Szépen halad a „lakosságcsere-program” Bécsben: az elsősök fele már alig tud németül!

Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.

Miközben Trump megpróbálja nyélbe ütni az ukrán békeegyezményt, az európai vezetők riogatnak, hogy Oroszország következő célpontja az ő országuk lehet.

Az ameirkai Wall Street Journal egy cikket szentelt annak a jelenségnek, hogy Európa vezető politikusai arra figyelmeztetik a lakosságukat, hogy a nyugati országok lehetnek Putyin következő célpontjai. A lap szerint ilyet tíz évvel ezelőtt senki nem mondott volna.
A cikk rámutat: ma már alig telik el úgy egy hét, hogy valamelyik európai kormány, katonai vagy biztonsági vezető ne tartana komor beszédet, amelyben arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy Oroszországgal való háború fenyeget.
A lap szerzője szerint ez komoly pszichológiai változás egy olyan kontinens számára, amely két világháború után a harmónia és a közös gazdasági prosperitás üzenetét hirdetve építette újjá magát.

A hétvégén Friedrich Merz német kancellár összehasonlította Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai stratégiáját Hitler 1938-as stratégiájával, amikor elfoglalta Csehszlovákia német ajkú Szudétavidéket, mielőtt tovább nyomult, hogy meghódítsa a kontinens nagy részét.
„Ha Ukrajna elesik, nem fog megállni. Ahogy 1938-ban sem volt elég a Szudétavidék”
– mondta Merz szombaton egy pártkonferencián.
Ez néhány nappal azután történt, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár beszédében arra figyelmeztetett, hogy „a konfliktus a küszöbön áll”, és „fel kell készülnünk arra a háborúra, amelyet nagyszüleink vagy dédszüleink éltek át”. Rutte szerint Oroszország öt éven belül készen állhat arra, hogy katonai erőt alkalmazzon a NATO ellen.
A francia hadsereg vezetője nemrégiben kijelentette, hogy Franciaország veszélyben van, „mert nem áll készen arra, hogy elfogadja gyermekeinek elvesztését”.
Ez a sürgősségérzet még fokozódott, miután a Trump-kormány megpróbálja nyélbe ütni az ukrajnai háború befejezését. Az európai fővárosokban aggodalmat kelt, hogy Trump rá fogja kényszeríteni Ukrajnát egy egyoldalú békeszerződés elfogadására, amely megerősíti Putyint és sebezhetővé teszi Ukrajnát a jövőbeli orosz támadásokkal szemben.
A figyelmeztetésekhez az a félelem is társul, hogy az egyre inkább izolacionista Trump-kormány nem fog segíteni Európának, ha támadásra kerül sor - írja a lap.
Az e hónapban közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint az amerikai kormány célja, hogy megakadályozza a háború terjedését Európában és „helyreállítsa a stratégiai stabilitást Oroszországgal”. Az elmúlt években először nem említi Oroszországot ellenségként.
A brit fegyveres erők vezetője, Richard Knighton hétfőn kijelentette, hogy a helyzet „veszélyesebb, mint amit eddigi pályafutásom során tapasztaltam”, és hogy a brit közvéleménynek fel kell készülnie rá.
„Több család fogja megtudni, mit jelent a nemzetünkért hozott áldozat”
– mondta.
A Wall Street Journal cikke megjegyzi: Az Európai Uniót az Egyesült Államok ösztönzésére kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy megakadályozzák a 20. században a kontinenst sújtó totális háborút. Lakossága élvezte az úgynevezett béke osztalékának előnyeit, amikor a hidegháború után csökkentették a katonai kiadásokat, és a megtakarított pénzt szociális kiadásokra fordították.
A régió politikusai arra figyelmeztettek, hogy a közvéleményben a harci gondolkodásmód újbóli elterjesztése, a nehéz kiadási kompromisszumok magyarázata mellett, kihívást jelent. A Gallup tavalyi felmérése szerint az európaiaknak csak egyharmada lenne hajlandó harcolni hazája védelméért, míg az Egyesült Államokban ez az arány 41%.
Ezt is ajánljuk a témában

Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.

Nyitókép: JOHN THYS / AFP