Minden irányból támadják Magyarországot: ukrán szabotázs gyanúja Százhalombattán, Brüsszel bosszút áll, a románok pedig már a jövőtől rettegnek

Novemberben látványosan kirajzolódott, milyen témák mozgatták leginkább a magyar közvéleményt: 

A Mandiner olvasói elsősorban olyan ügyek iránt érdeklődtek, amelyek az uniós döntések következményeire, a régiós feszültségekre és a biztonsági kérdésekre világítanak rá.

Európa kifordul önmagából: rekordmagasra nőtt az euroszkepticizmus

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai szakértője egy sokatmondó grafikonra hívta fel a figyelmet: a 2004–2008 és a 2020–2023 közötti időszakot összehasonlító térkép szerint az euroszkeptikus pártok támogatottsága a kontinens nagy részén megugrott. 

A hangulatváltozás nemcsak Nyugat-Európában mérhető, hanem a közép- és kelet-európai tagállamokban is, ahol a szuverenitáspárti politikák erősödése vált meghatározóvá.

Erasmus-botrány: Brüsszel újra Magyarország ellen, miközben pénzt küld a Közel-Keletre

Óriási felháborodást váltott ki Ursula von der Leyen bejelentése, miszerint az Erasmus+ programot kiterjesztik Észak-Afrikára és a Közel-Keletre is. 

Egyre több európai politikus – köztük a francia EP-képviselő, Céline Imart – mutat rá a képmutatásra: radikális muszlim szervezetekhez köthető hallgatók és szankcionált orosz állampolgárok is részt vehetnek az Erasmusban, de a magyar egyetemek diákjai nem.

Románia megijedt: „Ha ma Magyarországot büntetik, holnap minket is”

Tulajdonképpen pánikreakcióként értékelhető Georgiana Teodorescu AUR-képviselő felszólalása, amelyben a Magyarországról szóló EP-jelentést bírálta. 

A román politikus attól tart: ha Brüsszel sikeresen megkerülheti a tagállami szuverenitást, Románia akár a következő célpont is lehet. A vita jól mutatja, hogy a régióban sokan tartanak a „példa statuálásától”.

Amerikai források szerint Ukrajnának köze lehet a százhalombattai robbanáshoz

A Dunai Finomító október 20-i robbanása körül továbbra is rengeteg a kérdőjel. Bár a hivatalos vizsgálat még zajlik, amerikai biztonságpolitikai körökben felmerült: akár szándékos akció is állhat az eset mögött. A találgatások erősödnek, mióta ismertté vált, hogy a lengyel külügyminiszter korábban nyíltan arról beszélt: 

A körülmények különösen érzékenyek, mivel Lengyelország eközben megtagadta egy Északi Áramlat-ügyben érintett gyanúsított kiadatását Németországnak.

Bukarest újra nagyot álmodik: „Románia ma megelőzi Magyarországot, Moldovának velünk kellett volna egyesülnie”

Petrișor Peiu, az AUR szenátora szerint történelmi hiba volt, hogy Moldova 1990-ben nem egyesült Romániával. Példaként a német újraegyesítést hozta fel, és azt állítja: ha Bukarest akkor „történelmi bátorsággal cselekszik”, ma egy sokkal erősebb, egységes román állam létezne – amely gazdaságilag már Magyarországot is megelőzte.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP