A Politico már hullajtja is a könnyeket.
Az Európai Bizottság a jelek szerint jelentősen enyhítené a 2035-től tervezett belső égésű motoros autók gyakorlatilag teljes betiltását. A Politico értesülései szerint a korábbi, 100 százalékos CO₂-kibocsátás-csökkentési cél helyett már csak 90 százalékos elvárást támasztanának az autógyártókkal szemben.
A döntés – amely még tárgyalás alatt áll – lényegében a tilalom végét jelentené, és komoly győzelemnek számít a jobbközép politikai erők és az autóipari lobbi számára.
A készülő megállapodás értelmében 2035 után is forgalomba kerülhetnének plug-in hibridek és úgynevezett range extenderes járművek, vagyis olyan elektromos autók, amelyekben egy kisebb belső égésű motor csak a hatótáv növelését szolgálja.
Az így megmaradó 10 százaléknyi kibocsátást azonban a gyártóknak „kompenzálniuk” kellene, például zöldacél, alternatív üzemanyagok vagy más környezetbarát megoldások alkalmazásával. Ennek pontos szabályait egyelőre még nem határozták meg.
Az autóipar régóta azzal érvel, hogy a teljes tiltás versenyhátrányba sodorja az európai gyártókat, különösen a kínai elektromosautó-gyártókkal szemben, miközben az ágazatot az amerikai–európai kereskedelmi feszültségek és a gyenge belső kereslet is sújtja.
A klímavédelmi szervezetek ezzel szemben arra figyelmeztetnek: minden euró, amelyet hibridekre költenek, hiányzik a tisztán elektromos technológia fejlesztéséből, miközben Kína egyre nagyobb előnyre tesz szert.
A tervezet része egy szélesebb autóipari csomagnak, amely lehetővé tenné a kibocsátási célok „összevonását” is: a célokat nem teljesítő gyártók kvótákat vásárolhatnának másoktól – ami különösen kedvezne az olyan tisztán elektromos gyártóknak, mint a Tesla. Emellett a Bizottság ösztönözné a kis elektromos autók gyártását is, de csak szigorú – részben „Buy European” jellegű – helyi tartalomkövetelmények mellett.
A javaslat most az Európai Parlament és a tagállamok elé kerül, ahol már most látszik: kemény politikai csata várható a 2035-ös cél jövőjéről.
Ezt is ajánljuk a témában
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Nyitókép: Peter Power / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az Európai Unió kezdi felismerni a válság súlyosságát.
Mások a prioritások.
A parlament gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke javaslatot is tett.
Augusztus végén benyújtja a kormány az idei költségvetés módosítását, 2027-től pedig ambiciózus növekedési célt jelölt ki a kormányfő.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Egymással versengő korrupcióellenes tervezetek kerültek az ukrán parlament elé, miután a kormány jelentősen átírta a 2026–2030-as stratégiát. A vita nemcsak a jogállamisági reformokat, hanem az 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot is érintheti.
Az OTP azt ígéri, hogy az átmenetet korrekt és átlátható módon kezelik.
Egyre gyűlnek Magyar Péter és a Tisza-kormány körül a magukat függetlennek és objektívnek nevező balliberális újságírók és médiaszakemberek.
