Tizennegyedik napja tartanak az Iránt megrázó kormányellenes tüntetések, amelyek már több mint száz városra terjedtek ki. A hatóságok internet- és telefonleállással válaszoltak, miközben Donald Trump nyíltan megfenyegette az iráni vezetést, Ali Hamenei pedig külföldi beavatkozással vádolja a tiltakozókat.
Iránban immár közel két hete folyamatosan zajlanak a kormányellenes demonstrációk, amelyeket az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet váltott ki – írja a CNN. A norvégiai székhelyű Iran Human Rights jelentése szerint eddig legalább 45 ember vesztette életét az összecsapásokban, köztük nyolc gyermek is.
A tiltakozások szombaton már a 14. egymást követő napjukba léptek, és az ország szinte minden régióját érintik. A helyzetre reagálva az iráni hatóságok csütörtökön drasztikus lépésre szánták el magukat:
Teheránban és több nagyvárosban lekapcsolták az internetet és a telefonhálózatokat, a kommunikációs zárlat pedig pénteken is fennmaradt.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője azzal vádolta a tüntetőket, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében akarnak járni, és felszólította Washingtont, hogy inkább saját belső problémáival foglalkozzon.
Donald Trump eközben élesen reagált az eseményekre.
Az amerikai elnök pénteken a Fehér Házban kijelentette: az Egyesült Államok szorosan figyeli az iráni helyzetet, és ha a biztonsági erők erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben, Washington „nagyon keményen” fog válaszolni.
Bár szárazföldi katonai beavatkozást kizárt, Trump egyértelművé tette: Irán „nagy bajban van”, és szerinte a tiltakozók olyan városokban is megjelentek, ahol ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. A feszültséget tovább növelte, hogy Elon Musk közösségi platformján, az X-en megváltozott Irán zászlóemojija:
a rendszer a sah bukása előtti, oroszlán-nap szimbólumot ábrázoló lobogót jeleníti meg.
A lépés különösen érzékenyen érintette az iráni vezetést, miközben az emigrációban élő rendszerellenes irániak körében a régi zászló erős szimbolikus jelentőséggel bír.
Bár az utcákon elsősorban kormányellenes tömegek vonulnak, egyes városokban kormánypárti ellentüntetésekre is sor került.
Állami felvételek szerint Arakban és Sariban, a pénteki imát követően több ezren vonultak fel az Iszlám Köztársaság és Hamenei ajatollah mellett. A tiltakozások valódi súlyát azonban az adja, hogy azokat eredetileg a bazári kereskedők indították el – egy olyan társadalmi csoport, amely történelmileg a rendszer egyik legfontosabb támasza volt, és kulcsszerepet játszott az 1979-es iszlám forradalom sikerében is.
Az, hogy éppen a hagyományosan lojális kereskedőréteg fordult szembe a hatalommal a valutaárfolyamok és az állami gazdaságpolitika miatt, sok elemző szerint komoly figyelmeztetés az iráni vezetés számára:
a mostani válság már nem csupán politikai, hanem a rendszer társadalmi alapjait is fenyegeti.
Kapcsolódó vélemény
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Nyitókép: Mouneb Taim / AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A világ nemzeteinek számos vezetője és politikusa küldött üzenetet a Fidesz-kongresszus apropóján.
A nemzetközi jog és az arra való hivatkozás egy ócska woke-komcsi hazudozás.
Ezt soha nem hagyná az Európai Unió a volt politikus szerint.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Vádolom az Európai Unió és az Európát vezető országok politikai elitjét, különös tekintettel miniszterelnökeiket és elnökeiket, vezető politikusaikat és meghatározó médiamunkásaikat.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
