Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon.
Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara, Murád szultán, Mehmed szultán.
Ezúttal III. Frigyes német-római császárt, a Hunyadi-sorozat okos, számító nagykutyáját, Hunyadi János kortársát és Mátyás király korszakos ellenfelét mutatjuk be.
Interjúalanyunk Horváth Richárd történész.
*
A Habsburg-házi III. Frigyes 41 évig uralkodott német-római császárként a 15. század második felében, amivel természetesen csúcstartó. Melyek voltak legfontosabb célkitűzései és legjelentősebb eredményei hosszú pályafutását mérlegre téve?
Első hallásra furcsának tűnhet, de az,
hogy a magyar köztudatban a német-római császárok valami különleges európai hatalmasságnak tűnnek, kissé csalóka kép.
Az 1356. évi ún. német „aranybulla” rögzítette ugyanis a birodalom széttagoltságát és az egyes tartományok nagyfokú önállóságát – gondoljunk bele: Németország ma is erős jogkörökkel rendelkező szövetségi állam. Ezért
a mindenkori császárnak nagyfokú kompromisszum-képességgel és kellő számú támogatóval kellett rendelkeznie
céljai eléréséhez. Ebben Frigyest segítette, hogy az 1278 óta osztrák főhercegeket adó, így nagy uralkodói múlttal bíró Habsburg családból érkezett.
Minekutána legfőbb céljait: a birodalom egyben tartását, a Mátyás királyunk által jelentett fenyegetés kivédését, a testvére által jelentett kihívás megoldását, nagyobb – végzetes – török támadás elhárítását, sőt Merész Károly halála után Burgundiától a hosszútávon fontos szerepet játszó németalföldi gazdag területek megszerzését sikerült megoldania,
összességében uralkodása sikeresnek mondható.
Az is igaz, hogy általában így szoktunk gondolkodni azokról az uralkodókról, akik hosszú ideig ültek trónon.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Milyen volt a viszonya a Magyar Királysággal, a magyarokkal?
A középkorban még nem léteztek mai értelemben vett nemzetek, így az „osztrákoknak” nem volt semmilyen viszonyulása a „magyarokhoz”, ellentétben a 19-20-dik századokkal. Sokkal inkább a tartomány-ország és főleg
a dinasztikus érdekek voltak meghatározóak, amelyek folyton változtak: megesett, hogy aki ma az ellenségem, pár év múlva a legfőbb szövetségesem lett
– ide jó példának adódnak Itália korabeli városállamai és azok képlékeny és gyakran változó szövetségi rendszerei, amivel kevéssel később Mátyás királyunknak meggyűlt a baja.
Ezt is ajánljuk a témában
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Hányadán állt Frigyes Hunyadi Jánossal?
Röviden: mindig úgy, ahogyan a maga és Hunyadi összeegyeztethető érdekei kívánták. Habsburg Albert 1439. évi halálával, majd fia, Utószülött V. László 1440 februári születésével egyszerre három ország vesztette el uralkodóját és lett új törvényes, de csecsemő uralkodója: az Osztrák Hercegség, Csehország és a Magyar Királyság. A helyzetből adódott, hogy mindenütt a gyermek király nagykorúságáig „helytartóra” volt szükség, amit az idő mindhárom helyen hamar ki is termelt. Ausztriában a későbbi III. Frigyes lett unokaöccse nevében 1439-től régens, Csehországban 1452-ben Podjebrád Györgyöt, Magyarországon pedig 1446-ban Hunyadi Jánost választották kormányzónak.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
Nos, ahogy a mondás tartja, a hatalomba könnyű beleszokni, ám azt elengedni annál problematikusabb, s az események bizonyítják, hogy V. László 1452-es jogi nagykorúsítását követően a fenti három személynek alig-alig fűlött foga a megszerzett hatalom és jövedelmek visszaadásához. Magyarországon például Hunyadi ugyan lemondott a kormányzóságról 1452-ben, de a királyi jövedelmek kezelését továbbra is kezében tartotta.
Összességében tehát
a Frigyes-Hunyadi viszonyt nem tekinthetjük különösebben ellenségesnek, mindketten keresték a modus vivendi-t.
Hunyadi fiával azonban már más volt a helyzet.
Ezt is ajánljuk a témában
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Mátyás király 1485-ben elfoglalta Bécset. Mátyás és Frigyes afféle ősellenségek voltak?
1458-tól, Mátyás trónra kerülésétől az ellenségeskedés nem „automatikusan” következett egy Habsburg-Hunyadi ellentétből, hisz láttuk, Hunyadival meg tudták találni a hangot.
A különbséget az jelentette, hogy
míg Hunyadi „csak” kormányzó volt, Mátyás már király, s ekként feltétlenül szüksége volt a Szent Koronára,
ami 1440 óta Frigyes birtokában volt. Ez jelentette az első ellentétek alapját: Mátyás például támogatta a testvére, Frigyes ellen forduló Albert herceget, majd hosszas tárgyalások következtek, így 1463-ban megszületett a bécsújhelyi béke.
A Szent Korona ugyan visszatért, de súlyos ára volt, többek közt Mátyás utód nélküli halála esetére a Habsburgok trónöröklési jogát is elfogadta a magyar király. Mátyást ugyan 1464-ben megkoronázták, de mára tudjuk, hogy sohasem született törvényes örököse: Corvin János házasságon kívüli gyermeke volt. Mikor ez világossá vált – nagyjából 1480/81-re –
a király mindent elkövetett, hogy III. Frigyest rávegye az örökösödési záradék megváltoztatására és Corvin utódlásának elfogadására,
akár háború árán is.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Az öröklés kérdése vezetett tehát Bécs ostromához?
Igen, az 1480-as évek osztrák háborúinak ez volt a fő indoka, s itt érünk el Bécs kérdéséhez. Mátyás 1485-ben Bécset, majd 1487-ben Bécsújhelyet is elfoglalta, ami valóban súlyos – első sorban presztízs – veszteség volt Frigyes számára, s kétségtelen diadal a magyar félnek, ám azt
nem mondhatjuk, hogy a német-római uralkodó végzetes csapást kapott volna:
a birodalom többi gazdag területe érintetlen maradt.
1488-89-re már maga Mátyás is a tárgyalásos megoldás felé fordult volna, de
Frigyes ekkor már jól láthatóan igyekezett húzni az időt, hisz közismert volt a magyar király rossz egészségi állapota. Megvárta ellenfele halálát,
ami 1490 áprilisában be is következett.
Ezt is ajánljuk a témában
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Milyen volt Frigyes személyisége a történeti források alapján? A Hunyadi-sorozat a hatalom velejéig romlott, számító nagykutyájának ábrázolja. Hiteles ez a kép?
Egy tartományokból álló birodalom vezetése évtizedeken át mindenképp elsőrangú politikai képességeket feltételez. Meglátásom szerint
III. Frigyes kora és országa sikeres uralkodója volt, csak „rossz szemüveggel” nézzük, lévén legdicsőségesebb uralkodónk, Mátyás ellenfele volt,
így a magyar köztudatban csak „rossz” lehet az, aki Mátyásnak „keresztbe tesz”. S ezt teljes mértékben érthető is.
Ugyanakkor arra is érdemes gondolni, hogy vajon, mit gondol az osztrák történetírás vagy épp történeti köztudat a Bécset leigázó magyar hódítóról? Szemükben Mátyás korántsem olyan dicsőséges személy, mint számunkra. S ez is természetes.
Ezért
nem gondolnám, hogy velejéig romlott uralkodók küzdöttek volna egymással,
hanem a korban céljaikat elérni kívánó, a mindenkori politikai-katona lehetőségeket kiaknázó, dinasztikus feladatokat teljesítő politikus-katonák álltak szemben.
Számító volt Frigyes? Persze, ha érdekei megkívánták. Ugyanakkor mit mondanánk a magyar uralkodóra, aki átengedte magyar területeken a török portyázókat Ausztria felé,
mert éppen az ellenfelére kívántak támadni? Számító vagy sikeres, dicső király? A történelem sokszor késztet árnyalt gondolkodásra, s azt gondolom III. Frigyes hosszú uralkodása is ennek lehet iskolapéldája.
Ezt is ajánljuk a témában
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
Nyitókép: Hunyadi.tv
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Az online tér után most élőben is találkozhatnak a DPK-tagok.
A Pentagon készített egy listát a hiánynak minősített rendszerekről, továbbá blokkolja az új igényeket.
