Autóvezetés kábítószer hatása alatt

„A közúti közlekedés biztonsága nagymértékben függ a járművezetők éberségétől, reakcióidejétől és felelősségtudatától. Az utóbbi években pedig egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy a kábítószerek – különösen a kannabisz – milyen mértékben befolyásolják ezeket a képességeket. Bár sokan hajlamosak alábecsülni a kannabisz hatásait, a kutatások egyértelműen rámutatnak arra, hogy a szer jelentősen rontja a koncentrációt, a koordinációt és a döntéshozatalt. Ezek a tényezők pedig kritikus szerepet játszanak a biztonságos járművezetésben. A kannabisz hatása alatt álló sofőrök gyakran később reagálnak a váratlan helyzetekre, rosszabbul mérik fel a távolságokat, és hajlamosabbak a hibás manőverekre. Mindez nemcsak saját testi épségüket veszélyezteti, hanem más közlekedőkét is. A probléma súlyosságát tovább növeli, hogy sok fogyasztó nincs tisztában a szervezetére gyakorolt valós hatásokkal, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat.

Ha a kábítószer befolyásoltság alatti vezetést összehasonlítjuk az ittas vezetéssel, azt láthatjuk, hogy a kábítószer hatása alatt történő vezetés ugyanolyan halálos lehet, mint az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés. Az előbbi egyre gyakoribb az Egyesült Államokban. Az általános tudatosság és a politikai reakciók azonban továbbra is elmaradnak ettől.

Noha az Egyesült Államokban a közegészségügyi tájékoztatás régóta hangsúlyozza az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés veszélyeit, jóval kevesebb figyelem irányul az egyéb szerek által jelentett kockázatokra — még annak ellenére is, hogy a kábítószer hatása alatti vezetés egyre elterjedtebbé válik. Akár illegális szerről van szó, mint a metamfetamin, akár legális, de mégis bódító hatású anyagról – például kannabiszról (egyes államokban), altató hatású alvássegítőkről vagy bizonyos vényköteles gyógyszerekről, mint a benzodiazepinek és fájdalomcsillapítók –, az eredmény ugyanaz: romló ítélőképesség, tompuló reflexek és súlyos következmények az utakon.

Ha egy-két statisztikát megnézünk akkor azt láthatjuk, hogy az USA-ban 2020-ban becslések szerint 12,6 millió, 16 éves vagy annál idősebb ember vezetett járművet illegális drogok fogyasztása után. Ebből a teljes számból körülbelül 11,7 millióan kannabisz hatása alatt álltak. 2018-ban mintegy 2,3 millió ember számolt be az Egyesült Államokban arról, hogy az előző 12 hónapban marihuánán kívüli illegális drogok hatása alatt vezetett. Világszerte pedig a közúti ellenőrzések azt mutatják, hogy a sofőrök 3,9% és 20% közötti aránya tesztel pozitívan valamilyen drogra.

Míg az alkohol általában a koordinációt és a reakcióidőt rontja, addig a drogok hatása jóval összetettebb képet mutat. A kannabisz például lassítja a reakcióidőt és rontja a térbeli tájékozódást. Az opioidok álmosságot és szédülést okozhatnak. A stimulánsok, mint a kokain vagy a metamfetamin, túlzott magabiztossághoz és agresszív vezetéshez vezethetnek. Ha a különböző szerek keverednek — vagy alkohollal együtt fogyasztják őket —, a kockázatok drámaian megnőnek.

A kannabisz különösen nagy kihívást jelent: ez a leggyakrabban használt, szövetségi szinten illegális drog az Egyesült Államokban, és a közvélemény gyakran alábecsüli a volán mögött tapasztalható kockázatait.

Egy kutatás szerint a közlekedési ellenőrzés alá eső kannabiszhasználók több mint 80%-a bevallja, hogy a szer fogyasztását követő néhány órán belül vezetett, és közel 20% úgy véli, hogy a vezetési képességei még javultak is. Azonban több tanulmány kimutatta, hogy azok a sofőrök, akiknek a vérében THC – a kannabisz elsődleges pszichoaktív összetevője – található, körülbelül kétszer nagyobb eséllyel kerülnek halálos kimenetelű balesetbe, akár okozóként, akár áldozatként, mint azok, akik nem fogyasztottak drogokat vagy alkoholt.

A USA-beli jogi szabályozást tekintve, minden államában tiltott a kábítószer hatása alatti vezetés, de a szabályok alkalmazása nagymértékben különbözik. Egyes államok – például Texas és Kalifornia – az észlelhető károsodás (a vezetési képességek romlása) jeleire épülő szabályozást alkalmaznak. Mások, mint Ohio és Wisconsin, konkrét határértékeket határoznak meg bizonyos szerekre, például a THC-re. Vannak zéró toleranciát alkalmazó államok is, ahol már a legkisebb drog általi befolyásoltság is büntetést von maga után. Ezek az eltérések jogi bizonytalanságot teremtenek, és államonként másként értelmezik a szabályokat. Például Illinois-ban bűncselekmény vezetni bármilyen drog fogyasztása után, sőt egyes legális gyógyszerek esetén is, míg Arizonában a THC jelenléte a szervezetben önmagában nem elég a büntetéshez, de a vádat a feltételezett vezetői képességeinek romlására alapozhatják.

Sajnos nincs egységes módszer annak mérésére, hogy a kábítószer fogyasztás milyen mértékben rontotta a vezetői képességeket, ami jelentős eltéréseket eredményez a szabályozásban. Míg az alkoholt könnyen lehet helyszínen mérni, a drogok kimutatása bonyolultabb, mert egyes anyagok hosszú ideig a szervezetben maradnak, vagy speciális eszköz nélkül nem is mutathatók ki. Ennek megoldására egyre több állam vezeti be a nyálmintás gyorsteszteket, amelyeket 2023 végéig már 27 állam engedélyezett.”

Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Pixabay