Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Legendák és példaképek címmel tartottak csütörtökön napközben izgalmas beszélgetést arról, hogyan jelennek meg a legendák és példaképek a mai világban és hogyan lehet őket megismertetni az emberekkel. A Libri és a Highlights of Hungary összefogásából készült kerekasztal-beszélgetésen Sal Endre újságíró, Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium alapítója és Bán Mór regényíró egyetértett abban, hogy kiemelten fontos megismertetni az emberekkel a hagyományokat és történeteket.
Dufek Zsófia, a Highlights of Hungary kommunikációs menedzserének kérdésére, miszerint mitől példakép a példakép, Sal Endre elárulta, hogy példakép egy hétköznapi ember is lehet, ha olyan cselekményt hajt végre, ami példaértékű. A legendákkal kapcsolatban úgy szólt, ez egy elkoptatott kifejezés, „minden tucatra használjuk, amire nem kellene”.
Bán Mór szerint példaképek akkor jönnek leggyakrabban az emberek életébe, ha az nehéz helyzetbe kerülünk, ilyenkor keresünk egy példaképet, aki egy hasonló problémát sikeresen megoldott, így lehet kapaszkodót találni.
A regényíró szomorúnak tartja, hogy a leganda kifejezés devalválódik, szerinte azokat lehet így titulálni, akik hősies tettet hajtottak végre, legyen történelmi karakterek, akik vagy győztek vagy hősies vereséget szenvedtek.
Fazakas Szabolcs szerint a Székelyföldi Legendárium esetében mondákat gyűjtöttek össze, azok alapján rakták össze a művet, de figyelmeztetett, hogy a szakmának nagy felelőssége van abban, hogy helyén kezelje a leganda szavunkat.
Nem tudom, hogyan lehet helyrehozni, hogy a legenda újra legenda legyen”
– tette hozzá.
Szóba került, mennyire nyitott a mai társadalom a legendákra, Sal Endre szerint óriási igény van a hősökre és példaképekre. Felidézte, hogy 1945 után mindent kiirtottak, ami a korábbi rendszerekhez kapcsolódott, az arisztokráciát megszűntették, minden gyökeret elvágtak. Kiemelte, könyveiben leginkább olyan emberekről ír, akiket már sokan elfeledtek, mert tiltólistán voltak a szocializmusban, viszont megérdemlik a hírnevet.
Olyan generáció nő föl, amelynek gyökereit elvágták, nincs meg a kapcsolat, nem ismerik a régi kor legendáig. Sok dolgunk van ezen a területen és mindenki a saját módján próbálja népszerűsíteni a legendákat”
– mondta Sal Endre.
Bán Mór úgy látja, míg a történelem elsöprése Magyarországon 1945 után kezdődött, addig a határon túl ez a trianoni szerződés megkötése után megkezdődött az anyaország határain túli területeken.
A magyar történelem hősei nem voltak kívánatosak Trianon után külhonban. Már az siker, hogy mikor megpróbálták ezt bepótolni, volt mire alapozni, voltak anyagok” – jegyezte meg.
Kiemelte, nehéz folyamat helyrehozni ezeket a károkat, a dolguk, hogy ezt népszerűsíték. Példaként említette, Európában rajtunk kívül szinte senki nem tudja, miért szól délben a harang.
Fel kell nyitni a fogyasztók, olvasók szemét, mennyi kincs van egy-egy történetben”
– fogalmazott.
Fazakas Szabolcs szerint a székely társadalom ki van éhezve a legendáriumra, a székely gyerekek felismerik a helyszíneket, amit olvasnak a műben, megismerik a magyar hőstörténeteket, szeretik őket és szerencsére erre van igény.
Ha az idegen hősöket kapnak a médiában, arra fognak felnézni, nekünk az a dolgunk, h a saját hőseinkre nézzenek fel”
– tette hozzá.
Sal Endre megjegyezte, arra kell figyelni, hogy azok, akik a példaképekről és legendákról írnak, azok hűek maradjanak a történelemhez. Úgy fogalmazott, az emberek szeretnének büszkék lenni a magyarságukra, ezeket a példaképeket elvették tőlünk, de vissza kell szerezni.
A Hunyadi-sorozat40 év közoktatását tette helyre”
– közölte az újságíró.
Bán Mór szerint észrevehető, hogy megnőttek az internetes keresések a Hunyadi-sorozatot követően a történelem iránt, a sorozat nem titkolt célja volt, hogy megismertessék az emberekkel a történelem eme szegletét.
Nyitókép: Vékás Albert/Mandiner
Közhely, de a történelem így vagy úgy ismétli önmagát, és ha egy véres ideológiát nem tudnak megfelelően kordában tartani vagy lefojtani, akkor az egyszer a felszínre tör.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
Egy ember beszorult, őt a tiszaújvárosi hivatásos tűzoltók emelték ki.
Nyilvánosságra hozta az adatokat az Oktatási Hivatal.
Vicces videókkal jelentették be.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
Zelenszkij változó helyzete, esetleges kegyvesztettsége, Európa jelentéktelensége, valamint az orosz-kínai-amerikai machinációk is szóba kerültek a péntek délutáni, tusványosi Stratégában Demkó Attilával, Nógrádi Györggyel és Horváth Józseffel.
A Tisza Párt elnöke úgy dobta be az októbert, hogy korábban arról beszélt, november végén nevezik majd meg az egyéni képviselőjelöltjeiket.
Magyar Péter hiába csinál interjút, az nem újságírás.
