Szakértők mondták ki: a budapesti utak megteltek, nincs is elég belőlük és még fejletlen is az úthálózat

Csütörtök este a Bálnában található Bunker Hadtörténeti Kávézóban beszélték át a hazai közlekedés szakértői, hogy mi a legnagyobb baj a főváros közlekedésével, Budapest valóban a dugók fővárosa-e? Kőrösi Koppány, BP Műhely alapítója, a szervezet kutatási és elemzési igazgatója, Almássy Kornél egyetemi docens, a BP Műhely kutatási és elemzési vezetője, Nyiri Szabolcs, a Magyar Út és Vasútügyi Társaság elnöke és Somodi László, a Mahart Passnave ügyvezető igazgatója arra is kereste a választ, melyek a legfontosabb budapesti közúti és közösségi közlekedési fejlesztések, amiket a következő tíz évben mindenképpen meg kellene valósítani.

Kőrösi Koppány szerint ki kell mondani, hogy a budapesti utak tele vannak, nincs is elég belőlük, fejletlen az úthálózat és szavai szerint a legkisebb körút, a kiskörút sem épült meg teljesen. Almássy Kornél nem kertelt, elárulta, hogy a főváros úthálózatának fejlettsége nem tudta elérni azt a szintet, amit az 1980-as években terveztek neki. Meg kellene már lennie a Galvani hídnak, az albertfalvai hídnak és az aquincumi hídnak is meg kellett volna már épülnie. 

– jelentette ki a Műegyetem docense, aki szerint folyamatosan növekszik a gépjárműszám Budapesten, ami még mindig nem érte el a csúcsot. A szakember szerint nem egyszerű az embereket leszoktatni az autóról, ehhez fejlesztésekre van leginkább szükség. Egyszerre kell álláspontja alapján fejleszteni a kerékpársávokat, a buszsávprojektet úgy, hogy közben az autósok érdeke ne sérüljön, utóbbira nem figyelnek Budapesten, eljutottunk arra a pontra, hogy sérülnek az autós társadalom érdekei. 

– jegyezte meg az egyetemi docens, aki szerint a legélhetőbb akkor lenne a város, ha mindegyik szegmens szimbiózisban fejlődne és nem sérülnének az érdekek. 

Arra a kérdésre, Budapest a dugók városa-e, a szakértő elárulta, ez így nem állja meg a helyét, mert a főváros közlekedése, amennyiben nincs zavar a rendszerben, akkor el tud döcögni, de a legkisebb zavar esetén egy pillanat alatt össze tud omlani a rendszer, amit a nyáron tapasztalhattunk többször is. 

Nyíri Szabolcs szerint sok, közlekedést érintő döntés politikai alapon történik, nem szakmai szempontok alapján. A Magyar Út és Vasútügyi Társaság elnöke szerint hiányoznak Budapestről az úthálózati elemek, kellenek szerinte is a plusz hidak, 

Somodi László arról beszélt, hogy a közlekedés terén nincsenek objektív igazságok, Budapest esetében a mobilitás fontos kérdés, a gépkocsival utazók között nagyobb a munkába járók száma, ezzel számolni kell. Úgy szólt, ha egy város gazdaságilag erős, azzal jár együtt az igény a jó közlekedésre. 

– jegyezte meg. 

Almássy Kornél ráadásul kiemelte, nem kellenek nagy volumenű fejlesztések, kis befektetéssel is lehet komoly eredményt elérni. Példának okáért említette a Lajos utcát, ahol nem azért van dugó, mert extrán sokan akarnának az Árpád fejedelem út felé menni, hanem mert sokan a Szépvölgyi útra kanyarodnának fel, azonban csak egy kanyarodó sáv van, ami nem elég.

– emelte ki.

A Budapest Műhely alapítója felelevenítette, hogy a statisztikák szerint rövidülnek Budapesten a gyalogosan megtett kilométerek, ezzel egy időben pedig hosszabbodnak az autós utazások. Kőrösi Koppány beszámolt arról is, hogy Bécsben már kevesebb az autó, mint Budapesten. Almássy Kornél ezzel kapcsolatban kijelentette, ami az érdekes, hogy 2021-hez képest a tavalyi évben visszaesést mutat a tömegközlekedést használók száma.

A szakértő szerint rossz irány, hogy egyre kevesebben használják a tömegközlekedést, a megoldás pedig itt sem elsősorban pénzkérdés. Járatok sűrítésével és az első ajtós felszállás megszüntetésével már sokkal vonzóbbá lehetne tenni a közösségi közlekedést a budapestiek vagy az agglomerációból érkezők számára. A BME docense szerint

Somodi László, a Mahart Passnave ügyvezető igazgatója elárulta, mostanra sokat változott a technológia, a ma Budapest útjait koptató autók és buszok már nem szennyezik annyira a környezetet, mint 25 évvel ezelőtt, megjelentek az elektromos autók is, így nincs értelme ilyen szinten üldözni az autósokat. A szakemberek szerint ha a 3-as metrót meg lehetne hosszabbítani Káposztásmegyerig, akkor az egy remek alternatíva lenne az onnan nap, mint nap ingázó autósok ezreinek, hiszen a metró fixen jár, nincs dugó és máris az emberek azt választanák, minthogy a Váci úton araszoljanak. 

Nyitókép: Mónus Márton/MTI