Igény az volna rá – az ellenzéki megszólalóktól.
Egyre-másra olvasom azokat az írásokat, amelyek szerint a Fidesz elnöke középre, a választói magjánál szélesebb rétegekhez beszél. Ezek az elemzések mindezt abba a kontextusba ágyazzák, hogy „ebből látszik, hogy bajban vannak”. Most pedig egy kis színt hozott ebbe a folyamba a Political Capital elemzése, amely szerint bár Orbán középre beszél, valójában megfélemlíteni akarja a választókat.
Milyen csalafinta is ez a pártelnök: közelednek a választások, és minél szélesebb rétegek bizalmát szeretné elnyerni.
Emögött valóban csak cselszövés lehet – esetleg gesztusnak álcázott ciánkapszula. (Ennek megfelelőjét az ellenzék pártjaitól is rendre halljuk: azért nem helyes a nagyvonalú családi adókedvezmények sora, vagy a tizenharmadik után immár a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetése, mert ezek rontást hoznak a gazdaságra.)
Megesik, hogy valaki a külső eseményeket a belső szabályai, gondolkodása vetületeként értelmezi.
Az ellenzéki párt vezetőjétől például teljesen érthető, hogy nem tud mit kezdeni a széles bázisú néppártot vezető miniszterelnök centrista tónusával, és agyafúrtságot, rosszindulatot feltételez minden szava mögött. Hiszen ő maga nemcsak súlyos indulatkezelési problémákkal küzd, hanem már annyi embernek ígérte meg, hogy börtönbe küldi őket a választások után, hogy maga sem tudja megszámolni.
Azt, hogy nála értelmesebb újságírók miért látnak a jelenség mögött bármi csalfaságot, nem fejteném meg. Csupán arra az egyszerű tényre hívnám fel a figyelmet, hogy a választásokon azok szoktak sikeresek lenni, akik rezonálnak a választópolgárokkal. A választók bíznak bennük, úgy tapasztalják, hogy szavaiknak van fedezete, és olyasmiket állítanak hitelesen, amikkel azonosulni tudnak.
Nekem például számos, szerintem nagyszerű ötletem lenne választási programként, de pontosan tudom, hogy a legjobb esetben is csak pár tízezer ember értene egyet velem. Már csak ezért sem vagyok politikus.
A Political Capital elemzésében – amely arról szól, hogy ne tévesszenek meg minket Orbán szavai, a rendszer pedig egyre keményedik, mint az egyszeri széltől domborodó zseb – a Tisza párt applikációjának feltörését is idesorolják mint választási visszaélést.
Az valóban súlyos ügy volt, de ez az értelmezés erősen emlékeztet a mindnyájunk által ismert drámára: Iaszón, miután elhagyta feleségét, Médeiát a politikai hatalom érdekében, majd Médeiát hibáztatja, amikor ő kérdőre vonja hűtlenségéért.
Eötvös József, a valaha élt magyar politikusok egyik legkiválóbbika úgy vélte: „Az emberek ritkán gonoszak érdekből, de gyakran azok hiúságból. A sértett önérzet kegyetlenebbé tesz, mint a kapzsiság.”
Pedig nem is ismerte se a Tisza elnökét, se a hozzá hülyülő hinterlandját.
Régi mintázatok ezek. S régóta népszerűtlenek.
Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Európai Unió érdemi megreformálása érdekében a politikai táborokon átívelő szövetség- és kompromisszumkeresés ma sem a puhaság, hanem a józanság jele lenne. Prőhle Gergely írása.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában. A kormányfő kijelentette, úgy nyerjen a Tisza választást, ahogy az ukránok visszafizetik a hadikölcsönt.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Negyven év után először történt meg az, amire kevesen számítottak: egy másik karácsonyi klasszikus került a Billboard globális listájának élére Mariah Carey slágere helyett. Mutatjuk az első tíz helyezettet.
Az Európai Unió érdemi megreformálása érdekében a politikai táborokon átívelő szövetség- és kompromisszumkeresés ma sem a puhaság, hanem a józanság jele lenne. Prőhle Gergely írása.
