Bóka János kiemelte: ha például önmagában az „euró bevezetését” tekintjük célkitűzésnek, feje tetejére állítjuk a helyes nézőpontot. A valódi kérdés az, mennyiben szolgálják ezek az eszközök a nemzeti célkitűzések megvalósítását, illetve hogyan állíthatók ezek az eszközök a nemzeti célkitűzések szolgálatába. Ha nem ezt az utat követjük, akkor valójában lemondunk a nemzeti célkitűzések meghatározásának jogáról. „A szuverenitásunkról – ha úgy tetszik” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Azt írta: „a nemzeti és szuverén Európa-politika szempontjából hasonlóan feje tetejére állított gondolkodás az egyhangú döntéshozatal kapcsán (és itt szándékosan nem »vétóról« beszélek) az »árulásról« értekezni. Ez ugyanis azt sugallja, hogy létezik a tagállami érdekektől és álláspontoktól független európai érdek.”
„Ha a magyar nemzeti érdek képviselete az európai érdek vagy álláspont »elárulása«, akkor valójában az európai döntéshozatali rendszerrel van valami alapvető probléma” – fogalmazott Bóka János.
Kiemelte: a magyar nemzeti érdek az, hogy az Európai Unió (EU) képes legyen pragmatikus kapcsolatok fenntartására a világ valamennyi nagyhatalmával – „és szerintünk ez az EU alapvető érdeke is”.
„Az az álláspont, ami nem tükrözi megfelelően a magyar szempontokat, nem valódi európai álláspont. Ennek a helyzetnek a megoldása pedig nem a nemzeti álláspontok kívülről történő megváltoztatása, mert a nemzeti álláspont kialakítása a nemzeti politikai intézményrendszer feladata. És ezzel ismét a nemzeti célkitűzésekhez és a szuverenitáshoz jutunk el” – írta Bóka János.