Sokk: az ukrán háborús maffiának még arany vécére is futotta a nyugati segélyekből

Miközben a fronton háború dúl, az ukrán elit arany vécén ülve költhette a nyugati adófizetők pénzét.

Az ukrán aranybudi-botrány továbbra is forrósítja a kedélyeket Európában, miután Zelenszkij bizalmasának otthonából dollárkötegek és luxusberendezések kerültek elő. Ursula von der Leyen ennek ellenére egy példátlan, 136 milliárd eurós támogatási csomag gyors elfogadását sürgeti a következő évek finanszírozásához.

Az aranybudi-botrány képei villámként járták be Európát, amikor a nyomozók Zelenszkij egyik legszorosabb üzlettársának otthonában talicskaszámra találták a dollárkötegeket, és luxusberendezéseket fedeztek fel, köztük a már hírhedtté vált arany vécét. A közvélemény még fel sem ocsúdott a döbbenetből, amikor Ursula von der Leyen már újabb, példátlan mértékű uniós pénzcsomagot sürgetett Ukrajna számára. A szükséges támogatás mértéke meghaladja a 135 milliárd eurót (közel 52 billió forint), amelyet szerinte a tagországoknak még decemberben el kell fogadniuk, különben Ukrajna finanszírozhatatlanná válik. Az Euronews szerint a bizottsági elnök azt írta a tagállamoknak, hogy „világos kötelezettségvállalásra” van szükség, mert „nincs könnyű opció”, és Európa „nem engedheti meg magának a bénultságot”.

Von der Leyen levelében, amelyet a tények.hu is ismertetett, az szerepel, hogy a Bizottság feltételezése szerint az orosz–ukrán háború 2026 végére lezárulhat, de addig Ukrajnának óriási finanszírozási hiánya lesz, amelyet szerinte újabb források bevonása nélkül lehetetlen áthidalni. A 2026-ra becsült támogatási igény több mint 71 milliárd euró, ebből több mint 51 milliárdot katonai kiadásokra fordítana Kijev. A Bizottság négy kulcsfeltételt is megfogalmazott: gyors rendelkezésre állás, Ukrajna tehermentesítése, rugalmasság és méltányos teherviselés. A támogatási igények olyan mértékűek, hogy szinte egy teljes évnyi magyar GDP-t tennének ki.
A 71 milliárd eurós támogatási igény nagyságrendje forintra átszámolva egészen döbbenetes: nagyjából 28,4 billió forintról beszélünk. Ez az összeg majdnem annyi, mintha a magyar állam közel négy évnyi teljes nyugdíjkifizetését egyszerre tenné az asztalra, hiszen Magyarország jelenleg évente mintegy 7200 milliárd forintot költ nyugdíjakra. Még a katonai célokra szánt, több mint 51 milliárd euró is körülbelül 20,4 billió forintnak felel meg, ami több mint két és fél évnyi magyar nyugdíjkiadást tenne ki. Magyar szemmel nézve tehát ez a brüsszeli csomag olyan összegeket mozgat, amelyekhez hasonlót a hazai költségvetésben csak többéves távlatban látni.
Nem mellékes, hogy mindezt akkor kéri a brüsszeli vezetés, amikor Ukrajnában újabb, minden korábbinál súlyosabb korrupciós botrány rázza a politikai elit alapjait.
A Mandiner is megírta korábban, hogy a Die Welt német lap értesülései szerint Timur Mindics, Zelenszkij régi bizalmasa és az Energoatom döntéseinek kulisszák mögötti irányítója százmillió dolláros összegeket terelt a saját és társai zsebébe. A hatósági rajtaütések során eredeti banki csomagolásban lévő dollárkötegek kerültek elő, és a vizsgált pénzmozgások alapján az ukrán állami struktúrákon átfolyó források egy része egyszerűen eltűnt.

Ezt is ajánljuk a témában

Miközben a fronton háború dúl, az ukrán elit arany vécén ülve költhette a nyugati adófizetők pénzét.

A botrány különösen kényes helyzetet teremtett. Miközben Zelenszkij és kormánya igyekszik időt nyerni, és a vizsgálatokra hivatkozik, Európa kénytelen szembenézni azzal, hogy az elmúlt években juttatott nyugati támogatások egy része luxuslakásokban, aranyfürdőszobákban és politikai hátsó szobákban kötött ki. Mindics kulcsemberekkel tartotta a kapcsolatot, és olyan „felügyelői hálózat” működött, amely formális tisztség nélkül döntött beszerzésekről és pénzmozgásokról. A NABU és a SAPO több mint tizenöt hónapon át vizsgálta az ügyet, több ezer óra lehallgatott anyaggal.
Az egyik legszokatlanabb részlet, hogy Mindics lakásában rejtett mikrofonokat találtak, amelyeket egy szinttel feljebb, egy szövetséges üzletember lakásából irányítottak.
Eközben a botrány hátterét az is árnyalja, hogy már a nyár folyamán volt egy kísérlet a korrupcióellenes szervek fölötti ellenőrzés átszervezésére. Zelenszkij egyik napról a másikra olyan törvénymódosítást fogadtatott el, amely ezeket a szerveket az elnöki hivatal alá vonta volna. A közfelháborodás miatt később visszavonta, de a lépés időzítése így is sokakban hagyott kérdéseket: vajon miért pont akkor merült fel a független nyomozók feletti kontroll átalakítása?
Miközben Ukrajnában forrnak az indulatok, az Európai Bizottság három finanszírozási lehetőséget vázol:
Mindegyik súlyos pénzügyi terhet, kockázatot vagy jogi akadályt jelent. Az Euronews szerint von der Leyen arra figyelmeztet: még ha sikerül is minden garanciát beépíteni, a reparációs hitelt „könnyen félreérthetik”, és akár konfiskációnak is minősíthetik, ami ellentétes a nemzetközi joggal.
Belgium, amely a legnagyobb összeget őrző Euroclear miatt kulcsszereplő, jogi garanciákat követel, és tart attól, hogy Oroszország beperli az EU-t egy 1989-es befektetésvédelmi szerződés alapján. Von der Leyen még a szerződésből való kilépést is felvetette.
Az Európai Bizottság szerint a decemberi uniós csúcson dönteni kell. Ha nem sikerül, Brüsszel szerint „átmeneti megoldásokra” lesz szükség, hogy Ukrajna ne maradjon forrás nélkül. Mindez úgy, hogy a támogatási igény hatalmas, a háború végkimenetele bizonytalan, és közben a friss ukrajnai korrupciós botrány világossá tette: a nyugati pénzek útja távolról sem átlátható.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP