Itt a középkori recept, ami legyőzte a szuperbaktériumokat Európában – még a mai tudósok sem cáfoltak rá
2025. november 03. 13:40
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
2025. november 03. 13:40
Változnak az idők, és a szempontok. A középkori gyógyászatról nem is olyan régen még kizárólag bakkecskevér, békaolaj, vakondtúrás-kúra és ráolvasás jutott eszükbe a szakembereknek, nem beszélve az akkoriban – hosszú évszázadokig – slágernek számító érvágásról és a halálos beöntésekről: a középkori gyógyszereket és módszereket a kort illető előítéletek miatt irrelevánsnak tekintették.
Jobb lesz, ha hozzászokunk, hogy
a kutatóorvosok elit szintjén egyre többen foglalkoznak azzal, hogy föltárják a középkori Európa gyógyító technikáit,
természetesen annak függvényében, hogy hatásosnak bizonyultak-e. Az eredmények megdöbbentőek – különösen az eddigi elfogultság fényében.
Ókori és arab hatás
Kis gyorstalpaló az európai középkori orvoslás történetéhez és alapjaihoz: elődeink szorosan építettek az ókori görög és római orvosi hagyományokra, különösen Hippokratész és Galénosz tanításaira, akik egy bizonyos testnedv-elméletre – ide kapcsolódik az érvágások és beöntések gyakorlata – és az étrendre, a mozgásra, az életmódra helyezték a hangsúlyt.
Az arab tudósok – mint például Avicenna – nemcsak megőrizték, hanem rendszerezték és továbbfejlesztették az antik orvosi ismereteket, új gyógynövényeket és kémiai eljárásokat vezettek be: műveik a 12–13. századtól kezdve fordításokon keresztül kerültek vissza Európába. Ennek köszönhetően
a középkori orvoslás nem elszigetelt, hanem szintetizáló tudomány volt,
amelyben a görög racionalitás, a római gyakorlatiasság és az arab empirikus megfigyelések ötvöződtek.
Sózott bagoly és társai
Szögezzük le, hogy a vadhajtásokat és a szemellenzős őrületet, a szimpla emberi butaságot és a hiszékenységet sem „vitatjuk el” a középkortól – ahogy a jelenkortól sem – ezért egy apró csokor ebből: voltak szürkehályogban szenvedő embertársaink, akiknek egykor azt javasolták, hogy a nyúl epehólyagját keverje össze mézzel, és tollal kenje föl a szemére, ahogy a köszvényre is megvolt a bizarr elmét feltételező gyógyír, sőt, kettő is: egyik a sózott bagoly sütése és porrá őrlése, másik – jelen cikk szerzőjének személyes kedvence –, hogy
egy kölyökkutyát csigával és zsályával töltsünk meg, tűzön süssük, majd zsírjából kenőcsöt készítsünk.
De ha hisszük, ha nem, a középkori orvoslás gerincét úgy tűnik, nem az efféle túlzások adták.
A középkori recept, ami legyőzte korunk rettegett baktériumait
Térjünk a lényegre, mielőtt legyintenénk az előbbiek után, hogy lássuk: az ellentmondások jól tűrték egymást a középkorban is, vagyis
a babonás butaság jól megfért a zseniális megfigyelésekkel és megérzésekkel.
Lássuk mindezt egy példán keresztül.
Egy komoly kortárs tanulmány megvizsgálta, hogy egy középkori orvosi szöveg szerint milyen gyógymódot alkalmaztak szempillatüsző gyulladása esetén.
Ezt a betegséget a legtöbbször korunk szuperrezisztens Staphylococcus aureus baktériuma okozza, amit az MRSA-fertőzésről ismerhetünk: a baktérium ellenáll a legtöbb gyógyszernek. Az MRSA-fertőzések felelősek számos súlyos és krónikus esetért, beleértve a sebfertőzéseket, a vérmérgezést és a tüdőgyulladást.
Bald szemkenőcse borból, fokhagymából, egyéb hagymaféléből és ökörepéből áll. Az összekevert anyagot rézből készült edényben kellett érlelni kilenc éjszakán át.
A középkori keverék ismételt kísérletekben is elpusztította a veszélyes baktériumot
– derítették ki a vizsgálatok.
Miről van szó?
A Nottingham-i Egyetem kutatói 2015 és 2020 között kísérleteket végeztek az említett recept alapján, amit a Lylye of Medicynes elnevezésű több forrásból álló középkori kéziratban találtak, és a laboreredmények szerint a keverék hatása csak akkor jelent meg, ha az összetevők a recept szerint, együtt voltak jelen – vagyis a hatás modern szóval szinergikus volt!
A középkori gyógyító anélkül, hogy értette volna a kémiai folyamatokat, gyakorlatilag egy természetes antibiotikum-koktélt készített.
És itt még nincs vége.
Az adatbányászat szerint a Lylye of Medicynes több száz receptje strukturált logika szerint épül fel: bizonyos fertőzésekhez rendszeresen ugyanazokat az összetevő-párokat használták – a „fertőzött seb”-receptekben például gyakran együtt szerepelt bor, méz, zsálya és ecet, amelyek mind antimikrobiális, fertőtlenítő tulajdonságúak.
A középkori orvosok – gyógyítók, apácák, szerzetesek – tehát
empirikus alapon gondolkodtak, és lényegében a megérzéseiket és tapasztalataikat követve megalkották a farmakológiát
– több hatóanyag célzott, együttes alkalmazása –, ami a modern gyógyszerfejlesztés egyik alapelvének számít.
A Lylye of Medicynes receptjeiben a baktériumölő anyagokat – hagyma, fokhagyma, méz – jellemzően sebfertőzésekhez alkalmazták; a nyugtató, gyulladáscsökkentő növényeket – kamilla, zsálya, útifű – szem- és bőrpanaszokra; a fertőtlenítő folyadékokat – bor, ecet, sós víz – sebmosásra.
A kutatás különösen izgalmas, mert
a 21. században új antibiotikumok iránti égető szükséglet alakult ki a gyógyászatban: a modern orvostudomány új megoldásokat keres a rezisztens kórokozók ellen.
A középkori receptek természetes mintákat kínálnak a modern tudomány számára és a régi tudás új gyógyszerfejlesztési irányokat inspirálhat.
*
Felhasznált irodalom:
https://journals.asm.org/doi/10.1128/mbio.03136-19
https://ujkor.hu/content/kis-kozepkori-orvostorteneti-korkep
https://epa.oszk.hu/00600/00691/00057/02.html?utm_source=chatgpt.com
https://acta.bibl.u-szeged.hu/34759/?utm_source=chatgpt.com
https://www.jw.org/hu/konyvtar/folyoiratok/g201209/orvoslas-a-kozepkorban/
https://epa.oszk.hu/03100/03173/00057/pdf/EPA03173_OK_2022_04_25-36.pdf?utm_source=chatgpt.com
Nyitókép: Középkori uroszkópia (vizeletvizsgálat) diagram, mely a középkori orvoslás vizuális eszközei közé tartozik. Forrás: The Public Domain Review – Troubled Waters: Reading Urine in Medieval Medicine
Portugália–Magyarország: belázasodott Marco Rossi kulcsjátékosa, nem utazik a válogatottal Lisszabonba
A Puskás Akadémia futballistája kihagyja a portugálok elleni világbajnoki selejtezőt.
Pusztító járvány jelent meg a magyar határnál: azonnal intézkedtek a keleti szomszédunkban
Újra felütötte a fejét az afrikai sertéspestis.
Kihullottak a csontvázak a szekrényből: a Népszava főszerkesztő-helyettese szerint a p*dofília csak egy betegség (VIDEÓ)
Belföld
„Na, helyben vagyunk” – jegyezte meg Horváth Gábor szavai kapcsán az Alapjogokért Központ főigazgatója.
További éberségre figyelmeztet a virológus
A majomhimlő egyik típusánál a halálozási arány hét százalék körül mozog.
Megerősítette a legfőbb ügyész, hogy mivel gyanúsítják Ruszin-Szendi Romuluszt
Nagy Gábor Bálint azt is elárulta, hol tart az ügy.
Döbbenetes: egy euróért vásárolt vadászgépeket Románia, Zelenszkijék örülhetnek
A harci repülőgépeket kizárólag gyakorlatozásra és kiképzésre használják.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
yalaelnok
2025. november 03. 16:13
a középkor világos volt, a mai korban kitalált szellemi áramlatok, a degeneráció, aberráció dicsőítése, támogatása, pedig sötét
Válasz erre
0
0
altercat1
2025. november 03. 16:07
A koponyalékelés a honfoglaló magyarok körében is elterjedt volt, s lényege, hogy valahogy megakadályozták a fertőzéseket. Hogy hogyan, az kérdés. A kínai tulipánfa alkalmazása is szóba jöhet, jelentős antioxidáns, antimikrobiális és gyulladáscsökkentő hatása okán. Mai kutatás erősíti meg a leukémia elleni hatását is.
Ne feledjük, hogy a tulipán magyar népi díszítőelem. A honfoglalók eszközein nem véletlen az indás tulipán, ami a fa jellege.
Ahogyan a kínaiaktól ered a "szélütés" és a "szívszélhűdés" fogalma is!
A kínai hagyományos orvoslásban, mely a mai napig él, az európaitól eltérően nagy jelentőséget tulajdonítanak a “szél”-nek, a “szeleknek”. Hideg-meleg-déli-északi-stb. szelek fújnak, melyek hatással vannak az egészségre. (Talán a "fronthatás" a párhuzam.)
(Bővebbet itt: itmonline.org/articles/feng/feng.htm )
A különféle betegségekkel bajlódó pácienseket bajuktól függően óvják bizonyos szelektől, de általában is mindenféle szeles vidéken éléstől is.
Érdemes lenne kutatni.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. november 03. 15:46
Vajon vizsgálták-e, hogy a szuperbaktériumok túlélik-e
- az ezüstkolloidot, melyet az 1920-as évekig használtak az egészségügyben sok-sok mindenre?
- a higítatlan citromillóolajat, vagy a teafaolaj illóolajat, vagy az eukaliptuszolaj illóolajat? Vagy akár az aloe vera illóolajat?
És ha valaki kíváncsi lenne az eredményre, azért se árulom el, járjon csak utána.
(Ha már a 80-as évek kuruzslás minősítéséből pl. az akupresszúra, reflexológia, természetgyógyászat is kijött a fényre...)
Válasz erre
2
0
astra04
2025. november 03. 15:38
Persze az ezüst kolloidot, ami tényleg hatékony épp most tiltják be! Kinek az érdeke?
Válasz erre
4
0