ellátó egyházi személyei esetében természetes elvárás volt.
Nyitókép: Képernyőmentés
Töltse ki kvízünket!
A Nemzeti Filmintézet elnökével az előző hat év stratégiai fejlesztéseit értékeltük a Budapesten forgó világklasszis alkotásoktól a magyar Oscarokon át a hazai filmes termésig.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Bán János elmondta, őt magát is meglepte a színész döntése, mivel kapcsolatuk során korábban soha nem beszéltek politikáról.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
A köztársasági elnököt is támadja Váradi, szerinte morális okokból (!!) fenyegeti Magyar Péter Sulyok Tamást. Nos, erről is teljesen másképp gondolkodunk.
