Mi zajlik itt? Robbanás történt a százhalombattai olajfinomítóban!

A tüzet megfékezték a tűzoltók.

Kitervelt akcióról lehet szó.

Egyelőre még tart a nyomozás arról, hogy mi okozta a Mol százhalombattai olajfinomítójában az október 20-ai robbanást. A Dunai Finomító AV3-as üzemében történt a detonáció, a lángokat sikerült időben lokalizálni. A környékbeliek robbanásról és nagy füstről számoltak be.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arról számolt be, alaposan ki kell vizsgálni az esetet, mivel lehettek a robbanásnak felbujtói. Emlékeztetett rá, hogy
a lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket.
Ezzel egy időben Lengyelország megtagadta az Északi Áramlat vezeték 2022-es felrobbantásához köthető egyik gyanúsított kiadását Németországnak. A külügyminiszter felháborító kijelentésével pedig azt üzente, nem kell tartani az energiainfrastruktúra megtámadása esetén komoly következményektől.
Ezt is ajánljuk a témában

A tüzet megfékezték a tűzoltók.

A The American Conservative friss cikke pedig további összefüggésekre is rámutat, egyebek mellett arra, hogy
a százhalombattai robbanás napján a romániai Petrotel-Lukoil finomítójában is rejtélyes robbanás történt. Mindkét létesítmény orosz kőolajat dolgoz fel. Szintén ezen a napon az Európai Unió energiaminiszterei benyújtották azt az uniós javaslatot, amely 2026-tól megtiltaná az orosz energiahordozók beszerzésével kapcsolatos új szerződéseket, a orosz nyersanyag vásárlása pedig 2028-tól uniós tilalom alá esne.
Ahogy arról a Mandiner is többször beszámolt, ez a döntés katasztrofális következményekhez vezetne és óriási károkat okozna a Magyarországnak és Szlovákiának. Magyarország a Barátság kőolajvezetéken képes elegendő, megfizethető kőolajat exportálni, Szlovákia pedig rajtunk keresztül tudja beszerezni az energiahordozót. A The American Conservative szakértők véleményére hivatkozva világosan fogalmaz:
Ukrajna a támadások valószínűsíthető forrása. Annak gyanúja is felmerül, hogy Ukrajna amerikai, brit vagy európai segítség nélkül nem tudta volna végrehajtani az akciókat.
A lap azt is megjegyzi, hogy a nyugati média nem tulajdonított a közel egy időben történt robbanásoknak nagy jelentőséget, ugyanakkor Oroszországnak semmilyen érdeke sem fűződik ahhoz, hogy a vevőinek kárt okozzon. Emlékeztettek: a feltételezett akció része lehetett annak a háború folytatása mellett szóló téves nyugati érvelésnek, hogy Oroszország Ukrajna elfoglalása után tovább menne és megtámadná, majd elfoglalná a balti államokat, valamint Lengyelországot és részben Németországot is azzal a céllal, hogy visszaállítsa az egykori Szovjetuniót.
Ezt is ajánljuk a témában

Egyesek összefüggésbe hozták az esetet azzal, hogy robbanás rázta meg Románia legnagyobb orosz kőolajfinomítóját is.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
***