A Politico már hullajtja is a könnyeket.
Az Európai Bizottság a jelek szerint jelentősen enyhítené a 2035-től tervezett belső égésű motoros autók gyakorlatilag teljes betiltását. A Politico értesülései szerint a korábbi, 100 százalékos CO₂-kibocsátás-csökkentési cél helyett már csak 90 százalékos elvárást támasztanának az autógyártókkal szemben.
A döntés – amely még tárgyalás alatt áll – lényegében a tilalom végét jelentené, és komoly győzelemnek számít a jobbközép politikai erők és az autóipari lobbi számára.
A készülő megállapodás értelmében 2035 után is forgalomba kerülhetnének plug-in hibridek és úgynevezett range extenderes járművek, vagyis olyan elektromos autók, amelyekben egy kisebb belső égésű motor csak a hatótáv növelését szolgálja.
Az így megmaradó 10 százaléknyi kibocsátást azonban a gyártóknak „kompenzálniuk” kellene, például zöldacél, alternatív üzemanyagok vagy más környezetbarát megoldások alkalmazásával. Ennek pontos szabályait egyelőre még nem határozták meg.
Az autóipar régóta azzal érvel, hogy a teljes tiltás versenyhátrányba sodorja az európai gyártókat, különösen a kínai elektromosautó-gyártókkal szemben, miközben az ágazatot az amerikai–európai kereskedelmi feszültségek és a gyenge belső kereslet is sújtja.
A klímavédelmi szervezetek ezzel szemben arra figyelmeztetnek: minden euró, amelyet hibridekre költenek, hiányzik a tisztán elektromos technológia fejlesztéséből, miközben Kína egyre nagyobb előnyre tesz szert.
A tervezet része egy szélesebb autóipari csomagnak, amely lehetővé tenné a kibocsátási célok „összevonását” is: a célokat nem teljesítő gyártók kvótákat vásárolhatnának másoktól – ami különösen kedvezne az olyan tisztán elektromos gyártóknak, mint a Tesla. Emellett a Bizottság ösztönözné a kis elektromos autók gyártását is, de csak szigorú – részben „Buy European” jellegű – helyi tartalomkövetelmények mellett.
A javaslat most az Európai Parlament és a tagállamok elé kerül, ahol már most látszik: kemény politikai csata várható a 2035-ös cél jövőjéről.
Ezt is ajánljuk a témában
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Nyitókép: Peter Power / AFP
Az a hajó már elment, amelyre a tiszás politikusok szerettek volna felkapaszkodni – mutatott rá az elemző.
A politikai elemző szerint egyértelmű mintázat rajzolódik ki az uniós döntések mögött: Brüsszel lépésről lépésre próbálja rákényszeríteni Magyarországot olyan irányokra, amelyeket a magyar társadalom korábban elutasított.
Horváth László kormánybiztos nem finomkodott, miután az uniós bíróság elmarasztalta Magyarországot a drogliberalizáció elutasítása miatt.
Újabb frontot nyitottak ellenünk: az Európai Bíróság döntött, és az ítélet felháborító. Brüsszelnek nem tetszik, hogy Magyarország nem áll be a sorba, és nemet mond a kábítószer-liberalizációra.
A Tisza Párt „bűnözőnek” nevezte, a válasz azonban olyan volt, mint egy kijózanító pofon: Zbigniew Ziobro, a politikai menedékjogot kapott korábbi lengyel legfőbb ügyész ízekre szedte Magyar Péterék narratíváját. A lapunkhoz eljuttatott, brutális őszinteségű levélben Ziobro lerántotta a leplet a „Tusk-diktatúra” valóságáról.
Abszolút szegénységi bizonyítvány ez, amely elárulja saját jellembeli gyengeségüket, hozzá nem értésüket. Horváth K. József írása.
Amikor dönteni kellett az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítványról, Magyar Péter és társai nem voltak jelen a szavazáson.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Lavinát indított el az egyre feszültebb baloldalon a dilemma, hogyan érdemes e behódolni Magyar Péternek.
