Miközben az aranybudi a korrupció jelképévé vált, Zelenszkijék számolgatják a Von der Leyen-féle tervezetből remélt milliárdokat

Az ukrán közvélemény még mindig az aranyvécén derül, de ez korántsem tartja vissza az ottani sajtót attól, hogy nagy lelkesedéssel számolgassa, milyen uniós összegekhez juthatnak a következő években.

A European Pravda részletesen bemutatja, milyen lehetőségeket és milyen kockázatokat rejt Ukrajna számára a Von der Leyen által bemutatott új, 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF). A brüsszeli büdzsé körüli politikai háború már most teljes erővel zajlik, és minden ország – legyen tag vagy tagjelölt – a saját szeletét igyekszik minél vastagabbra vágni.

A forrás szerint az Európai Unió vezetésében egyre élesebben látják, hogy radikális változásokra van szükség ahhoz, hogy a közösség választ tudjon adni az új geopolitikai valóságra. Ez a felismerés már beleépült a Von der Leyen által 2025 júliusában bemutatott első MFF-tervezetbe. A cél világos: több pénzt kell irányítani az innovációba, a versenyképességbe, illetve a biztonsági és védelmi fejlesztésekbe, hogy az EU saját kapacitásai megerősödjenek.

Von der Leyen víziója: több pénz fegyverre, technológiára, befolyásra

A European Pravda szerint a költségvetési javaslat legnagyobb nyertese a versenyképességi csomag lenne – ennek finanszírozása 178 milliárd euróval nőne. Ezek a programok technológiai, innovációs és védelmi területeket fednek le, és a tervezők szerint akár Ukrajna is profitálhat belőlük hosszú távon. 

A külső kapcsolatok terén is jelentős erősítés várható: a Global Europe program 70 milliárdról 215 milliárd euróra duzzadna. Ez a keret nemcsak uniós szomszédsági politikát, hanem a tagjelöltek támogatását is fedezi, ami – elvileg – segítheti Ukrajnát a szükséges reformok lezárásában. A legnagyobb ukrán érdeklődést azonban a jelenlegi Ukraine Facility folytatása váltotta ki. 

A támogatás évente 14,2 milliárd eurót biztosítana – valamivel többet, mint a 2024–2027-es ciklusé. Ez azonban nem a háború utáni újjáépítést finanszírozná. A European Pravda világossá teszi: ez a pénz pusztán a „sürgős költségvetési szükségleteket” fedezi, miközben a Világbank már most több mint 500 milliárd dollárra becsüli Ukrajna helyreállítási igényét.

Európában felhördülés, a mezőgazdaság háttérbe szorul

Hiába a nagyszabású tervek, a brüsszeli reakciók korántsem lelkesek. A forrás részletesen leírja, milyen széles körű elégedetlenséget váltott ki az agrárkiadások tervezett visszavágása. A gazdák és több tagállam – köztük vezető mezőgazdasági szereplők – tiltakoznak, és azt követelik, hogy a Közös Agrárpolitika forrásait ne csökkentsék. Ehhez társul, hogy Németország ellenzi a digitális hulladékra, a dohánytermékekre és a nagyvállalatokra kivetendő új európai adókat, valamint a közös uniós hitelfelvételt is.

A legnagyobb strukturális hiányosság azonban az, hogy az MFF nem tartalmaz külön keretet a bővítésre: ha Ukrajna és a többi tagjelölt gyorsan haladna, az unió pénzügyi értelemben teljesen felkészületlenül állna a csatlakozás előtt.

A Die Welt cikke szerint a nyomozók olyan méretű korrupciós hálózatot tártak fel az Energoatom körül, amely az ukrán elit legfelsőbb köreit is elérte, erről a Mandiner is beszámolt. A házkutatások során amerikai banki csomagolású dollárkötegek, luxuscikkek és – a botrány központi jelképévé válva – arany WC került elő Timur Mindics, Zelenszkij közeli üzlettársa otthonából. 

A nyomozást több mint tizenöt hónapon át folytatták, ezalatt több ezer óra hangfelvétel és dokumentum gyűlt össze. A Die Welt beszámolója szerint az Energoatomot valójában nem hivatalos „felügyelők” irányították, akik döntöttek a beszerzésekről és a pénzek útjáról. A botrány súlyát mutatja, hogy az igazságügyi miniszter, Herman Haluscsenko lakását is átkutatták, őt pedig azonnali hatállyal felfüggesztették.

Miközben Európa élesen kritizálja a mezőgazdasági források lefaragását, és egyre több tagállam kérdőjelezi meg a közös hitelfelvétel szükségességét, az ukrán aranybudi ügye az egész vitát új megvilágításba helyezte. A botrány egy olyan országban robbant ki, amely a következő uniós ciklus egyik legnagyobb kedvezményezettje lenne – kérdés, hogy a bizalomvesztés mennyiben befolyásolja majd az elfogadás folyamatát.

Reformlassulás, büntetések, bizalomvesztés

A European Pravda egy másik súlyos problémára is felhívja a figyelmet: 

A forrás szerint ráadásul a korrupciós botrányok – köztük az Energoatom körüli ügy – fokozták az EU intézményeinek bizalmatlanságát is. Ez a botrány erősítette fel az EU figyelmét az átláthatóságra, és hatással lehet a csatlakozási tárgyalások gyorsaságára. Miközben a világsajtó az aranybilin derül, Ukrajna az uniós pénzekben látja a jövőt. A két kép egyszerre groteszk és tragikus:

• az egyik oldalon egy ország, amelyben a reformok akadoznak,
• a másikon egy Európai Bizottság, amely százmilliárdokkal számol, miközben tagállamok egész sora elégedetlen a rájuk nehezedő terhekkel.

A következő hónapokban komoly küzdelem várható: a mezőgazdaság védelméért, a bővítési keretekért, az adótervekért és az uniós hitelfelvételért is. Az ukrán sajtó eközben továbbra is azt számolja, a 2028–2034-es ciklusban mennyi pénzt tud majd kihúzni a rendszerből, de mindehhez előbb a tagállamokat kell meggyőzni – vagyis épp azokat, akik most a leginkább felháborodtak.

Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP