Nincs nyoma annak, hogy Cillei személyes okokból gyűlölte a Hunyadiakat, és Hunyadi Lászlót sem Cillei megölése miatt végezték ki, de a sztori végérvényesen beleivódott a történelmi emlékezetbe.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában. Egy cikksorozat keretében
sorra vesszük a főbb szereplőket
a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara, Murád szultán, Mehmed szultán, III. Frigyes.
Ezúttal Cillei Ulrikot mutatjuk be, interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.
*
Milyen etnikumú volt Cillei Ulrik? Honnan származott?
Az 1406-ban született Cillei Ulrik családja a stájerországi – ma Szlovéniában fekvő – Celje városáról vette „nevét”, valójában első grófi címét, amelyhez később még további kettő járult: a Magyar Királyságban a zagorjei, és ugyancsak Stájerországban az ortenburgi. 1435 után, amikor Zsigmond kiemelte a családot a tartományúr – vagyis a Habsburgok – joghatósága alól, és közvetlenül a mindenkori német-római császár hatalma alá rendelte, a Cilleiek Isten kegyelméből uralkodó fejedelmek lettek, akiknek immár a fényes fejedelem címzés dukált.
A rangemelés ugyanakkor kivívta a Habsburgok dühét, akikkel egy éveken át tartó háborút is vívtak.
A 15. század derekán a Cillei igazi nemzetközi dinasztiának számított: Ulrik gróf nagynénje, Borbála Luxemburgi Zsigmond magyar, Cillei Anna Jagelló Ulászló lengyel király felesége és így Lengyelország királynéja lett, Hermann pedig – Ulrik nagyapja – az anyja, Kotromanics Katalin révén magával Nagy Lajos királlyal is sógorságban állt; Ulrik édesanyja a horvát grófi családból származó Frangepán Erzsébet volt, felesége a görög-szerb Brankovics Katalin.
Bár a családot alkalmasint már a kortársak is,
az utókor pedig egyöntetűen németnek tekintette, valójában egy jóformán egész Kelet-Közép-Európában honos dinasztiáról van szó.
Ezt is ajánljuk a témában
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
Melyek voltak Cillei fő politikai törekvései?
A család utolsó férfi tagja, Cillei Ulrik 1440-ben lépett a magyar történelem színpadára, amikor a Habsburg Albert király halála után kibontakozó polgárháborúban az apjával, Frigyes gróffal együtt
egyértelműen a gyermek király V. László pártját fogta. Egyértelműen, hiszen a kisfiú legközelebbi férfi rokonai voltak.
Ulrik gróf nemcsak anyagilag támogatta unokatestvére, Luxemburgi Erzsébet harcát, hanem fogságot is szenvedett szolgálatában, ahonnan I. Ulászló király 1440 novemberében engedte szabadon. Fontos azonban megjegyezni, hogy Frigyes gróf 1442-ben őszintén igyekezett közvetíteni Ulászló és Erzsébet között, ahogyan 1447-ben is ő közvetített fegyverszünetet Hunyadi János kormányzó és III. Frigyes között.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
Gyűlölte Cillei Ulrik a Hunyadiakat?
Semmi
nyoma nincs annak, hogy Cillei személyes okokból gyűlölte a Hunyadiakat,
és azok kiirtására tört volna. Hatalmi vetélkedésüket azonban mindig könnyebb volt egyfajta személyes és nemzeti antagonizmusként értelmezni, és alig van rá esély, hogy ez a helyzet megváltozzék.
1445-ben Cillei Ulrik, kihasználva I. Ulászló várnai halálát, elfoglalta a szlavón bánságot, és válaszul Hunyadi János a magyar rendek felhatalmazásával vezetett egy bosszúhadjáratot a Cilleiek stájerországi birtokai ellen. Furcsának tűnhet, de
ez volt az egyetlen alkalom, amikor Hunyadi fegyveresen került szembe a Cilleiekkel,
egész pontosan a zsoldosvezérükkel, Vitovec Jánossal.
1446/47 fordulóján az időközben kormányzóvá választott Hunyadi békét kötött a Cilleiekkel, és átengedte nekik Szlavóniát. Ekkor került először napirendre a Hunyadi és Cillei családok közötti házassági kapcsolat terve, amely végül 1455-ben Hunyadi László és Cillei Erzsébet – Ulrik gróf leánya – házasságában realizálódott.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Mi történt Hunyadi kormányzósága idején?
Ekkor nem tudunk konfliktusokról köztük, sőt, 1452 őszén Cillei Frigyes és Ulrik a magyar rendek szövetségeseként harcolt V. László kiszabadításáért. A helyzet azután változott meg, hogy III. Frigyes kiadta gyámfiát, mégpedig éppen Cillei Ulrik grófnak. Ez utóbbi a gyermekkirály rokonaként teljesen ellenőrzése alá vonta V. Lászlót, ami nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is elégedetlenséget keltett.
A helyzetet végül László osztrák alattvalói unták meg előbb, akik 1453 szeptemberében elkergették Cilleit Bécsből. Maga V. László azonban csöbörből vödörbe került, mert prágai koronázása után csehországi kormányzója, Podjebrád György kizárólagos befolyása alá került.
A probléma gyökere ott volt, hogy
a gyermekkirály hosszú gyámságát kihasználva mindhárom országában – Ausztriában, Csehországban és Magyarországon – az ő nevében mások építették ki a saját hatalmukat,
amelyről nem szándékoztak lemondani: III. Frigyes, Podjebrád György és Hunyadi János, utóbbi kettő kormányzóként.
A kialakult patthelyzet feloldására Cillei Ulrik pénze és hatalma kínálta V. László számára az egyetlen lehetőséget,
a gróf azonban nyilván megkérte a segítség árát, ami újabb konfliktusokat szült.
Ezt is ajánljuk a témában
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Mikor és hogyan durvult el a helyzet?
1455 februárjában Cillei visszavette az ellenőrzést Ausztriában, és ugyanezzel próbálkozott a következő év tavaszán Magyarországon is a király nevében; a magyar főurak – Hunyadihoz csatlakozva – ekkor László azon ígéretére hivatkozva, hogy nem veti alá a „magyarokat” a „németeknek”, elzavarták Ulrik grófot.
Mint ebből az epizódból is látható,
a helyzetbe kódolva volt az erőszakos megoldás,
ami végül 1456 novemberében jött el. Ekkor ismét Cillei fizette azokat a zsoldosokat, akik V. Lászlót Magyarországra kísérték. A király egyértelműen azzal a céllal érkezett, hogy visszavegye Hunyadi János családjától az elfoglalva tartott királyi várakat és városokat, de a néhai kormányzó idősebb fia, Hunyadi László, és főleg a sógora, Szilágyi Mihály ugyanilyen egyértelműen ragaszkodott azok birtokához.
Ulrik grófot 1456. november 9-én Nándorfehérvárott a Hunyadiak emberei felkoncolták;
hogy előre megfontoltan, vagy egy parázs vita durvult el, a források alapján nem lehet eldönteni. Az bizonyos, hogy a dolog benne volt a levegőben: a grófot többen is figyelmeztették, hogy valami készül ellene.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Cillei Ulrik végső soron azért került a történelem árnyékos oldalára, mert a magyar történetírás sokáig uralkodó álláspontja szerint Hunyadi László kivégzése (1457) bosszú volt a gróf megöléséért,
ráadásul úgy, hogy a király ünnepélyes esküje ellenére küldte vérpadra a néhai kormányzó idősebb fiát. Valójában Hunyadi Lászlót nem Cillei megölése miatt végezték ki, de a történet – köszönhetően a romantikus irodalomnak és festészetnek is – annyira beleivódott a történelmi emlékezetbe, hogy
bármiféle árnyaltabb megközelítés eleve reménytelennek tűnik.
Ezt is ajánljuk a témában
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Nyitókép: Hunyadi.tv
Itt van a Tempó. Íme a TOP5 legrosszabb magyar uralkodó.
Kik voltak a magyar történelem Hunyadi- és Cillei-szerű alakjai? Mi fán terem a hivatásrend, és mik a klubpártok? Itt az új Kommentár!
Sándor Fegyir Erzsébetvárosban arról is beszélt az ukrán függetlenség ünnepén, hogy immár ötödik alkalommal szakad meg a „barátság” népe és a magyarok között. Így utalt a Barátság-kőolajvezetéket ért támadásokra.
Augusztus 23. – A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja.
Emlékezni kötelességünk.
Mire fel ünneplik István királyt, miközben köpnek az örökségére?
2050-re több mint 10 milliós népességszámot ígért Magyar Péter. Ám a statisztikák kegyetlenül lehúzzák ezt az álmot a földre. A jelenlegi trendek, a születési arányszám és a kivándorlás tényei alapján ez a cél teljesen irreális. A hiányzó emberek pótlása csak migráció példátlan mértékű felpörgetésével lehetséges. Sebestyén Géza írása.
Újabb törvénymódosításon háborodtak fel az ukránok.
