Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, most megmutatjuk, ki kicsoda volt valójában. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara, Murád szultán, Mehmed szultán, III. Frigyes, Cillei Ulrik, Hunyadi László.
Ezúttal Zrednai (Vitéz) Jánost mutatjuk be, interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
*
Mit tudunk Vitéz Jánosnak, Janus Pannonius költő nagybátyjának a származásáról és fiatalkoráról?
Zrednai János valamikor 1417 előtt született egy Körös megyei – ma Horvátország északi része – kisnemesi családban.
A Vitéz nevet soha nem használta sem ő maga, sem a kortársai, az a halála után ragadt rá,
valószínűleg a rokona, kamarcai Vitéz János püspök révén.
1434-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, de fokozatot nem szerzett. 1437-ben már a királyi kancellária jegyzője, ilyen minőségben kísérte el a magyar követséget 1440 elején Krakkóba, III. Ulászló lengyel király meghívására a magyar trónra.
1438-tól zágrábi őrkanonok volt, 1442-től váradi prépost.
Itáliába többszöri próbálkozás ellenére sem jutott el, ellentétben pártfogoltjaival, köztük unokaöccsével, Janus Pannonius-szal.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Milyen kapcsolatban állt Hunyadi Jánossal? Melyek voltak a legfontosabb tettei az oldalán?
Hunyadi Jánossal talán már Zsigmond király udvarában megismerkedett, de közelebbi kapcsolatba feltehetően Ulászló király környezetében került vele.
Zrednai pályafutása 1445-ben kezdett meredeken felfelé ívelni, amikor Hunyadi János erdélyi vajda támogatásával a váradi püspökségre emelkedett. Ettől kezdve a vajda, 1446-től kormányzó
Hunyadi külpolitikai levelezését intézte,
és püspökként részt vett a fontosabb politikai ügyek tárgyalásában.
1452 őszén ő üdvözölte Bécsben a III. Frigyes császár őrizetéből kiszabadított V. László királyt, és ettől kezdve határozottan
a királyi hatalom helyreállítása mellett szállt síkra. Emiatt szembekerült a kormányzóságról lemondott, de az ország fölötti hatalmához ragaszkodó Hunyadival
is, aki egy ízben állítólag azzal is megfenyegette, hogy leteszi a püspökségről.
Ezt is ajánljuk a témában
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Miért és hogyan terjedt el, hogy ő nevelte Mátyást és Lászlót? Milyen volt kezdetben a főpap kapcsolata a Hunyadi-fivérekkel?
1453 után, mint titkos kancellár általában a király oldalán tartózkodott, előbb Prágában, később Bécsben, ami valóban felveti a kérdést, milyen szerepet játszhatott a Hunyadi-fiúk nevelésében.
Antonio Bonfini szerint ugyanis Zrednai Hunyadi fiainak „nevelője és mestere” volt, de ezt nehéz igazolni.
A nevelés sokkal inkább elképzelhető az 1431/33 táján született Hunyadi László esetében, akinek kamaszkora apja és Zrednai kapcsolatának legszorosabb időszakára esett. Az 1443-ban született Mátyás ezzel szemben alig volt tíz esztendős, amikor Zrednai kancellárként eltávolodott apjától, és lényegesen kevesebb időt töltött Váradon.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy miután Mátyást bátyja kivégzése után Bécsbe vitte 1457-ben, V. László János püspököt is magához rendelte, aki ettől kezdve Mátyás mellett maradt a király haláláig. Feltehető, hogy ők ketten ekkor kerültek igazán közeli kapcsolatba.
Zrednai János
annak ellenére kulcsszerepet játszott Hunyadi Mátyás királlyá választásában, hogy korábban egyértelműen V. László pártját fogta,
és kezdetben minden jel szerint döntő befolyást gyakorolt az ifjú király politikájára.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Például hogyan?
A püspök irányította a Szent Korona kiváltása érdekében III. Frigyes császárral folytatott tárgyalásokat, és részt vett a legfontosabb bel- és külpolitikai döntések előkészítésében. Igen valószínű, hogy az ő hatása is szerepet játszott Szilágyi Mihály kormányzó félreállításában.
Szolgálatait Mátyás a koronázás (1464) után azzal ismerte el, hogy Várdai István kalocsai érsekkel együtt fő- és titkos kancellárrá nevezte ki, a következő évben pedig Szécsi Dénes utódaként őt jelölte az esztergomi érsekség élére. Zrednai érsekként is
Mátyás politikájának szolgálatába állította tehetségét,
1466-ban például az északnyugati országrész védelmét bízta rá az uralkodó, 1467-ben pedig a nürnbergi birodalmi gyűlésen képviselte Mátyást.
Ezt is ajánljuk a témában
Hunyadi fia, Mátyás király bátyja katonaember volt, ám nem örökölte apja megalkuvást nem ismerő természetét. Közreműködött Cillei likvidálásában, majd őt is elérte a végzete.
Miért került szembe egymással Mátyás király és az érsek?
Mátyás és Zrednai János viszonya a király cseh háborújának nyomán romlott meg, jóllehet a részletek nem teljesen világosak. Zrednait évtizedes ismeretség fűzte az 1458-ban cseh királlyá választott Podjebrád Györgyhöz, és bár a cseh- és morvaországi katolikus kisebbség megsegítését minden bizonnyal támogatta,
Mátyás cseh királlyá választását és a huszita eretneknek tekintett Podjebrád elleni nyílt hódító háborút nem helyeselte.
1470 elején az érsek még sikertelenül próbált közvetíteni Mátyás és Frigyes császár között, hogy megakadályozza az ország teljes elszigetelődését, a tárgyalások kudarca után azonban végleg elhidegült uralkodójától.
Miután 1471-ben a prágai országgyűlés a katolikus Jagelló Ulászlót – a későbbi II. Ulászló magyar királyt – választotta meg a cseh trónra Mátyás helyett, a cseh háború nemcsak értelmét, hanem ürügyét is vesztette, ami tovább növelte a királlyal szembeni elégedetlenséget. Amikor a királyi tanács nevében
egy ízben közölte Mátyással, hogy kizárólag az oszmánok elleni háborúra ajánlanak pénzt, a király állítólag megütötte János érseket.
1471 nyarán az ekkor már idős és beteg főpap állt az ellenzék élére, amely Jagelló Kázmér herceget – Ulászló fivérét – hívta meg a magyar trónra. A mozgalom elbukott, Zrednai János gyakorlatilag házi őrizetben halt meg 1472 augusztusában.
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs nyoma annak, hogy Cillei személyes okokból gyűlölte a Hunyadiakat, és Hunyadi Lászlót sem Cillei megölése miatt végezték ki, de a sztori végérvényesen beleivódott a történelmi emlékezetbe.
Milyen ember és milyen irodalmár volt a főpap a dokumentumok alapján? Jól ragadta meg személyiségét, jól ábrázolta kivételes képességeit a Hunyadi-sorozat?
Bár Zrednai Jánost tartják a magyarországi humanizmus atyjának, irodalmi tevékenységével kapcsolatban sokkal több a kérdés, mint a bizonyosság:
műveltsége alapvetően középkori jellegű volt,
és fennmaradt művei sem árulkodnak a humanizmus hatásáról.
Óriási szellemi befolyása ennek ellenére vitán felül áll,
sok egyéb mellett az ő erőfeszítéseinek eredményeként jött létre a rövid életű pozsonyi egyetem 1467-ben.
Politikai szerepét a mai napig ellentmondásosan ítélik meg, általában gyenge és következetlen politikusnak tekintik. Valójában, ha egészében tekintjük hosszú pályafutását, sokkal inkább következetessége tűnik fel:
szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és ennek érdekében dolgozott V. László és Mátyás mellett is
az erős királyi hatalom helyreállításáért.
Mátyással csak azután fordult szembe, amikor a király politikája a nyugati hódítás és az oszmán fenyegetés elhanyagolása miatt egyre nyilvánvalóbban került összeütközésbe – meggyőződése szerint – az ország érdekeivel.
Ezt is ajánljuk a témában
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Nyitókép: Hunyadi.tv
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
A publicista hozzátette, szerinte a miniszterelnök „egy nagyon gagyi bűvésztrükköt ad elő az elvesztett narratíva visszaszerzésére".
Exkluzív riportunk.
Arne Slot rotációja a magyar középpályást is érintheti.
