Matthew O'Brien lapunknak adott interjúban mesélt az egyre erősödő iszlamista-marxista szövetségről, és arról miért lett divatos Amerikát utálni.
Matthew O'Brien a Trump-kormány első ciklusának végén kezdte meg munkáját bíróként a virginiai bevándorlási bíróságon, ahonnan a Biden-kormány idején elbocsátották. Kirúgása – és több más bíróé, akiket Trump elnök első ciklusában nevezett ki – a konzervatívok szerint politikai indíttatású volt, mivel O'Brien 90%-ban elutasította a menedékjogi kérelmeket. O'Brien jelenleg a Federation For American Immigration Reform igazgatóhelyettese. A jogásszal az INIR éves konferenciáján (A konzervatív gondolkodású kutatóintézetek és politikai szereplők nemzetközi hálózata) találkoztunk, amelynek a Migrációkutató Intézet is tagja. Interjú.
***
Az amerikai elit egyetemeken az utóbbi években „Amerika” szitokszóvá vált és tömegek kezdték saját országuk egy elnyomó, gonosz, kapitalista hatalomként látni. Ennek köszönhető, hogy az „Amerika az első” politika össze lett mosva a fasizmussal.
Az Amerika-ellenesség divatos nézet lett, amit tükröz az olyan progresszív politikusok felemelkedése, akik Amerika megváltoztatásával mondhatni „reformjával” kampányolnak.
Matthew O'Brien szerint az, hogy ma fiatalok sokasága gondolkodik így nem egy organikus folyamat következménye, hanem szándékos ideológiai oktatásé. „A Szovjetunió számtalan erőfeszítést tett annak érdekében, hogy azt a benyomást keltsék, hogy az Egyesült Államok egy gyarmatosító elnyomó hatalom, ami alapvetően rossz. Ezt több évtizeden át tanították az egyetemeken és a középiskolákban, és ez valamilyen módon beépült a populáris kultúrába” – mondta O'Brian.
A jogász rámutatott, hogy az a gondolat, hogy az Egyesült Államok egy „bevándorló ország” nem teljesen igaz.
„Bár országunkban jelentős a bevándorlás, a legtöbb bevándorló beolvadt a brit mintára épülő társadalomba. Brit jogrendszerünk van, az 1900-as évekig az Egyesült Államokban az elsődleges vallás az Egyesült Királyságból származó protestáns anglikán vallás volt. És a kultúra is nagyon hasonló”.
Az egykori bíró elmondta: az emberek Amerikában történelmileg tudatlanok és ebből fakad, hogy sokan azt hiszik, hogy a haza szeretete fasiszta nézet.
„Szerintem a nacionalizmus nagyszerű dolog.
Nagy rajongója vagyok Yoram Hazony könyvének a témában. A nemzet az, amibe egy bevándorló be tud illeszkedni. De ha nincs nemzet, akkor az lesz a vége, hogy az emberek, akik például Pakisztánból az Egyesült Államokba költöznek, pont úgy fognak élni, mint Pakisztánban. Továbbra is az anyanyelvükön nézik a televíziót. Az anyanyelvükön olvasnak. Az anyanyelvükön kapják az újságokat, ugyanúgy viselkednek, mint korábban. És ha ez a helyzet, akkor mi értelme van egyáltalán a költözésnek?”
O'Brien arról is beszélt, hogy az amerikai hozzáállás korábban az volt, hogy mindenki legyen büszke arra, hogy honnan jött, de elsősorban legyen amerikai. Elmesélte: a családja ír és svéd felmenőkkel rendelkezik, de a nagyapja már nem tanult meg svédül a szüleitől.
„Mi mindig is olyan ország voltunk, ahol azt mondták, hogy jó, ha emlékszel arra, honnan jöttél, de most, hogy itt vagy, alkalmazkodj az itteni életmódhoz és légy patrióta.
S ez volt Amerika szépsége, hogy az emberek megőrizhették a gyökereikhez való kötődésüket, ugyanakkor nagyon elkötelezettek voltak Amerika iránt, mert ez az egyik olyan ország, amely politikai ideálon alapul, nem pedig törzsi vagy etnikai csoporthoz való tartozáson”
– fejtette ki a jogász.
Elmondta: a baloldali erők sikeresen elérték, hogy a közgondolkodásban azt a törzsi mentalitással és a mások kizárásával azonosítsák a nacionalizmust, nem pedig azzal, ami erős alapot teremt, ahová mások is csatlakozhatnak. „Pedig mi valójában legyőztük a törzsi gondolkodást, és létrehoztunk egy országot, amely az angol jogon és a kereszténység egészséges fogalmán alapult”.
Hozzátette: az amerikai jogrendszer és politikai rendszer nagyrészt a zsidó-keresztény hagyományt vette alapul, elválasztva azt bármely konkrét felekezettől, majd az abból származó erkölcsi értékeket alkalmazta az Egyesült Államok polgári életében.
„A második világháborúig nagyon gyakori volt, hogy a bírák jogi döntéseikben a kereszténységről és a keresztény elvekről beszéltek véleményükben. Mire én bíró lettem, ha valaki ezt tette, akkor kirúgták.
Úgy gondolom, hogy ez az egész konfliktus a zsidó-keresztény nyugati civilizáció és az azt vezérelő eszmék, valamint minden más között van”
– jelentette ki.
Miközben Amerika szeretete ciki lett, addig minden más kultúrát kötelező lett csodálni.
„Az Egyesült Államok elitjei úgy döntöttek, hogy Amerika, mivel történelmében egykor rabszolgaság volt, és mert az 1980-as években a kommunizmus elleni küzdelem során állítólag rossz dolgokat tettek, alapvetően rossz, ezért az összes többi hely jó. Tehát rendben van, ha valaki szomáliai, annak ellenére, hogy Szomália brutális, regresszív, nagyon zárt kultúrával rendelkezik, ezek a dolgok jók, mert ők az elnyomottak” – magyarázta O'Brien.
Ezért történt az, hogy míg az amerikai zászló elvétve tűnik fel a különböző progresszív csoportok tüntetésén, addig a különböző nemzetek zászlói: mexikói, el-salvadori stb. lobogók tömegével bukkannak fel.
A jogász elmondta: korábban leginkább a marxizmus fenyegette a nyugati civilizáció zsidó-keresztény alapjait, ma azonban egyre erősebb az iszlám befolyása, ráadásul egy olyan iszlámé, ami összekeveredett a marxizmussal. Ez Amerika számára új jelenség, noha a pán-arabizmus éveiben az iszlamizmus kéz a kézben járt a kommunizmussal. Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt az amerikai muszlim lakosság száma, és bár az összlakosság mindössze 1,3%-át teszik ki, mivel szoros közösségeket alkotnak bizonyos államokban (Michigan, Minnesota) fontos szavazóblokká váltak.
„Szeptember 11. után mi úgy gondoltuk, hogy az egyetlen módja ennek a problémának a megoldására az, ha háborút indítunk ezek ellen az emberek ellen.
Tehát meghoztuk ezt a döntést, legyőztük ezeket az embereket, majd újjáépítettük az országukat, és tömegesen engedélyeztük, hogy idejöjjenek. Így importáltuk egy problémát, amit korábban nem ismertünk”
– mondta Matthew O'Brien. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ő nagyon dicséretesnek tartja, hogy Magyarország nemet mondott a muszlim bevándorlásra.
A jogász a beszélgetés végén kifejtette, hogy milyen két ideológia harcát éljük át mindenhol, és a poltika kisebb-nagyobb területein.
„Nyugaton hagyományosan az emberek a világot a zsidó-keresztény nézőpontból szemlélték, miszerint létezik egy univerzális igazságfogalom. Ez olyan erkölcsi előírásokat eredményez, amelyek minden időben és minden helyen igazak. És így rendeztük be intézményeinket és egymás közötti viszonyunkat a polgári életben. És ez a gondolat ütközik a globalizmus/marxizmus gondolatával, mert ők abban hisznek, hogy a nemzetek rosszak, a világnak pedig egy nagy, összekeveredett csoportnak kell lennie, és ez valahogy majd jobbá teszi a dolgokat” – magyarázta Matthew O'Brien.
Nyitókép: A szerző felvétele
Ezt is ajánljuk a témában
„Ma Amerika nemzetbiztonsága sebezhetőbb, mint szeptember 11. előtt” – mondta a határvédelem korábbi vezetője a Mandinernek. Interjú.
***
Európa nem csak földrajzi értelemben van innen messze. Hajdú Tímea írása.
„A tömeges migráció egzisztenciális fenyegetést jelent a nyugati civilizációra nézve, és aláássa az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseinek stabilitását” – írta az amerikai külügyminisztérium.
Melyek a legfontosabb pontok, mit mondott rá Putyin, hogyan reagált Zelenszkij, meddig dönthet az ukrán elnök, és mi a magyar miniszterelnök álláspontja?
Trump szerint szinte biztos, hogy olyan területekről is le kell mondania Ukrajnának, amit nem szerzett még meg Putyin.
Vlagyimir Putyin péntek délután felszólalt az orosz Biztonsági Tanács ülésén.
Szlovéniában sorsdöntő választást tartanak vasárnap.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy amíg nem Krisztus ül azon a trónon, addig nincs harmónia az életünkben.” A Regnum Christi missziósával jártuk körül Krisztus Király ünnepét. Interjúnk.
A Mestertervben szakítottunk a hagyományokkal, és beleszálltunk a sport világába.
