Brutális megszorítás: Magyar Péterék feltámasztanák a kommunista rendszert! (VIDEÓ)
2025. november 26. 05:37
A Tisza Párt új tervezete szerint már 500 millió forintos összvagyontól kezdődően évi 6,5 százalékos vagyonadót vetnének ki, amely minden ingatlanra, nagy értékű ingóságra és befektetésre kiterjedne. A Mandiner által megkérdezett szakértő szerint Magyarék terve a kommunista rendszer újjászületését jelentené.
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
A tervezetben – amelynek létét Magyar Pétertagadja, az azt közlő portálokat pedig propagandistázza – többek között szerepel a vagyonokra kivetendő, évi 6,5 százalékos különadó. Ráadásul nemcsak a luxusingatlanokra, hanem autókra és különböző nagyobb értékű ingóságokra is. Az adóhatóság minden ingatlan és nagyobb ingóságra kiterjedő teljes vagyonfelmérést hajtana végre.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Von der Leyennek ez nagyon fájhat: mintha Orbán írta volna az amerikai mestertervet
Több lap is tényként kezelte a Tisza-vezér állításait.
A tervezet szerint minden olyan magyar állampolgár érintett lenne, akinek az összvagyona meghaladja az 500 millió forintot.
A határvonal viszont nem egy-egy vagyonelemre, hanem a teljes vagyonra vonatkozik: ide számítana az összes ingatlan, minden 1600 köbcenti fölötti autó, üzletrész, értékpapír, műtárgy, sőt még a magasabb értékű ékszerek is.
Több vagyonadó-változat is kering
Elsőként érdemes felidézni, hogy nem ez az első tiszás vagyonadó javaslat. Az elmúlt hónapokban több elképzelés is napvilágot látott. Az egyik megismert változat szerint 1 százalékos éves vagyonadó kerülhet bevezetésre olyan vagyonra, amely meghalad bizonyos küszöböt: a javaslat szerint ez a küszöb 5 milliárd forint feletti vagyon lehet. Később ezt levitték egymilliárd forintra. Ez tehát nem „mindenkire vagyontárgyra” vonatkozna, hanem csak az igen tehetős rétegre. A javasolt adóalap kiterjedne pl. jachtokra, magánrepülőkre, festményekre, sportkocsikra, de elvileg céges vagyonra és külföldön lévő vagyonra is.
Az adó alapját vizsgálva a Tisza-pártiak szerint az illetékmentes ajándékozások körét is figyelembe kellene venni: vagyis nem lehetne egyszerűen átírni a vagyont gyerekek nevére, hogy elkerüljék az adót.
Az adózás gyakorisága: várhatóan éves vagyonadó, azaz évente kellene fizetni. A Tisza-párti szakértők becslése szerint – optimista forgatókönyv szerint – 150 milliárd forint is befolyhatna évente ebből az adóból. Ugyanakkor kritikusok szerint az adóalap becslése és a behajthatóság komoly nehézségekbe ütközne: likvid vagyont könnyebb mozgatni („kimenekítés”), a nem realizált vagyon (pl. cégtulajdon) értékelése bonyolult, az adókötelezettség behajtása pedig nem garantált.
Rendkívül negatív következményekkel járhat a leggazdagabb magyarok vagyonának megadóztatása. A Tisza vagyonadója miatt nemcsak a külföldre menekítés indulhat be, de már eleve a vagyonok megállapítása is komoly problémákba ütközne. A csodafegyvernek tartott ötletből ráadásul bevétel sem biztos, hogy lenne.
A Nemzet Hangja nevű szavazás október elsején elindított második körében a Tisza már arról (is) megkérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy már az egymilliárd forintos vagyonra is kivessék majd a vagyonadót. A szavazók 96 százaléka akarta.
Óriási teher
A Tiszánál tehát messze nincs kőbe vésve, mekkora összegtől számít náluk valaki annyira gazdagnak, hogy vagyona egy részét az állam adó formájában elvegye. Ez azért lényeges mozzanat, mert
a papírra vetett gazdasági program szerint a párt 500 millió forinttól vezetné be a vagyonadót. A mérték pedig nem 1 százalék lenne, hanem sokkal több, 6,5 százalék.
A tervezethez csatolt példaszámításokból ugyan arra lehet következtetni, hogy érvényesülne valamiféle lépcsőzetesség, de a teher ezzel együtt is óriási lenne.
Lássunk néhány részletet a baloldali megszorító csomagnak nevezhető tervezetből!
A Tisza elképzelése szerint vagyonadó terhelné a hazai és az unióban tartott vagyonelemeket.
Adót kellene fizetni az ingatlanok, az értékpapírok, a befektetések, az üzletrészek és a 800 ezer forintnál értékesebb műtárgyak után.
Megadóztatnák az EU-n kívül tartott ingatlanokat, üzletrészeket és befektetéseket is.
Itt a szabályok némileg eltérnek, az adó az első év után kisebb lenne.
A vagyonadó esetében általában az a legfontosabb kérdés, hogy ki és miként értékeli fel a vagyont. A tervezet ennek kapcsán annyit árul el, hogy az ingatlanok értékét a NAV állapítaná meg. Valószínűleg országosan, minden ingatlanra kiterjedően. Fontos eleme a Tisza-tervnek emellett, hogy ha valaki valamely vagyonát eltitkolná, 400 százalékos mulasztási bírságot kellene fizetnie.
A legárulkodóbb részlet azonban az, hogy mennyit remélnek a Tiszánál a vagyonadóból. A
belföldi és uniós vagyonok után évi 600-800 milliárd forintot szednének be, ehhez kapcsolódik a külföldön tartott vagyonok után várt további 200-300 milliárd forint. A két adónem a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő pluszbevételt biztosíthat
– áll a párt dokumentumában.
A tervezet készítői nem rejtették véka alá, hogy nagyon magas adómértéket határoztak meg: maguk írták le, hogy a nagyobb kulcsot írnának elő, mint bármely más vagyonadót alkalmazó ország. Ugyanakkor rögzítették, hogy a közterhet nem büntetésnek szánják, hanem az újraelosztás egy formájának. A kockázatokról szólva megjegyezték, hogy felmerül a vagyonkimentés veszélye, aminek megelőzéséhez erős adóhatósági ellenőrzést tartanak szükségesnek. Ezt nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy a NAV-ot ráküldenék a társadalomra.
Ez a 6,5 százalékos vagyonadó valami egészen elképesztő ötlet – erről már Sebestyén Géza beszélt a Mandinernek. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője közölte, Európában a legdurvább ingatlanadó Nagy-Britanniában van, de ott is „csak” körülbelül 2,5 százalékos a szintje.
A másik két dobogós országban, Görögországban és Franciaországban is csupán 1 százalék körül van.
Egy 6,5 százalékos vagyonadó azt jelentené, hogy körülbelül 15 év alatt einstandolja az állam egy magánszemély teljes vagyonát. Ez gyakorlatilag a kommunista rendszer újjászületése, csak nem egyszeri, hanem 15 évre elnyújtott rablással – tette hozzá.
Nem beszélve arról, mekkora anyagi és gazdasági károkat okozna Magyarországnak az, ha a gazdag, tehetős vállalkozók elhagynák hazánkat. Mert egy ilyen adó mellett nem sokan maradnának itthon.
Egy nem túl jelentős vagyon után is fizetni kel majd, ha a Tisza alakít kormányt Forrás: Pixabay
Ebből nem lesz pluszbevétel
A Blochamps Capital elemzése a vagyonadóval kapcsolatban korábban arról írt, hogy már nagyjából 7-10 ezer magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30 ezer fő teljes vagyona pedig meghaladja az egymilliárdot. Egyes becslések szerint a hazai vagyonosok száma 2030-ra akár ötödével is nőhet – írta a Piac és Profit. A lap idézte Karagich Istvánt, a piacvezető privátbanki tanácsadó cégének ügyvezetőjét, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ha bevezetnék a vagyonadót és azt 1 milliárd forintnál húznák meg, az jó eséllyel jóval szerényebb mértékben növelné az állam bevételeit, miközben egyes vagyonhányadok gyors külföldre települését, a vállalkozások profitvisszafogását indítaná el.
A szakértő megjegyezte, hogy a több tíz, esetleg százmilliárd forintos vagyonnal bíró gazdagoknak szinte biztos lesz pénzük arra, hogy jogászokkal és konstrukciókkal megkerüljék a szabályokat. De ha 1 milliárdnál húznak vonalat, az üzenet a feltörekvő középosztálynak:
rossz helyen gyarapodtál – ebből pedig nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz”
– vázolt fel egy negatív forgatókönyvet a Blochamps Capital ügyvezetője. „Ahogy ma legyintünk arra, hogy valaki milliomos – hiszen alig több, mint két havi átlagbér és 2,5 hónapnyi medián nettó bér elég hozzá –, ugyanígy ma a vállalkozói szférában milliárdosnak lenni sem jelent akkora különlegességet, mint tíz éve” – magyarázta Karagich.
A Blochamps adatai szerint a 400 millió forint feletti klasszikus pénzügyi vagyonnal bíró gazdagok köre 2020 és 2025 között nagyjából 10 ezer fővel bővült, így jóval nagyobbat ugrott, mint a megelőző 15 évben együttvéve – olvasható az összeállításban.
Gyurcsányi úton Magyarék
A vagyonadó ötlete igazi baloldali felvetés, amit erősen támogat a nyugati progresszív pénzügyi vonal. Pontosan mutatja ezt, hogy ilyen közteher bevezetésével idehaza legutóbb a Gyurcsány–Bajnai-kormányok próbálkoztak 2009-ben, az IMF-mentőcsomagot követő brutális megszorításhullám keretei között. Az adó az ingatlanokra és a járművekre terjedt volna ki, de a szabályrendszer legfontosabb részét 2010 legelején megsemmisítette az Alkotmánybíróság, mert a jogszabály alkotmányellenes módon írta elő a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítását. A Gyurcsányékkal való párhuzam alapozza meg azt az állítást, hogy a Tisza terve valójában egy baloldali megszorító csomag.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
A műsor kritikus és szatirikus hangnemben vizsgálja, hogyan épül fel a „slim fit messiás” narratívája, miközben egyre több politikai ellentmondás kerül felszínre.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.