A balti országok már az evakuációra készülnek, ha megindulnak az oroszok

Megegyezést kötöttek, hogy közös terveket dolgoznak ki.

„A helyes kérdés nem az, hogy Ukrajna elvesztette-e a háborút, hanem az, hogy mennyit fog veszíteni” – mondta el a Le Figarónak Stéphane Audoin-Rouzeau.
Stéphane Audoin‑Rouzeau, a párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS) kutatási igazgatója, az első világháború vezető francia szakértője szerint Ukrajna 2023 nyarán elvesztette a háborút, de ezt a Nyugat kollektívan nem hajlandó tudomásul venni. Az Ukrajna-párti történész a Le Figaro számára adott interjúban vetítette rá az első világégés kegyetlen, de hasznos tanulságait a jelen háborúra.
Audoin‑Rouzeau úgy véli, a konfliktus elhúzódó, állóháborús jellege miatt
a vereség nem azonnal felismerhető: időbe telik, míg láthatóvá válik”.
Emlékeztetett:
1918 nyarán a német vereség már biztos volt, de októberig senki sem látta.”
Szerinte
a nyugati társadalmak „az örök béke illúziójában élnek”, és még mindig „nem értették meg, hogy a háború visszatért Európába”.
Ezért volt képtelenek felfogni a veszélyt már 2008-ban Grúzia orosz lerohanásakor, majd 2014-ben a Krím elfoglalásakor.
A szakértő az első világháború nyugati frontjához hasonló állóháborúnak tartja az ukrajnai harcokat:
Ilyen típusú konfliktusból mindössze három volt: a nagy háború, az iraki–iráni konfliktus és az ukrajnai.”
Ezeknek az összecsapásoknak az a jellemzője, hogy
a védelem erősebb, mint a támadó fél, ezért egyik sem képes a döntő áttörésre”.
A 2023-as ukrán ellentámadást például
a hihetetlen sűrűségű aknamezők és tüzérségi tűz állította meg”.
A történész kiemelte, hogy „a háború nem erkölcsi kategória”, így az ukrán hősiesség nem garantál győzelmet. Szerinte az orosz haderő súlyos kezdeti hibái után gyorsan alkalmazkodott:
A 2023-as orosz hadsereg már nem az volt, mint 2022-ben, és a mai még kevésbé olyan.”
Audoin‑Rouzeau arra figyelmeztetett:
Ha a politikusok elismernék, hogy Ukrajna elvesztette a háborút, logikusan hozzá kellene tenniük: mert mi hibáztunk.”
A Nyugat ugyanis szerinte késve, és elégtelen mértékű segítséget nyújtott, különösen Németország szerepe miatt. Szerinte
Ukrajna gyakorlatilag hátrakötött kézzel harcolt”.
A történész félelme, hogy
újra tagadásban élünk, ezúttal a vereség tagadásában. És ha Oroszország győz, ki tudja, hol áll meg.”
Ennek kapcsán felelőtlennek tartja azt a nyugati álláspontot is, amely szerint Oroszország nem támadna meg olyan NATO-országokat, mint Észtország vagy Litvánia.
Ezt is ajánljuk a témában
Megegyezést kötöttek, hogy közös terveket dolgoznak ki.
***
Fotó: Ukrán katonai temetés; YURIY DYACHYSHYN / AFP