Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, mennyire hiteles a bemutatása a filmvásznon. Cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a következő hetekben, a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Röviden, érdekesen, érthetően.
Természetesen Hunyadi Jánossal kezdünk. Interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.
*
Hunyadi János etnikuma és társadalmi háttere is komoly viták tárgya. Mit tudunk a magyar történelem kiemelkedő alakjának származásáról?
Ma már komoly kutatók nem vonják kétségbe, hogy
Hunyadi apja Havasalföldről került Magyarországra,
ami, tekintettel a korabeli viszonyokra, kivételesnek egyáltalán nem tekinthető. A havasalföldi származást említette a Mátyás korában író Thuróczy János is, amiben eszerint a király semmi szégyellnivalót nem talált. Ugyanígy nyilatkoztak a Hunyadiakkal szemben kritikus kortársak is, így a Cillei-krónika ismeretlen szerzője vagy a lengyel Jan Długosz, azzal a különbséggel, hogy ők a család szerény társadalmi állására tették a hangsúlyt.
Alighanem éppen az utóbbi tényező volt az, ami annyi találgatásnak lett táptalaja, főleg azután, hogy Hunyadi Mátyás Magyarország trónjára került: a magyarországi helyzetről 1462-ben tudósító pápai legátus is azt hangsúlyozta, hogy
Hunyadi János „nem nagyon nemes” oláh családból származott.
A magyar politikai elit horizontálisan sokkal nyitottabb volt, mint gondolnánk: a Hunyadiak kortársai közül közrendűként került a magyar arisztokrácia soraiba a firenzei Filippo Scolari, vagyis Ozorai Pipo, a dalmát Tallóci fivérek vagy a német származású Ernuszt János, Mátyás mindenható kincstartója és szlavón bánja, akinek egyik fiából aztán püspök lett, a másikból zászlósúr. Egyikük fiából sem lett azonban magyar király, és éppen ez, vagyis a család üstökösszerű felemelkedése a 15. század derekán volt az a jelenség, ami előtt már a kortársak is értetlenül álltak.
Ezt is ajánljuk a témában
A német anyanyelvű Zsigmond király például nem érti az osztrákokat, a sorozat ennek ellenére is működik, „ha annak nézzük, aminek az alkotók vélhetően szánták” – mondja Pálosfalvi Tamás.
Hunyadi kinek-minek vallotta magát?
Hogy maga Hunyadi minek vallotta magát, egy másik kérdés, amelyet „önvallomások” hiányában nem tudunk megválaszolni. Ha tippelni kellene,
elsősorban a római Anyaszentegyház tagjának, aztán a Magyar Királyság nemesének
és a magyar király alattvalójának, majd erdélyi vajdájának, végül az ország kormányzójának és a király főkapitányának. És nyilván az oszmánok esküdt ellenségének, „Krisztus bajnokának”.
Hogyan értékelné történészként a hadvezér és politikus szerepét, munkásságát?
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét. A dolog egyfelől rendben is van:
hősökre minden nemzetnek és minden nemzedéknek szüksége van.
Másfelől a történész munkáját jóformán lehetetlenné teszi: a legkisebb kérdőjel azonnal a haza- és nemzetárulás vádját vonja maga után, azok részéről is, akiknek egyébként a leghalványabb ismeretei sincsenek sem Hunyadiról, sem a koráról.
Hunyadi akkor is zseniális hadvezér, ha egyébként igen sok csatát elvesztett, és jóllehet a vesztes csatáknak is számos tanulsága van, ezek senkit nem érdekelnek. Hunyadi az évszázadok folyamán emberfeletti, mitikus alakká vált, a hősi helytállás jelképévé, aki egy alapvetően romlott, széthúzó, nemtörődöm Európában egyedül védelmezte a kereszténységet a hódító iszlámmal szemben. És ebben
a harcban a saját országában sem kapott támogatást, csak széthúzást, árulást és közönyt.
E kép leginkább figyelemre méltó vonása a változatlansága: Hunyadi alakja egy szemernyit sem módosult annak ellenére, hogy ismereteink, köszönhetően az egymást követő történész nemzedékek szorgos munkájának, hatalmas mértékben bővültek, és a középkori Magyarországról és Európáról sem úgy gondolkodunk ma már, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.
Milyen volt Hunyadi János személyisége? Van rálátásunk?
Arról, hogy milyen ember lehetett Hunyadi, a források vajmi keveset árulnak el. A nevében kibocsátott oklevelektől ilyesmit eleve hiba volna elvárni, a számos krónikás kútfő viszont vagy idealizálta, vagy – mint az említett lengyel Długosz – pocskondiázta, nézőponttól függően.
Hogy vágyta és szerette a hatalmat, említeni is szükségtelen, hiszen enélkül nincs sikeres politikus. A kortárs Piccolomini szerint lebecsülte ellenfeleit, amit akár nyilvánvaló önbizalma jeleként is értékelhetünk. Az kétségtelen, hogy életének megismerhető részében egyetlen ambíció fűtötte: az oszmánok elleni háború, és ezen törekvésével a korabeli magyar társadalom jelentős része azonosult. Ennek bizonyítéka az a sok ezer nemes, aki kész volt meghalni hadjárataiban, és azután is kitartott a Hunyadi-család mellett, hogy ez szembeállította őket a koronás uralkodóval.
Karizmatikus hadvezér volt, aki személyes példájával, bátorságával és kitartásával képes volt lelket önteni a török támadásoknak kitett országrészek lakóiba.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy egy hadvezér sikerességét a diadalai jelzik, és ebből a szempontból Hunyadit érték fájdalmas kudarcok: például az Észak-Magyarország jelentős részét uralma alatt tartó Jan Jiskrával szemben. És bár vitathatatlan, hogy az oszmánokkal szemben számos sikert elért, 1456-ban pedig világraszóló diadalt aratott Nándorfehérvár megvédésével, két legnagyobb csatáját elvesztette.
Ezt is ajánljuk a témában
Ilyenkor persze mindig érkezik a szemrehányás: miért kell mindig a vereségekkel foglalkozni? A válasz egyszerű. Az oszmánoktól elszenvedett nagy vereségek, Várna és Rigómező, világosan kijelölték a magyar lehetőségek határait, és döntő mértékben meghatározták a mindenkori magyar politikai vezetés stratégiai gondolkodását, Mátyás és a Jagellók idején is. Hatásuk tartósabb volt, mint a sikereké.
Mennyire van szinkronban a nagy sikerű filmsorozat Hunyadija a történelmi személlyel?
Az elmondottakból világos, hogy Hunyadiról olyan képet festeni, amely legalább részben tükrözné a hadvezér személyiségét, jóformán lehetetlen. Így aztán ki-ki a maga képére formálhatja, mint a Hunyadi sorozat alkotói. Utóbbiak meg sem próbáltak hús-vér embert faragni a címszereplőből.
A sorozat Hunyadija népmesei alak, Fanyűvő, Vasgyúró és Hegyhengergető egyben, és nagyjából annyira életszerű. Egydimenziós akcióhős,
aki egy velejéig romlott világban kénytelen megharcolni mindenért, hogy az elnyomottak és megszomorítottak megmentője lehessen. Le kell győznie a világot benépesítő gonosz sárkányok és perverz manók seregeit, és a feladatnak derekasan megfelel. A sorozat népszerűségét tekintve ez a nézők többségének pont elég. Akinek nem, járjon (olvasson) utána.
Nyitókép: Facebook
A kommentek szerint a magyar nézők után a „sógorok” szívét is meghódítja a híres törökverő vitézünk.
A báró egyszerre volt nagyívű politikus, kéjsóvár főúr, szabadságra vágyó lélek, birtokainak nemes gazdája, önfeláldozó hős és megalkuvó ember. Egy különleges személyiségre emlékezünk.
A Hunyadi záró epizódja nemhogy nem okoz csalódást, de arra is alkalmas, hogy a kétkedőket meggyőzze, nem hiába készült el a tízrészes sorozat.
A liberális demokrácia világszerte pozíciókat veszít.
Mint azt a Mandiner tegnap megírta, valószínű, hogy megtalálta Hunyadi Mátyás koponyáját egy magyar kutató.
A miniszterelnök politikai igazgatója végre az ELTE-n átvehette februárban elnyert doktori címét. A sikerig azonban hosszú és rögös út vezetett.
Miranról ezt megelőzően mintegy egy évvel ezelőtt adtak ki utoljára felvételt.
Az amerikai elnök szerint az ukrán államfő miatt nem született még béke.
