A városok tovább nőnek, de már nem egyformán. A világ legnépesebb urbanizált térségeinek rangsora mögött egy régen megjósolt átalakulás rajzolódik ki: a demográfia és a strukturális kifáradás egyszerre alakítja a 21. század városi térképét.
A globális urbanizáció súlypontja egyértelműen Ázsiába tevődött át, de a dinamika – vagyis a városi növekedés iránya és sebessége – már nem kizárólag ott dől el. A világ legnagyobb települései népesség szerint továbbra is ázsiai megapoliszok: Jakarta, Dakka és Tokió található az élmezőnyben, messze lehagyva minden más térséget. Jakarta közel 42 milliós lakosságával 2025-ben a föld legnépesebb városának számított, közvetlenül mögötte állt Dakka 36,6, majd Tokió 33,4 millióval. Ez jól jelzi, hogy a klasszikus „nyugati világváros” fogalma demográfiai értelemben végleg elveszítette vezető szerepét.
Az ENSZ-adatok alapján készült lista fontos módszertani megjegyzése, hogy nem közigazgatási határok alapján számol, hanem meghatározott, összefüggő beépített területeket vesz figyelembe (vagyis az agglomerációsokat is). A város definíciójához legalább 50 ezer lakos és négyzetkilométerenként minimum 1500 fős népsűrűség szükséges.
Ez azt jelenti, hogy az adatok nem az adminisztratív, hanem a tényleges urbanizált valóságot tükrözik.
Ázsia dominanciája egyértelmű. Kína és India együtt a top 30 város jelentős részét adják: Sanghaj, Kuangcsou (Kanton), Újdelhi, Mumbai, Kalkutta stabilan a globális városi hierarchia felső szintjén helyezkednek el. Ezek a települések egyszerre profitálnak hatalmas népességükből, gazdasági fejlettségükből és abból a történelmi szerepből, amely regionális csomópontokká tette őket. A városi növekedés itt nem egyszerűen demográfiai, hanem strukturális jelenség: a munkaerő, a tőke és az infrastrukturális fejlesztések ugyanis újra és újra ugyanazokba a csomópontokba áramlanak.
Ugyanakkor a leggyorsabb növekedés már nem Ázsiában zajlik: Afrika bizonyos térségei vették át ezt a szerepet. Luanda, Angola fővárosa kiugró példa: évi mintegy 11 százalékos növekedési ütemmel 2000 óta a világ leggyorsabban növekvő városa. Ennek hátterében a rendkívül magas születési ráta és az intenzív, vidékről városba irányuló belső migráció áll. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a nigériai Lagosban és a kongói Kinshasában is.
Ezzel párhuzamosan globálisan több „öregedő” megapolisz már nem a növekedés, hanem a stagnálás vagy a zsugorodás fázisába lépett. Oszaka és Mexikóváros példája azt mutatja, hogy a fejlett vagy közepesen fejlett országok nagyvárosai egyre inkább az elöregedéssel, az alacsony termékenységgel és a lakhatási korlátokkal küzdenek. Összességében tehát a globális urbanizáció kétsebességessé vált. Az egyik oldalon ott vannak az óriásira duzzadó ázsiai tömbök, a másikon a robbanásszerűen növekvő afrikai városok, miközben a korábbi mintavárosok lassulnak és öregszenek.
***
Kapcsolódó:
Nyitókép: Kazuhiro NOGI / AFP
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
A világ és benne a nemes úr még nem sejti, hogy újabb háború készülődik. A kertember 51.
Az újabb közel-keleti háború közepette Kína és India összetett helyzete kerül előtérbe: a mostani krízis az eddigi legnagyobb tesztje a két ázsiai ország nagyhatalmi ambícióinak.
Li Csiang kifejezte a gratulációját.
Többhétnyi húzd meg, ereszd meg játszma után Donald Trump újra a kemény kéz politikájához nyúl Irán és a Hormuzi-szoros ügyében: az amerikai hadiflotta blokádja alá venné Iránt és a tengerszorost.
A napenergia 10 százalékos részesedéssel most először hagyta le az atomenergiát. Míg a napelem mára a legolcsóbb opció lett, a globális verseny győztesei nem a telepítők, hanem a rugalmas hálózatot építő országok lesznek.
Rekordszámú szavazat mellett hirdették ki a 2026-os Zsoldos Péter-díj nyerteseit.
Jelentősen visszaestek a szállítások a kulcsfontosságú létesítmények sérülése miatt.
