Egy nigériai keresztény újságíró beszélt lapunknak a hazájában népirtás számba menő üldöztetésről. Figyelmeztetett, nem olyan régen még Nigéria is hasonló helyzetben volt, mint az USA, vagy Európa, de a terroristák gyorsan teret nyertek.
Az elmúlt évtizedben az illegális migrációval együtt a szélsőséges Iszlám is megjelent Európában, de még így is nehéz elhinni azt a tényt, hogy jelenleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, több mint 380 millió keresztényt ér negatív megkülönböztetés vagy üldöztetés a hite miatt. Az egyik leginkább érintett ország Nigéria, ahol – bár a keresztények többségben vannak – napi szintűek a keresztényellenes gyilkosságok, emberrablások, terrorista merényletek.
Az ország pár hete ismét reflektorfénybe került, amikor az Amerika Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy visszaveszik Nigériát a különös aggodalomra okot adó országok (Countries of Particular Concern) listájára, mert az országban keresztény népirtás folyik, amit az USA nem nézhet tovább tétlenül. Ezt a megállapítást támasztotta alá az is, amikor a hétvégén háromszáz diákot és tanárt hurcoltak el az emberrablók egy bentlakásos katolikus iskolából.
Tochukwu Ilodigwe, az News Central Television pánafrikai csatorna nigériai újságírója beszélt lapunknak az ország és a keresztények helyzetéről.
Tochukwu Ilodigwe szerint az alapján, ami évtizedek óta történik az országban hazugság azt állítani, hogy nincs szisztematikus, keresztényellenes népirtás. Elmondta, újságírói munkája során rengetegen fordultak hozzá, hogy hallassák a hangjukat, és elpanaszolják, milyen napi szintű etnikai alapú tisztogatást tapasztalnak. Hozzátette, még az újságíróknak is nehéz dolguk van, ha tudósítani akarnak az igazságról, ugyanis az ország egyes részein „szisztematikusan próbálják elhallgattatni az embereket a támadásokról.
Elmondta, hétvégén a katolikus iskolás diákok elrablásáról szóló hír a nemzetközi sajtóba is eljutott, de napi szinten történnek gyilkosságok, emberrablások, keresztény intézmények elleni támadások, amiről még a helyi média sem tudósíthat. Hozzátette, sokszor az újságíróknak azért tiltják meg, hogy beszámoljanak egyes támadásokról, mert azzal az „iszlámellenes narratívát erősítenék”.
Elmondása szerint a terroristák többnyire éjszaka támadják meg a keresztény közösségeket, akiknek a helyére rövid időn belül új lakók költöznek.
„Ezt nevezik klasszikus etnikai alapú tisztogatásnak, ám a hatóságok következetesen tagadják, hogy vallási vagy népirtásszerű erőszak zajlana”
– fogalmazott. Felidézte, hogy a nem muszlim lakosság üldözése az 1970-es években kezdődött, amely azóta folyamatosan jelen van az országban.
„Úgy látom, a nemzetközi közösség nagyon finoman fogalmaz Nigéria kapcsán, amikor megkérdőjelezi, hogy Nigériában népirtás folyik-e”
– nyilatkozta lapunknak.
Az újságíró szerint a támadások már egyre mélyebben terjednek Dél-Nigéria felé. Példaként említette a legutóbbi katolikus templom elleni támadást, amelynek során a terroristák bementek a templomba, gyújtogattak, majd tüzet nyitottak, és sokakat megöltek. Bár a legtöbb támadás az ország északi részén történik, ahol ezek a szervezetek hagyományosan tevékenykednek, a helyszín ezúttal a délebbre található Kwara államban volt, amely a Délen élő, katolikus vallású joruba nép területe.
„Ez jól mutatja, hogy az erőszak már olyan régiókat is elér, ahol korábban nem volt jellemző”
– hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, a támadókat azóta sem kapták el.
Hangsúlyozta, sokáig lehetetlennek tűnt, hogy a keresztényellenes erőszak elérheti a déli államokat is, ám mostanra már gyakorlatilag fel vannak készülve az emberek arra, hogy délen sem lehetnek biztonságban.
Az ország megosztottságával kapcsolatban elmondta, a déli területeken élők 90 százaléka keresztény, akik relatíve békésen élnek. Az északi terület azonban muszlim fennhatóság alatt áll, ahol a nigériai Alkotmány mellett az iszlám Sária törvény is életben van, amit az ott élő keresztényeknek is be kell tartaniuk. Hangsúlyozta, ezzel szemben délen a keresztények nem próbálják meg ráerőltetni a saját törvényeiket az ott élő, vagy oda érkező muszlimokra.
Az újságíró felvetette a kormány és a hadsereg felelősségét is, akik szerinte nemcsak, hogy nem védik meg a lakosságot a terroristáktól, de akkor sem tesznek semmit, ha előre értesülnek egy-egy támadásról.
„A legutóbbi, iskola elleni támadásnál is ez történt: a hírek szerint a kormányzó tudomására jutott, mi fog történni, aki figyelmeztette is a hadsereget, de nem történt semmi. A katonák megérkeztek a helyszínre, képet készítettek, majd amint elhagyták, azonnal behatoltak a terrroristák”
– árulta el. Hozzátette, a kormányzó azóta tagadja, hogy előzetes információja lett volna a támadásról.
A helyiek beszámolói alapján az újságíró arra a megállapításra jutott, hogy „van egyfajta összejátszás a kormány és a fegyveres csoportok között”. A lakosság tehetetlennek érzi magát, mert miközben folyamatosan zajlanak a támadások, nem látni valódi kormányzati vagy katonai fellépést ezekkel szemben.
Felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt fiatal, iskolás lányokat raboltak el a terroristák, akik közül sokan azóta sem tértek haza, a kormány nem számoltatta el a támadókat, sőt sokan közülük a hadseregben kaptak ezt követően munkát.
Felidézte azt is, hogy Nigéria korábbi elnöke, Goodluck Jonathan maga is bevallotta, hogy a Boko Haram terrorszervezet tagjai kormányzati pozíciókban is jelen vannak.
Szerinte mindez odáig vezetett, hogy a nigériai hadsereg teljesen polarizálódott, és már nem képes megfelelően ellátni az ország védelmét.
Az újságíró reagált arra is, hogy az Egyesült Államok elnöke elkezdett foglalkozni a nigériai keresztények sorsával, és egyértelmű üzenetet küldött a kormánynak, hogy lépjen valamit az üldözöttek érdekében, különben Trump nem retten vissza attól sem, hogy saját katonákat küldjön Nigériába.
„Nigéria szuverén ország. Hogyan kérhetnénk külföldi segítséget, ha a kormány azt állítja, minden rendben van” – tette fel a kérdést.
„Szerintem az egyetlen megoldás az ima maradt. A világ összes kereszténye kezdjen el imádkozni Nigériáért, ugyanis, ha a terroristák nálunk kiirtották a kereszténységet, nem állnak meg, és újabb országokba, újabb célpontokat fognak keresni” – figyelmeztetett, majd elmondta, ma még elképzelni sem tudjuk, mire lesznek képesek a terroristák évek múlva.
„Az 1970-es években még azt gondoltuk, a terroristák sosem fogják elérni az ország keleti vagy déli részét. Most pedig itt vannak már a kapuban. Azt gondoltuk, sosem fognak beszivárogni a hadseregbe, a kormányba, de végül ezek is mind megtörténtek. Sőt, átveszik a hatalmat a hadseregben és a kormányban is” – részletezte.
Az újságíró szerint, ha Nigériában mindez megtörténhetett, már az sem meglepő, ha egy nap ugyanígy jár Európa vagy az USA is.
„Mert az az igazság, hogy Nigériában egyértelműen és szisztematikusan próbálják kiirtani vagy elhallgattatni a keresztényeket.
Ezt nem azért mondom, mert én magam is keresztény vagyok, hanem mert a tapasztalataim ezt mutatják” – állapította meg.
„Különben mivel magyaráznánk a tömeges gyilkosságokat, azt, hogy adott közösségben egyetlen nap alatt összesen ötszáz embert kell eltemetni? Több generációs családokat gyilkolnak meg egy-egy támadás alkalmával: szülőket és gyerekeket, nagynéniket és nagybácsikat. Ha ez nem népirtás, akkor micsoda?” – tette fel szomorúan a kérdést.
Ilodigwe szerint a keresztény közösségnek nem maradt más választása, mint összefogni, a keresztény államoknak pedig nemcsak felszólalni, hanem imádkozni is Nigériáért, és a lehető legtöbb segítséget megadni az ott élő keresztényeknek, hogy megmaradhassanak.
„Mert egy ponton az ember belátja, hogy a Nigériában élő keresztények védtelenek, hacsak nem védik meg saját magukat” – jegyezte meg.
Keresztény újságíróként nem könnyű az élet Nigériában, a férfi mégis mindenképp ott képzeli el az életét.
„Szeretem a hazámat, szeretem a népemet. Hiszek Nigériában, és abban, hogy ez az egyik legáldottabb ország a világon”
– válaszolta, amikor saját jövőjéről kérdeztük.
„Nagyszerű, intelligens embereink vannak, rengeteg ásványkincsünk, bár most azt tapasztaljuk, hogy egy szörnyeteg próbálja tönkretenni az országunkat” – mondta a szélsőséges iszlamista terroristákra utalva. Hangsúlyozta, most arra van szükség, hogy az emberek – és elsősorban a fiatalok – végre fel merjenek szólalni, hallassák a hangjukat.
Az interjú előtt megkérdeztük, biztonsági kockázatot jelent-e számára, ha a neve említésre kerül a cikkben. Erre a kérdésre a beszélgetés során reagált: „Aki kikerül a terepre, annak már nincs félni valója. Ha nem ma jönnek el értem, akkor holnap. Már úgysincs hová rejtőzni” – magyarázta.
„A szüleink generációja még valószínűleg abban a hitben élt, hogy a dolgok rendeződni fognak, de ez azóta sem történt meg. Ezért itt az ideje, hogy a nigériai fiatalok kiálljanak az igazságért, elszámoltathatóságot követeljenek, kérdéseket tegyenek fel, még akkor is, ha szándékosan megpróbálják majd elhallgattatni őket.”
Nyitókép: Kola SULAIMON / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Ahmed volt az, aki lefegyverezte az egyik lövöldöző terroristát.
Életkora miatt büntetés nélkül úszhatja meg a gyilkosságot.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
