Ki volt valójában Vitéz János, aki nem is Vitéz János volt? – történész a Mandinernek

2025. szeptember 20. 09:32

Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.

2025. szeptember 20. 09:32
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

A Hunyadi című filmsorozat véget ért, most megmutatjuk, ki kicsoda volt valójában. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.

Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara, Murád szultán, Mehmed szultán, III. Frigyes, Cillei Ulrik, Hunyadi László.

Ezúttal Zrednai (Vitéz) Jánost mutatjuk be, interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.

Ezt is ajánljuk a témában

*

Mit tudunk Vitéz Jánosnak, Janus Pannonius költő nagybátyjának a származásáról és fiatalkoráról?

Zrednai János valamikor 1417 előtt született egy Körös megyei – ma Horvátország északi része – kisnemesi családban. 

A Vitéz nevet soha nem használta sem ő maga, sem a kortársai, az a halála után ragadt rá,

 valószínűleg a rokona, kamarcai Vitéz János püspök révén. 

1434-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, de fokozatot nem szerzett. 1437-ben már a királyi kancellária jegyzője, ilyen minőségben kísérte el a magyar követséget 1440 elején Krakkóba, III. Ulászló lengyel király meghívására a magyar trónra. 

1438-tól zágrábi őrkanonok volt, 1442-től váradi prépost. 

Itáliába többszöri próbálkozás ellenére sem jutott el, ellentétben pártfogoltjaival, köztük unokaöccsével, Janus Pannonius-szal. 

Ezt is ajánljuk a témában

Milyen kapcsolatban állt Hunyadi Jánossal? Melyek voltak a legfontosabb tettei az oldalán?

Hunyadi Jánossal talán már Zsigmond király udvarában megismerkedett, de közelebbi kapcsolatba feltehetően Ulászló király környezetében került vele.

Zrednai pályafutása 1445-ben kezdett meredeken felfelé ívelni, amikor Hunyadi János erdélyi vajda támogatásával a váradi püspökségre emelkedett. Ettől kezdve a vajda, 1446-től kormányzó 

Hunyadi külpolitikai levelezését intézte, 

és püspökként részt vett a fontosabb politikai ügyek tárgyalásában. 

1452 őszén ő üdvözölte Bécsben a III. Frigyes császár őrizetéből kiszabadított V. László királyt, és ettől kezdve határozottan 

a királyi hatalom helyreállítása mellett szállt síkra. Emiatt szembekerült a kormányzóságról lemondott, de az ország fölötti hatalmához ragaszkodó Hunyadival

 is, aki egy ízben állítólag azzal is megfenyegette, hogy leteszi a püspökségről. 

Ezt is ajánljuk a témában

Miért és hogyan terjedt el, hogy ő nevelte Mátyást és Lászlót? Milyen volt kezdetben a főpap kapcsolata a Hunyadi-fivérekkel?

1453 után, mint titkos kancellár általában a király oldalán tartózkodott, előbb Prágában, később Bécsben, ami valóban felveti a kérdést, milyen szerepet játszhatott a Hunyadi-fiúk nevelésében. 

Antonio Bonfini szerint ugyanis Zrednai Hunyadi fiainak „nevelője és mestere” volt, de ezt nehéz igazolni. 

A nevelés sokkal inkább elképzelhető az 1431/33 táján született Hunyadi László esetében, akinek kamaszkora apja és Zrednai kapcsolatának legszorosabb időszakára esett. Az 1443-ban született Mátyás ezzel szemben alig volt tíz esztendős, amikor Zrednai kancellárként eltávolodott apjától, és lényegesen kevesebb időt töltött Váradon. 

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy miután Mátyást bátyja kivégzése után Bécsbe vitte 1457-ben, V. László János püspököt is magához rendelte, aki ettől kezdve Mátyás mellett maradt a király haláláig. Feltehető, hogy ők ketten ekkor kerültek igazán közeli kapcsolatba.

Zrednai János

 annak ellenére kulcsszerepet játszott Hunyadi Mátyás királlyá választásában, hogy korábban egyértelműen V. László pártját fogta,

 és kezdetben minden jel szerint döntő befolyást gyakorolt az ifjú király politikájára. 

Ezt is ajánljuk a témában

Például hogyan?

A püspök irányította a Szent Korona kiváltása érdekében III. Frigyes császárral folytatott tárgyalásokat, és részt vett a legfontosabb bel- és külpolitikai döntések előkészítésében. Igen valószínű, hogy az ő hatása is szerepet játszott Szilágyi Mihály kormányzó félreállításában. 

Szolgálatait Mátyás a koronázás (1464) után azzal ismerte el, hogy Várdai István kalocsai érsekkel együtt fő- és titkos kancellárrá nevezte ki, a következő évben pedig Szécsi Dénes utódaként őt jelölte az esztergomi érsekség élére. Zrednai érsekként is 

Mátyás politikájának szolgálatába állította tehetségét,

 1466-ban például az északnyugati országrész védelmét bízta rá az uralkodó, 1467-ben pedig a nürnbergi birodalmi gyűlésen képviselte Mátyást.

Ezt is ajánljuk a témában

Miért került szembe egymással Mátyás király és az érsek?

Mátyás és Zrednai János viszonya a király cseh háborújának nyomán romlott meg, jóllehet a részletek nem teljesen világosak. Zrednait évtizedes ismeretség fűzte az 1458-ban cseh királlyá választott Podjebrád Györgyhöz, és bár a cseh- és morvaországi katolikus kisebbség megsegítését minden bizonnyal támogatta, 

Mátyás cseh királlyá választását és a huszita eretneknek tekintett Podjebrád elleni nyílt hódító háborút nem helyeselte. 

1470 elején az érsek még sikertelenül próbált közvetíteni Mátyás és Frigyes császár között, hogy megakadályozza az ország teljes elszigetelődését, a tárgyalások kudarca után azonban végleg elhidegült uralkodójától. 

Miután 1471-ben a prágai országgyűlés a katolikus Jagelló Ulászlót – a későbbi II. Ulászló magyar királyt – választotta meg a cseh trónra Mátyás helyett, a cseh háború nemcsak értelmét, hanem ürügyét is vesztette, ami tovább növelte a királlyal szembeni elégedetlenséget. Amikor a királyi tanács nevében 

egy ízben közölte Mátyással, hogy kizárólag az oszmánok elleni háborúra ajánlanak pénzt, a király állítólag megütötte János érseket. 

1471 nyarán az ekkor már idős és beteg főpap állt az ellenzék élére, amely Jagelló Kázmér herceget – Ulászló fivérét – hívta meg a magyar trónra. A mozgalom elbukott, Zrednai János gyakorlatilag házi őrizetben halt meg 1472 augusztusában.

Ezt is ajánljuk a témában

Milyen ember és milyen irodalmár volt a főpap a dokumentumok alapján? Jól ragadta meg személyiségét, jól ábrázolta kivételes képességeit a Hunyadi-sorozat?

Bár Zrednai Jánost tartják a magyarországi humanizmus atyjának, irodalmi tevékenységével kapcsolatban sokkal több a kérdés, mint a bizonyosság: 

műveltsége alapvetően középkori jellegű volt,

 és fennmaradt művei sem árulkodnak a humanizmus hatásáról. 

Óriási szellemi befolyása ennek ellenére vitán felül áll,

 sok egyéb mellett az ő erőfeszítéseinek eredményeként jött létre a rövid életű pozsonyi egyetem 1467-ben. 

Politikai szerepét a mai napig ellentmondásosan ítélik meg, általában gyenge és következetlen politikusnak tekintik. Valójában, ha egészében tekintjük hosszú pályafutását, sokkal inkább következetessége tűnik fel: 

szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és ennek érdekében dolgozott V. László és Mátyás mellett is 

az erős királyi hatalom helyreállításáért. 

Mátyással csak azután fordult szembe, amikor a király politikája a nyugati hódítás és az oszmán fenyegetés elhanyagolása miatt egyre nyilvánvalóbban került összeütközésbe – meggyőződése szerint – az ország érdekeivel.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Hunyadi.tv

 

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2025. szeptember 21. 05:01
Azért Vitéz és az összeesküvése mellett is szólnak érvek. Ha Mátyás eléri a célját és létrehozza a Hunyadi-dinasztiát, annak Bécs lett volna a központja. Ők lettek volna a Habsburgok. Gondoljátok meg, pont azon a területen háborúzott. Csehek, osztrákok. Családi szinten volt ennek racionalitása, Mohácsnál az országnak is jobb lett volna, de Mátyás is csak annyit látott be, hogy a középkori független magyar nagyhatalomnak vége. Vitézék meg ragaszkodtak volna hozzá, részben Hunyadi János óriási győzelmének akkor még közvetlenül eleven emléke miatt.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. szeptember 20. 23:39
Szeretnék a kiváló megemlékezéshez más szempontból is gondolatokat fűzni. Vitéz iránti tiszteletből, másfelől a mára is szóló tanulságokért. Ez a tanulság éppen a napjainkban létfontosságú. Vitéz János egy ritka kincs a magyar emberek között. A kor két legnagyobb élő csillagászát Keplernek és Vitéz Jánosnak hívták. A csillagászati számításokhoz sokáig a prágai és a nagyváradi segédtáblákat használták. Ám nem csak kiváló asztrológus volt Vitéz János, hanem katolikus főpapként asztronómus is, ami ma megütközést kelt. Akkor nem. Esztergomi palotájában a magyar királyok ábrázolása a múlt és a jövő királyaira, és az utolsó ábrázolásnál a királynélküliség állapotára kiterjedt - pont ezen tudását felhasználva. Vitéz János különleges ember volt, és a szintén különleges Hunyadi Mátyás tanítója és mentora. Folyt.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. szeptember 20. 23:39
II. És bekövetkezett az, hogy a tanítvány túlnőtte a tanítóját. Eszére és nem a szívére hallgatva Vitéz nem követte királyát, Mátyást, mert nem látta át Mátyás terveinek, logikai és intuitív döntésláncainak teljes hosszát. És ez végzetessé vált. Jó, ha Vitéz az eszére hallgatott, és nem Habsburg Frigyes ültette bele a bogarat, amely szétrágta a tisztánlátását. Ugyanis a cseh királyságért folytatott harc és pénzkiadások a Német-Római Birodalom választófejedelemségéért folyt, ami közvetett lépcső lett volna az európai törökellenes tömb létrehozásáért. Mert csak ilyen tömb lett volna képes sikerrel szembeszállni az európai oszmán hódítással. Ezt akadályozta meg Vitéz János, és a mellé állók a rövid anyagi érdekeik, és bizony így a Habsburgok mögött állók érdekei miatt. Vitéz így közvetve a Magyarországnak egészen más sorsot szánókkal került egy oldalra. Vitéz különleges ember, kiváló asztrológus és asztronómus volt. De Hunyadi Mátyás szintén. Folyt.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. szeptember 20. 23:37
III. Mátyás részben Szent Istvánt is meghaladta. Emlékezzünk, hogy szólt a pápa a fiatal Mátyásról: Isten ajándékának, a kereszténység reménységének nevezte. Miért is? Amikor Mátyás a téli Dunához ért, ott olyan dolog történt, ami megmutatta, hogy valójában ki is Mátyás. Ezt akkor az egész ország tudta. És vajon miért tudott úgy tárgyalni? Mert belelátott a tárgyalópartnereibe... Hogyan tudott ilyen közismert királyként várakba észrevétlenül belopózni, mint a mai fantasztikus filmek jedijei? Az igazsághoz , mint Isten egyik lényegi kisugárzásához való ragaszkodása közmondásossá vált: ez is mutatja a minőségét. Ezek csak szilánkok a teljes képességeihez. Pont a fent is leírtak miatt az a szóbeszéd járta, hogy Mátyásban Attila hun uralkodó született újjá, mert az ő képességeit ismerték föl benne. Tehát a tanító a tanítványának, aki királya is lett, nem hitt, pedig túlhaladta őt. Ezért hűtlen lett királyához, nem követte őt. E hiba lett a ritka kincs Vitéz János végzetének története.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!