Demográfiai összeomlás Ukrajnában: drámaian bezuhant a gyermekes családok aránya

Jelentős társadalmi és demográfiai változásokat tárt fel az ukrán állami statisztikai hivatal és a UNICEF közös kutatása, amelyről a KISZó is beszámolt. A felmérés szerint az elmúlt bő egy évtizedben látványosan csökkent Ukrajnában az olyan háztartások aránya, ahol gyermekeket nevelnek. Míg 2012-ben a háztartások 31 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig napjainkra ez az arány 22 százalékra esett vissza.

Az adatgyűjtés 2025 novembere és 2026 februárja között zajlott, közel 16 200 háztartás és több mint 32 600 ember bevonásával. A felmérés készítői szerint az eredmények nemcsak a jelenlegi társadalmi helyzetről adnak képet, hanem arról is, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie az országnak a háborút követő helyreállítás során.

Ukrajna demográfiai válsága a születésszámokban is megmutatkozik

A gyermekes háztartások arányának visszaesésével párhuzamosan a termékenységi mutatók is jelentősen romlottak. Az adatok szerint 2012-ben egy nőre átlagosan 1,5 gyermek jutott, míg jelenleg ez a szám már csak 1,13.

A kutatás ugyan nem kizárólag a háború hatásait vizsgálta, az eredmények alapján azonban világosan látszik, hogy a fegyveres konfliktus jelentős szerepet játszott a kedvezőtlen folyamatok felgyorsulásában. A családok jelentős része közvetlenül vagy közvetve érintetté vált, ami hosszabb távon a gyermekvállalási döntésekre is hatással lehet.

A leggyakoribb problémát a gazdasági megrázkódtatások jelentették. A megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyagi helyzetét súlyosan érintették a háború következményei. A válaszadók 23 százaléka családi változásokról számolt be. Ezek közé tartozott a lakóhely elhagyása, a családtagok szétszakadása, illetve olyan esetek is, amikor menekülteket fogadtak be otthonaikba.

A kutatás alapján a konfliktus hatásai földrajzilag sem egyformán jelentkeznek. A déli országrészben a háztartások 74 százaléka tapasztalt legalább egy közvetlen háborús következményt, míg keleten ez az arány 70 százalék volt. Nyugat-Ukrajnában ezzel szemben 41 százalékot mértek.

Nagy különbségek alakultak ki az ország régiói között

A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy az országos átlagok sok esetben elfedik a régiók közötti jelentős eltéréseket. Erre jó példa az óvodai ellátás helyzete. A kutatás időpontjában a három és négy év közötti gyermekek körében Nyugat-Ukrajnában 69 százalékos volt az óvodába járók aránya, míg a keleti régiókban mindössze 19 százalék. A társadalmi különbségek az oktatásban is megmutatkoznak. 

Hasonló eltéréseket mutattak ki az internet-hozzáférés területén is. A legszegényebb háztartások esetében mindössze 47 százalék rendelkezett otthoni interneteléréssel, míg a legtehetősebb családoknál gyakorlatilag teljes volt a lefedettség. A kutatás nem kizárólag negatív tendenciákat azonosított. Az egyik legjelentősebb pozitív változás a gyermeknevelési módszerek területén figyelhető meg.

A jelentés szerint az anyák és újszülöttek egészségügyi ellátása is viszonylag magas szinten maradt a háborús körülmények ellenére. Az újszülöttek 99 százaléka legalább két szülés utáni vizsgálaton vett részt az élet első 48 órájában. Az anyatejes táplálás terén szintén javulást mértek. A hat hónaposnál fiatalabb gyermekek körében a kizárólagos szoptatás aránya 43 százalékot ért el, miközben 2012-ben ez még nem érte el a 20 százalékot.

A statisztikai hivatal hangsúlyozta, hogy az eredmények fontos alapot jelenthetnek a jövőbeni családpolitikai, gyermekvédelmi és szociális intézkedések kidolgozásához, különösen a háború által felerősített demográfiai kihívások kezelésében.

Nyitókép: Roman PILIPEY / AFP