Most már Ausztriában sem lehet megtéveszteni az embereket: „követnünk kell Magyarország példáját”

Az FPÖ elnöke egyértelműen letette a garast Szlovénia, Szlovákia és Magyarország reformja mellett.

A zene már senkit sem érdekel, a politika vette át az uralmat: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is azonnal visszalépett, miután kiderült, hogy Izrael is indulhat.

Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is közölte, hogy nem indít versenyzőt a következő Eurovíziós Dalfesztiválon, miután a szervezők csütörtökön bejelentették: Izrael ott lesz a dalversenyen – számolt be a Reuters.
Magyarország még 2019. november 13-án lépett vissza hivatalosan a versenytől, miután az eredetileg nemzetek közötti dalversenynek induló rendezvény egyre inkább az LMBTQ-lobbit népszerűsítő felületté vált.

A most visszalépő országok szintén politikai okokra hivatkoznak: a gázai halálesetek számát hozták fel érvként, és azzal vádolták Izraelt, hogy megsérti a verseny semlegességét biztosító szabályokat. Izrael ezzel szemben azt állítja, hogy globális lejárató kampány indult ellene.
A botrány közvetlenül azután robbant ki, hogy az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) csütörtöki, genfi találkozóján nem hozott döntést Izrael kizárásáról. Ehelyett új szabályokat fogadtak el, amelyek célja, hogy megakadályozzák a kormányok részéről érkező kritikákat a verseny menetét illetően.
A genfi találkozót követően a négy országot képviselő műsorszolgáltatók azonnal bejelentették visszalépésüket.
Ben Robertson, az ESC Insight rajongói oldal Eurovíziós szakértője szerint még soha nem volt ekkora megosztottság a versenyben részt vevő országok között.
„A verseny történetében még soha nem volt ilyen szavazás és ilyen megosztottság az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának tagállamai között” – mondta.
Az biztos, hogy az Eurovízió már régóta nem csupán a zenéről, hanem a politikáról is szól – ahogy azt a legfrissebb fejlemények ismét bebizonyították.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan