Kallixtusz a török kiűzését tűzte ki végső célnak, amelyre reális esélye nem lehetett. A Hunyadi-szériában nem kapott komoly súlyt, a történelemben annál inkább.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a következő hetekben, a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Röviden, érdekesen, érthetően.
Itt olvashatóak a sorozat eddigi cikke: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apukája, Újlaki Miklós.
Most a nándorfehérvári diadal idején pápáskodó III. Kallixtuszt mutatjuk be, aki a sorozatban ugyan nem játszott komoly szerepet, a történelemben viszont annál inkább. Interjúalanyunk Horváth Richárd történész.
*
A nándorfehérvári diadal idején III. Kallixtusz volt a pápa, aki a török elleni küzdelemnek szentelte hivatali éveit. Milyen elképzelései voltak ez ügyben? Célt értek az erőfeszítései?
Kallixtus pápa rövid ideig, 1455 és 1458 között ült a pápai trónon, s tudni érdemes még róla, hogy idősen, 77 évesen lett az egyház vezetője. Rövid pontifikátusát egyetlen, a korban az egész európai kontinenst sokkoló esemény,
Bizánc 1453. évi eleste határozta meg, mely esemény általános hatását párhuzamként a 2001-es 9/11-hez mérhetjük.
Mondták is róla, hogy uralkodása alatt csak „külpolitizál” és az egyház ügyeit hanyagolja – lévén minden erejével és tekintélyével a török elleni védekezést és ellentámadást kívánta elősegíteni.
Eredeti és végső célja alighanem a török teljes kiűzése lehetett:
ekkoriban Európában még sokan vélték úgy, hogy az lehetséges, miközben ma már a történettudományban konszenzus van azt illetően, hogy
erre 1450 táján nem volt reális esély.
A végső vélt tehát el nem érhette, ám az 1456. évi nándorfehérvári diadal és a szultáni hadsereg visszaverése mindenképp neki is köszönhető.
Ha másra nem gondolunk, csak a Kapisztrán János vezette keresztes seregre és annak a győzelemben játszott szerepére, akkor a pápa támogatásának fontosságát aligha kell tovább magyarázni.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
Megkopott a kereszténység ethosza a 15. századra vagy más okból nem sikerült átfogó keresztes hadjáratot szerveznie a pápának? Pár évszázaddal korábban még megmozdult Európa a hívó szóra és azóta elesett Konstantinápoly…
Megkopásról talán még nincs szó, habár közeleg a „reneszánsz pápaság” időszaka. Inkább az európai monarchiák közötti és az itáliai félszigeten is tapasztalható dinasztikus – és hangsúlyozzuk, nem nemzetek közötti – ellentétek voltak túl erősek, illetőleg a töredezett Európán belül is megvoltak a belső nehézségek.
Mert ne legyenek kétségeink,
a 15. század közepén például Angliában még legkevésbé sem a török veszély határozta meg a mindennapokat,
hanem az épp belobbanó belharc, az úgynevezett „Rózsák háborúja”. A későbbi Spanyolország területén, Aragóniában és Katalóniában pedig még aktívan folyt a mórok elleni harc, hisz utolsó erődjük, Granada csak 1492-ben került keresztény kézre.
Ugyanakkor látunk pozitív jelenséget is, hisz tény, hogy a közeli-távolból érkezett támogatás Magyarországra is:
Hunyadi 1440-es és 1450-es évekbeli harcaiban csehek, lengyelek, szerbek szép számmal vettek részt,
hiszen őket és birtokaikat a török fenyegetés valóban elérte. Moldva és Havasalföld pedig, ha a hatalmi helyzet úgy hozta, ugyancsak Magyarországot támogatta, de erről már volt szó.
Milyen kapcsolatot ápolt Kallixtusz Magyarországgal és Hunyadival?
A pápa spanyolt területen született, így római ténykedése előtt aligha lehetett kapcsolata régiónkkal, ráadásul születési helye miatt az egyházszakadás alatt az avingnoni pápák oldalán állt. Tudnivaló ugyanis, hogy az 1300-as évek végét és 1400-as évek elejét az 1417/18-ig tartó nagy egyházszakadás és a sorozatos ellenpápák kora árnyékolta be, melynek hosszas európai körutazást és tárgyalás-sorozatot követően épp a mi Luxemburgi Zsigmond királyunk vetett véget a konstanzi zsinaton.
Karrierje tipikusan egyházi-diplomáciai út volt, ám ez nem Közép-Kelet Európához kapcsolta. Ami majd figyelmét erre fordítja, az részben a török fenyegetés, részben pedig a tény, hogy ezekben az esztendőkben
ennek ellenállni a balkáni államok már nem, csak Magyarország volt képes.
S alighanem Hunyadi Jánosról is hallhatott, hisz ne feledjük, 1455-ben lett pápa, s Hunyadi híre ekkor már kontinens-szerte ismert volt.
Tisztázzuk a harangszó-mizériát! A fenyegetettség miatt, a győzelem miatt, délben vagy nem délben? Ki vezetett be mit és mikor?
Nos, a helyzet a következő. A harangszót 1456 június 29-én valóban III. Kallixtusz pápa rendelte el, hogy ezzel is minél több imára buzdítsa a pogány törökök elleni harcra a keresztény világot. A török fenyegetést és Bizánc elestét ugyanis a korban Isten büntetésének tartották, melytől a buzgó imádság védhette meg a kortársakat. A harangzúgás idejét ekkor délutáni órára rendelte el a délutáni és az esti imádság közötti idősávra.
A harangozást majd 1500 augusztusában helyezi át 12 órára VI. Sándor pápa.
Tehát ez a harangozás a nándorfehérvári diadalt kevéssel megelőzően – de persze épp a török fenyegetés miatt – született.
Van ugyanakkor egy fontos egyházi ünnep, ami pontosan Nándorfehérvár miatt létezik, s oly sokszor megfeledkezünk róla a közbeszédben. A győzelem híre ugyanis 1456. augusztus 6-án érkezett el az Örök Városba, s az örömre való tekintettel
Kallixtusz pápa úgy határozott, hogy ez a nap legyen Urunk Színeváltozásának ünnepe,
melyet ekkortól ünnepel a katolikus egyház napjainkban is, amire máig büszkék lehetünk.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Ezt is ajánljuk a témában
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
Nyitókép: Vicente Juan Masip festménye (1568)
Ezt is ajánljuk a témában
Ami mai szemmel fanatikus hozzáállásnak tűnhet, akkoriban gyakoribb jelenség volt a szakember szerint. Kapisztrán inkvizítorként is föllépett, a zsidókat is üldözte, de pozitív kép alakult ki róla.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Itt van a Tempó. Íme a TOP5 legrosszabb magyar uralkodó.
Nem mindennapi jelenetek.
