Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Legendák és példaképek címmel tartottak csütörtökön napközben izgalmas beszélgetést arról, hogyan jelennek meg a legendák és példaképek a mai világban és hogyan lehet őket megismertetni az emberekkel. A Libri és a Highlights of Hungary összefogásából készült kerekasztal-beszélgetésen Sal Endre újságíró, Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium alapítója és Bán Mór regényíró egyetértett abban, hogy kiemelten fontos megismertetni az emberekkel a hagyományokat és történeteket.
Dufek Zsófia, a Highlights of Hungary kommunikációs menedzserének kérdésére, miszerint mitől példakép a példakép, Sal Endre elárulta, hogy példakép egy hétköznapi ember is lehet, ha olyan cselekményt hajt végre, ami példaértékű. A legendákkal kapcsolatban úgy szólt, ez egy elkoptatott kifejezés, „minden tucatra használjuk, amire nem kellene”.
Bán Mór szerint példaképek akkor jönnek leggyakrabban az emberek életébe, ha az nehéz helyzetbe kerülünk, ilyenkor keresünk egy példaképet, aki egy hasonló problémát sikeresen megoldott, így lehet kapaszkodót találni.
A regényíró szomorúnak tartja, hogy a leganda kifejezés devalválódik, szerinte azokat lehet így titulálni, akik hősies tettet hajtottak végre, legyen történelmi karakterek, akik vagy győztek vagy hősies vereséget szenvedtek.
Fazakas Szabolcs szerint a Székelyföldi Legendárium esetében mondákat gyűjtöttek össze, azok alapján rakták össze a művet, de figyelmeztetett, hogy a szakmának nagy felelőssége van abban, hogy helyén kezelje a leganda szavunkat.
Nem tudom, hogyan lehet helyrehozni, hogy a legenda újra legenda legyen”
– tette hozzá.
Szóba került, mennyire nyitott a mai társadalom a legendákra, Sal Endre szerint óriási igény van a hősökre és példaképekre. Felidézte, hogy 1945 után mindent kiirtottak, ami a korábbi rendszerekhez kapcsolódott, az arisztokráciát megszűntették, minden gyökeret elvágtak. Kiemelte, könyveiben leginkább olyan emberekről ír, akiket már sokan elfeledtek, mert tiltólistán voltak a szocializmusban, viszont megérdemlik a hírnevet.
Olyan generáció nő föl, amelynek gyökereit elvágták, nincs meg a kapcsolat, nem ismerik a régi kor legendáig. Sok dolgunk van ezen a területen és mindenki a saját módján próbálja népszerűsíteni a legendákat”
– mondta Sal Endre.
Bán Mór úgy látja, míg a történelem elsöprése Magyarországon 1945 után kezdődött, addig a határon túl ez a trianoni szerződés megkötése után megkezdődött az anyaország határain túli területeken.
A magyar történelem hősei nem voltak kívánatosak Trianon után külhonban. Már az siker, hogy mikor megpróbálták ezt bepótolni, volt mire alapozni, voltak anyagok” – jegyezte meg.
Kiemelte, nehéz folyamat helyrehozni ezeket a károkat, a dolguk, hogy ezt népszerűsíték. Példaként említette, Európában rajtunk kívül szinte senki nem tudja, miért szól délben a harang.
Fel kell nyitni a fogyasztók, olvasók szemét, mennyi kincs van egy-egy történetben”
– fogalmazott.
Fazakas Szabolcs szerint a székely társadalom ki van éhezve a legendáriumra, a székely gyerekek felismerik a helyszíneket, amit olvasnak a műben, megismerik a magyar hőstörténeteket, szeretik őket és szerencsére erre van igény.
Ha az idegen hősöket kapnak a médiában, arra fognak felnézni, nekünk az a dolgunk, h a saját hőseinkre nézzenek fel”
– tette hozzá.
Sal Endre megjegyezte, arra kell figyelni, hogy azok, akik a példaképekről és legendákról írnak, azok hűek maradjanak a történelemhez. Úgy fogalmazott, az emberek szeretnének büszkék lenni a magyarságukra, ezeket a példaképeket elvették tőlünk, de vissza kell szerezni.
A Hunyadi-sorozat40 év közoktatását tette helyre”
– közölte az újságíró.
Bán Mór szerint észrevehető, hogy megnőttek az internetes keresések a Hunyadi-sorozatot követően a történelem iránt, a sorozat nem titkolt célja volt, hogy megismertessék az emberekkel a történelem eme szegletét.
Nyitókép: Vékás Albert/Mandiner
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
A Budapesten született történész túlélte a holokausztot és tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom megmozdulásaiban.
Az ukrán elemző nyíltan elismeri, hogy Ukrajna politikai okokból nem nyitja újra a kőolajvezetéket.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
Az elszólás kifejezte a lényeget: Magyarország diktatúra.
„Jövőre mi lesz? Azahriah, Krúbi és Majka koncert?” – tette fel a kérdést a publicista.
