Bóka János a Bajnai-interjúra reagálva leszögezte: a szuverenitás védelme nem árulás, hanem európai kötelesség.
A valóban autonóm és cselekvőképes Európa a patrióták összefogásából fog megszületni – írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter vasárnap a Facebook-oldalán.
Bóka János úgy fogalmazott: „az Európai Unióban változásra van szükség. A változás katalizátora ma szerte Európában a nemzeti és szuverén Európa-politika, amelynek képviselői számos tagállamban már megkerülhetetlen tényezők.”
A politikus a Nemzeti érdek és európai együttműködés – A Bajnai Gordonnal készített HVG-interjú margójára címmel közölt bejegyzésében azt írta: a nemzeti és szuverén Európa-politika abból indul ki, hogy az európai együttműködés a szuverén tagállamok által meghatározott nemzeti célkitűzések megvalósításának eszköze. Nem a célokat igazítja az együttműködéshez, hanem az együttműködést a célokhoz – mutatott rá.
Ezt is ajánljuk a témában
Ugyanaz a politikai–üzleti hálózat, amely korábban a baloldal kampányait szervezte és külföldi pénzeket mozgatott, most a Tisza mögött tűnik fel – brüsszeli erősítéssel.
Bóka János kiemelte: ha például önmagában az „euró bevezetését” tekintjük célkitűzésnek, feje tetejére állítjuk a helyes nézőpontot. A valódi kérdés az, mennyiben szolgálják ezek az eszközök a nemzeti célkitűzések megvalósítását, illetve hogyan állíthatók ezek az eszközök a nemzeti célkitűzések szolgálatába. Ha nem ezt az utat követjük, akkor valójában lemondunk a nemzeti célkitűzések meghatározásának jogáról. „A szuverenitásunkról – ha úgy tetszik” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Azt írta: „a nemzeti és szuverén Európa-politika szempontjából hasonlóan feje tetejére állított gondolkodás az egyhangú döntéshozatal kapcsán (és itt szándékosan nem »vétóról« beszélek) az »árulásról« értekezni. Ez ugyanis azt sugallja, hogy létezik a tagállami érdekektől és álláspontoktól független európai érdek.”
„Ha a magyar nemzeti érdek képviselete az európai érdek vagy álláspont »elárulása«, akkor valójában az európai döntéshozatali rendszerrel van valami alapvető probléma” – fogalmazott Bóka János.
Kiemelte: a magyar nemzeti érdek az, hogy az Európai Unió (EU) képes legyen pragmatikus kapcsolatok fenntartására a világ valamennyi nagyhatalmával – „és szerintünk ez az EU alapvető érdeke is”.
„Az az álláspont, ami nem tükrözi megfelelően a magyar szempontokat, nem valódi európai álláspont. Ennek a helyzetnek a megoldása pedig nem a nemzeti álláspontok kívülről történő megváltoztatása, mert a nemzeti álláspont kialakítása a nemzeti politikai intézményrendszer feladata. És ezzel ismét a nemzeti célkitűzésekhez és a szuverenitáshoz jutunk el” – írta Bóka János.
Rámutatott: a nemzeti és szuverén Európa-politika legnagyobb aktuális dilemmája, hogy lehetséges-e autonóm és cselekvőképes EU-t létrehozni a tagállami szuverenitás sérelme nélkül.
„Jelenleg a szuverenitás elleni támadás számos hatását tapasztaljuk a teljes tagállami hatásköri spektrumban anélkül, hogy látnánk egy globálisan autonóm és cselekvőképes EU életjeleit. És a két jelenség szerintem egymással összefügg: egy autonóm és cselekvőképes EU nem a valódi politikai konszenzus megkerülésével vagy kizsarolásával, hanem annak megteremtésével hozható létre” – fogalmazott Bóka János, majd azt írta: az EU-n belüli folyamatok most éppen az ellenkező irányba haladnak, és szerinte ennek ellentartani nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem az EU alapvető érdeke is.
(MTI)
Nyitókép: Vajda János / MTI
Miről is szól valójában a kormányzás?
Akár több évvel ezelőtti esetek vizsgálata is lehetővé válhat.
Semmilyen vállalást nem kellett tennünk sem a nyugdíjrendszerrel, sem az adórendszerrel kapcsolatban.
Mint ismert, megállapodás született arról, hogy Magyarország megkapja a 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást, amennyiben teljesíti a szükséges reformokat.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
Az Európai Unió kezdi felismerni a válság súlyosságát.
Értékeltek a főszereplők.
Tasnádi Péter, akit egyesek a magyar keresztapának neveznek, beszélt Pintér Sándor volt belügyminiszterről is.
