Mentelmi jog: az összeférhetetlenség lehet Magyar Péter veszte jövőre

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény alapján az európai parlamenti képviselő nem lehet országgyűlési képviselő. Ez alapján egy személy nem töltheti be egyszerre az EP-képviselői tisztséget és a magyar Országgyűlés képviselői mandátumát. Ha valaki országgyűlési mandátumot szerez, miközben EP-képviselő, akkor 60 napon belül köteles a fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni – nyilatkozta lapunak Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, akit Magyar Péter mentelmi joga kapcsán kerestünk meg.

A kérdés a jövő évi országgyűlési választások miatt fontos. Azt már tudni lehet, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul a főváros 3 sz. egyéni választókörzetében, de feltehetően ő lesz pártja miniszterelnök-jelöltje is. 

Ugorhat a mentelmi jog

Ha mandátumot szerez, akkor viszont döntenie kell, hogy vagy megtartja jelenlegi európai parlamenti mandátumát vagy „hazatér” és beül a magyar parlamentbe. 

Ismert, Polt Péter legfőbb ügyész 2024 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jognak felfüggesztését, „a lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként”

Ahogy közleményében írta: a büntetőeljárás európai parlamenti képviselővel szembeni lefolytatására – így a tényállás részleteinek további tisztázására – a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség.

Az is kiderült már, hogy egy indokolatlanul hosszú eljárás végén az Európai Parlament elutasította az ügyészség kérelmét, és fenntartotta a Tisza elnökének mentelmi jogát. 

Újabb eljárás

Ahogy Lomnici Zoltán lapunknak írta, az országgyűlési törvény szerint a mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. Mindez azt jelenti, hogy Magyar esetében a legfőbb ügyésznek újra kezdeményeznie kell Magyar mentelmi jogának felfüggesztését – ezúttal a magyar parlament elnökénél. 

Az indítvány benyújtását követően a házelnök az ügyet a Mentelmi Bizottsághoz továbbítja, amely megvizsgálja azt és állásfoglalást alakít ki. Ezt követően az Országgyűlés – a bizottság véleménye alapján – szavazással dönt a képviselő mentelmi jogáról. 

Ha az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogot, akkor a büntetőeljárás lefolytatható. A képviselőt kihallgathatják gyanúsítottként, vele szemben vádat lehet emelni, illetve alkalmazhatók kényszerintézkedések, az őrizetbe vételtől a letartóztatásig – írta Lomnici. 

A képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez ugyanis a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Ha ellenzéki többséggel alakul meg az Országgyűlés, azaz a Tisza alakít kormányt, akkor Magyar Péternek feltehetően nem kell aggódnia, a többség nem fogja kiadni. Akkor sem valószínű ez a forgatókönyv, amennyiben a Tisza elveszti a választást, de ellene nem sikerül kétharmados többséget összeácsolni.

Ha azonban igen, akkor Magyar Péter – legalább is ebből a szempontból – válaszút elé kerül. Felvállalja-e, hogy a parlament kétharmados többséggel megfosztja mentelmi jogától, büntetőeljárás alá vonják, megvádolják, majd ennek következtében bíróság elé állítják és elítélik, vagy nem ül be az Országgyűlésbe.

Fotó: MTI/Purger Tamás