Tavaly azt hihették, mindennek vége, de most megtudtuk: nem tűnik el a legendás hajótípus a Dunáról

2025 végén különböző fórumokon olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint október 11-én közlekedett utoljára menetrend szerint magyarországi szárnyashajó.

Ezek a források azt is valószínűsítették, hogy amennyiben 2026-ban mégis forgalomba állna valamely működőképes jármű, arra legfeljebb alkalmi jelleggel, különjáratok vagy kombinált turisztikai programok keretében kerülhetne sor.

Az itthoni szárnyashajózás az elmúlt években gyors ütemben épült le, holott nem mindennapi élményt jelent hatvan kilométer per órás sebességgel haladni a Dunán. A legnagyobb, Sólyom sorozatú hajók már a 2010-es évek közepe óta nem közlekedtek, utolsó példányuk, a Vöcsök II pedig már 2024-ben sem került vízre, írta meg a Világgazdaság. Ezzel szemben a legkisebb típus, a Bíbic két példánya tavaly még az esztergomi járaton teljesített szolgálatot, egy harmadik hajó pedig tartalékban állt. 2025 nyarán ugyanakkor érkezett a hír, hogy elbontották a Vöcsök II-t és a Bíbic III-at – utóbbi már 2011 óta nem közlekedett –, valamint az egykor magántulajdonban Magyarországra került Quicksilver szárnyashajót is.

Hogy mire lehet számítani 2026-ban – mi lesz a még meglévő, üzemképes hajók sorsa, illetve felmerül-e új egységek beszerzése –, és általában milyen jövő előtt áll a magyarországi szárnyashajózás, ezekről Somodi Lászlót, a a MAHART PassNave ügyvezetőjét kérdeztük.

Retro üzemmódban folytatódik a szárnyashajózás

Somodi László portálunknak elmondta,

Hozzátette, hogy a járatok továbbra is a Budapest–Esztergom vonalon közlekednek majd, köztes megállásokkal, ugyanúgy, mint eddig. Kifejtette továbbá, hogy legalább 1 darab Bíbic szárnyashajót megőriznek és üzemképesen tartanak, pótalkatrészekkel együtt.

Szárnyashajó: nem könnyű az üzemeltetés

Somodi László rámutatott arra, hogy a hajók gépészete elavult, eredeti importalkatrészek nem kaphatók hozzájuk, másodlagos piacuk elenyésző. Elmondása szerint a kopások, az olajfogyasztás és a járulékos hatások mellett a normál, heti rendszerességű üzemeltetésre, az elvárható szolgáltatási megfeleléssel, ezek a hajók már nem alkalmasak. A Mandinernek jelezte, a gépészet teljes cseréjének lehetőségét megvizsgálták, azonban üzletileg megtérülő megoldást egyelőre nem találtak, amit a hajótestek korossága is befolyásol. És hangsúlyozta azt is, hogy a szárnyashajókra fokozott biztonsági előírások vonatkoznak, és viszonylag kis utasférőhelyük van, ami a kereskedelmi hasznosíthatóságra is hatással van.

Hazánk nem maradhat szárnyashajó nélkül

Somodi László arról ugyancsak beszélt, hogy a régebbi Vöcsök és Sólyom hajók nem feleltek meg a hatályos, szigorú műszaki előírásoknak, ezért azokat már korábban kénytelenek voltak kivonni a forgalomból. Hozzátette,

Új kirándulóhajók beszerzése lehet a megoldás

Somodi László lapunknak elmondta, hogy a társaság stratégiai fejlesztési programjában szerepel az is, hogy a meglévő, Moszkva típusú városnéző hajóknál gyorsabb haladásra képes kirándulóhajókkal fejlesszék a dunakanyari szolgáltatásokat. Ezek a hajók a szárnyashajóknál nagyobb férőhelyűek, kényelmesebbek, valamivel lassabbak, ugyanakkor a jelenlegi kirándulóhajóknál jelentősen gyorsabbak lehetnek, például katamarán kialakítással.

Ugyanakkor jelezte, hogy projekt szintű döntéssel még nem rendelkeznek, és a stratégiai fejlesztési terv további beruházási lépéseivel összehangoltan lesz szükséges a beruházási és finanszírozási döntések meghozatala.

Képek forrása: Facebook