Szlovéniában vasárnap arról döntenek népszavazáson, hogy törvényesen engedélyezhető legyen az önkéntes, asszisztált élet befejezése bizonyos feltételekkel. A vita mélyen etikai, politikai és társadalmi kérdéseket érint: az egyéni szabadság és méltóság joga szemben az „élet védelmének” elvével. Az országban várhatóan az „igenek” nyernek majd.
Roppant fontos kérdésben tartanak újabb népszavazást Szlovéniában vasárnap. Az ország történetében ez lesz a 26. referendum, amivel a közép-európai régióban vezető helyen állnak.
A választópolgárok november 23-án arról döntenek, hogy elutasítják-e vagy fenntartják-e a júliusban elfogadott, az eutanáziáról szóló törvényt. Érdemes felidézni, hogy a törvény lehetővé tenné, hogy teljesen felnőtt, döntésképes személyek, akik súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és „elviselhetetlen szenvedést” élnek át, kérhessék az életük aktív befejezését. Az „asszisztált halál” (az aktív eutanázia a törvényből kihagyásra került) – tehát a segítés nem jelenti, hogy valaki más aktívan megöli a beteget, hanem a beteg maga dönt arról, mikor és hogyan történik az elhalálozás, orvosi támogatással.
Ezt is ajánljuk a témában
Kényes témát csomagolt nevetős-megható road movie-ba első játékfilmjében a francia Enya Baroux. A Jó utat, Marie inkább a családi összetartozás fontosságáról, mintsem arról beszél, van-e joga az embernek megmondani, mikor óhajtja befejezni a földi pályafutását.
A mögöttünk hagyott hónapokban az „igen” tábor azzal érvelt, hogy a törvény lehetőséget ad a méltóságteljes halálra azok számára, akik már nem látnak perspektívát, és elviselhetetlen szenvedést élnek át. A beteg maga dönthet, mikor fejezi be életét, tehát nagy szabadságot jelent az egyén számára. A bevezetés segítheti a társadalmi párbeszédet a halállal, az orvosi etikával és az életvégi gondoskodással kapcsolatban.
Az ellenzők (köztük egyes politikusok és civil aktivisták) attól tartanak, hogy a törvény erősítheti az élet szentsége elleni kultúrát.
Vannak, akik szerint nem az asszisztált halál a megoldás, hanem inkább a palliatív ellátás fejlesztése – azaz a fájdalomcsillapítás és pszichoszociális támogatás erősítése a végstádiumú betegeknél.
Többen az esetleges visszaélésekről beszélnek, így etikai, jogi kérdések merülhetnek fel annak kapcsán, hogy mikor minősül a szenvedés „elfogadhatatlannak”, és ki dönt erről. A kampány során a baloldali kormánykoalíció a méltóságot, a végstádiumú betegek jogait hangsúlyozta, míg az ellenzék a palliatív ellátás megerősítését és az életvédelmi elveket hozta fel.
Ha a „igen” győz, akkor a törvény hatályba lép, és a segített halál (önkéntes elhalálozás) jogilag engedélyezetté válik Szlovéniában.
Ha a „nem” győz, akkor a törvény nem lép életbe, legalábbis ebben a formában, és a társadalmi vita folytatódhat. Az ellenzők győzelme potenciálisan erősítheti a palliatív ellátás fejlesztését célzó nyomást.
Persze, ha a törvény át is megy, a végrehajtása – azaz hogy miképp alakul a gyakorlatban az asszisztált halál – komoly szabályozási igényt vet fel: orvosi protokollok, etikai bizottságok, biztosítási kérdések, betegek védelme.
A referendum előtt több felmérés és becslés napvilágot látott. A Vox Populi / Ninamedia felmérése szerint a választók 61,7 százaléka jelezte, hogy valószínűleg részt vesz a referendumon. Ugyanakkor 19,7 százaléka mondta, hogy biztosan nem megy el, további 18,6 százaléka bizonytalan. A megkérdezettek 54,3 százaléka támogatja a törvény hatályba léptetését („igen”), míg 30,6 százaléka ellene van.
A Mediana intézet egy másik felmérésében azt mutatta ki, hogy a részvétel kulcsfontosságú lesz: mivel nem mindenki biztos a részvételben, az „aktív voksolók” aránya döntheti el a végső eredményt.
Egy másik Mediana-felmérés szerint 51 százaléka támogatja a törvényt, 30 százaléka van ellene. A referendummal kapcsolatban szimuláció is készült a részvétel és a várható szavazatok arányáról. Az erről készült ábrát alább láthatják:
Érdemes itt felidézni, hogy 2024 júniusában tartottak egy nem kötelező érvényű (konzultatív) népszavazást, ahol az „asszisztált halál” kérdésében 55 százaléka támogatta a későbbi pontos jogszabály megalkotását. Az alábbi ábrán láthatják az akkori eredményt. Másfél évvel ezelőtt egy picivel volt magasabb a részvétel 40 százaléknál. Az eutanázia engedélyezését az ország jelentős részén támogatták, a sötétkékkel jelzett területen voltak többségben a nem voksok.
Ezt is ajánljuk a témában
Mindössze kilenc képviselő támogatta azt a 90 fős nemzetgyűlésben.
Az elemzések szerint az ellenzők lehetnek motiváltabbak, hogy elmenjenek szavazni, míg a támogatók között lehetnek bizonytalanabbak. A Delo egy korábbi cikke külön kiemelte: az ellenzők határozottabbak a részvételben.
Magyarországon 2023 decemberében Karsai Péter és Karsai Dániel kezdeményezett két referendumi kérdést az aktív eutanázia legalizálásáról, a Momentum és Párbeszéd támogatásával.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ügyvéd halálos beteg volt és az aktív eutanázia jogát szerette volna elismertetni.
Nyitókép: https://vtphna.org.au/
A magyar válogatottnál a szomszédos országok csapatai közül csak Szlovénia szerepelt gyengébben a világbajnoki selejtezők során.
A lemondó miniszterek közleményt adtak ki, amelyekben elítélték az esetet, részvétet nyilvánítottak az áldozat hozzátartozóinak, és objektív felelősséget vállalnak a történtekért.
Heves adok-kapok alakult ki Niedermüller Péter és Szabó György rabbi között a kerületben uralkodó állapotok miatt.
A holland szabályozás lehetővé teszi, hogy pszichiátriai betegségek esetében is eutanázia vagy asszisztált öngyilkosság történhessen. Tényi Tamás írása.
Matthew O'Brien lapunknak adott interjúban mesélt az egyre erősödő iszlamista-marxista szövetségről, és arról miért lett divatos Amerikát utálni.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy amíg nem Krisztus ül azon a trónon, addig nincs harmónia az életünkben.” A Regnum Christi missziósával jártuk körül Krisztus Király ünnepét. Interjúnk.
A Mestertervben szakítottunk a hagyományokkal, és beleszálltunk a sport világába.
