Bemondták az unalmast az ukránok: sem Putyin, sem Trump követelésének nem tesznek eleget

Decemberben megkezdte munkáját az a munkacsoport, amely a különleges, illetve a háború utáni időszakban tartandó választásokkal kapcsolatos jogalkotási javaslatok előkészítésén dolgozik – írja az Unian felületén megjelent véleménycikkében Olga Aivazovska.

A feladatok között szerepel az európai integrációs kötelezettségeinkhez kapcsolódó megoldások kidolgozása is, ami nyilván örvendetes. Ugyanakkor ez csupán formális teljesítése az Európai Bizottság novemberben megfogalmazott ajánlásának – tette hozzá.

Lehetséges, hogy ezeknek a kijelentéseknek van valamiféle rejtett célja, de én mégis inkább logikusan, óvatosságra intve szeretném megosztani a fenntartásaimat.

Ez megkérdőjelezi a konfliktus természetét, illetve gyenge szuverenitású államként pozicionál bennünket. A helyzet ugyanis az, hogy a választásokat akkor szokták megállapodásokba foglalni, amikor polgárháborúról van szó, nem pedig nemzetközi fegyveres konfliktusról. Ráadásul, ha a hatalom forrása a nép, akkor teljesen érthető a közvélemény azon álláspontja, hogy a háború aktív szakaszában nem lehet demokratikus választásokat tartani.

Ugyanakkor a referendum érvényességéhez szükséges 50 százalékos részvételi arányt a jelenlegi migrációs helyzet mellett gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Feltételesen: az állampolgárok több mint 30 százaléka áttelepült (belső menekültek, illetve külföldön tartózkodók), így még 60 százalékos választói részvétel esetén is a tényleges részvétel a teljes népességhez viszonyítva csupán körülbelül 30–35 százalék lenne (vagyis a népszavazás érvénytelen lesz).

Mindazok, akik külföldön tartózkodnak, továbbra is szerepelnek majd az ukrajnai választói névjegyzékben, azonban a jelenlegi körülmények között nem tudnak élni szavazati jogukkal.

Harmadszor, számos kérdés merül fel a döntések és javaslatok alkotmányosságával, a választások jogállásával és azzal kapcsolatban, hogy egy feltételezett átmeneti időszakban egyáltalán megtarthatók-e. Ahhoz, hogy a választásokat mindenki elismerje, a legfontosabb kérdésekben Ukrajna Alkotmánybíróságának állásfoglalására van szükség, ám az jelenleg csak minimális létszámmal működik. Ezért első lépésként fel kell tölteni a testületet, és folyamatos, éjjel-nappali alkotmányos ellenőrzési rendben kell működnie. A népszavazásra kiírt kérdés sem tekinthető alkotmányosnak az Alkotmánybíróság jóváhagyása nélkül.

Sőt, egyáltalán miért beszélünk erről, ha még az Eurovíziós Dalfesztiválon is képes volt a szavazás összedönteni a rendszert? A szavazás titkosságát a felhasználó azonosítása után legfeljebb szóban lehet garantálni, de a gyakorlatban ezt teljes mértékben megvalósítani lehetetlen. Ez a téma tehát egyértelműen az „egyszerű megoldások irodájáról” és új problémák létrehozásáról szól, nem pedig a kihívások valódi megoldásairól.

Összességében örülök annak, hogy túljutottunk azon az időszakon, amikor megrekedt a munka a fontos kérdések, reformok és a kor kihívásai körül, ugyanakkor a munkacsoport tevékenységének átláthatóságáról és minőségéről még korai lenne beszélni. Mi a jó ebben? Az, hogy egyes politikai álláspontok nyilvánosan elhangzottak, és a közvélemény számára is hozzáférhetővé válnak, valamint az, hogy a kommunikáció hangneme – egy ennyire sokrétű formátumhoz képest – meglehetősen konstruktív volt.

És hát mi egészen biztosan kizárólag az Alkotmányból, az emberi jogok védelméből és a bevált gyakorlatokból fogunk kiindulni, nem pedig a politikai célszerűségből – fogalmazott Olga Aivazovska. 

A nyitókép illusztráció. Fotó: Gints Ivuskans / AFP