Tovább terjed itthon a veszélyes vírus, a legfertőzöttebb a főváros és több keleti vármegye
A fertőzés lappangási ideje átlagosan egy hónap.
Itt a középkori recept, ami legyőzte a szuperbaktériumokat Európában – még a mai tudósok sem cáfoltak rá
2025. november 03. 13:40
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
2025. november 03. 13:40
Változnak az idők, és a szempontok. A középkori gyógyászatról nem is olyan régen még kizárólag bakkecskevér, békaolaj, vakondtúrás-kúra és ráolvasás jutott eszükbe a szakembereknek, nem beszélve az akkoriban – hosszú évszázadokig – slágernek számító érvágásról és a halálos beöntésekről: a középkori gyógyszereket és módszereket a kort illető előítéletek miatt irrelevánsnak tekintették.
Jobb lesz, ha hozzászokunk, hogy
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Ennél erősebb forrásból még nem hallottuk: lebuktatták Török Gábort, ezért a pozícióért küzd (Videó)
a kutatóorvosok elit szintjén egyre többen foglalkoznak azzal, hogy föltárják a középkori Európa gyógyító technikáit,
természetesen annak függvényében, hogy hatásosnak bizonyultak-e. Az eredmények megdöbbentőek – különösen az eddigi elfogultság fényében.
Ókori és arab hatás
Kis gyorstalpaló az európai középkori orvoslás történetéhez és alapjaihoz: elődeink szorosan építettek az ókori görög és római orvosi hagyományokra, különösen Hippokratész és Galénosz tanításaira, akik egy bizonyos testnedv-elméletre – ide kapcsolódik az érvágások és beöntések gyakorlata – és az étrendre, a mozgásra, az életmódra helyezték a hangsúlyt.
Az arab tudósok – mint például Avicenna – nemcsak megőrizték, hanem rendszerezték és továbbfejlesztették az antik orvosi ismereteket, új gyógynövényeket és kémiai eljárásokat vezettek be: műveik a 12–13. századtól kezdve fordításokon keresztül kerültek vissza Európába. Ennek köszönhetően
a középkori orvoslás nem elszigetelt, hanem szintetizáló tudomány volt,
amelyben a görög racionalitás, a római gyakorlatiasság és az arab empirikus megfigyelések ötvöződtek.
Sózott bagoly és társai
Szögezzük le, hogy a vadhajtásokat és a szemellenzős őrületet, a szimpla emberi butaságot és a hiszékenységet sem „vitatjuk el” a középkortól – ahogy a jelenkortól sem – ezért egy apró csokor ebből: voltak szürkehályogban szenvedő embertársaink, akiknek egykor azt javasolták, hogy a nyúl epehólyagját keverje össze mézzel, és tollal kenje föl a szemére, ahogy a köszvényre is megvolt a bizarr elmét feltételező gyógyír, sőt, kettő is: egyik a sózott bagoly sütése és porrá őrlése, másik – jelen cikk szerzőjének személyes kedvence –, hogy
egy kölyökkutyát csigával és zsályával töltsünk meg, tűzön süssük, majd zsírjából kenőcsöt készítsünk.
De ha hisszük, ha nem, a középkori orvoslás gerincét úgy tűnik, nem az efféle túlzások adták.
A középkori recept, ami legyőzte korunk rettegett baktériumait
Térjünk a lényegre, mielőtt legyintenénk az előbbiek után, hogy lássuk: az ellentmondások jól tűrték egymást a középkorban is, vagyis
a babonás butaság jól megfért a zseniális megfigyelésekkel és megérzésekkel.
Lássuk mindezt egy példán keresztül.
Egy komoly kortárs tanulmány megvizsgálta, hogy egy középkori orvosi szöveg szerint milyen gyógymódot alkalmaztak szempillatüsző gyulladása esetén.
Ezt a betegséget a legtöbbször korunk szuperrezisztens Staphylococcus aureus baktériuma okozza, amit az MRSA-fertőzésről ismerhetünk: a baktérium ellenáll a legtöbb gyógyszernek. Az MRSA-fertőzések felelősek számos súlyos és krónikus esetért, beleértve a sebfertőzéseket, a vérmérgezést és a tüdőgyulladást.
Bald szemkenőcse borból, fokhagymából, egyéb hagymaféléből és ökörepéből áll. Az összekevert anyagot rézből készült edényben kellett érlelni kilenc éjszakán át.
A középkori keverék ismételt kísérletekben is elpusztította a veszélyes baktériumot
– derítették ki a vizsgálatok.
Miről van szó?
A Nottingham-i Egyetem kutatói 2015 és 2020 között kísérleteket végeztek az említett recept alapján, amit a Lylye of Medicynes elnevezésű több forrásból álló középkori kéziratban találtak, és a laboreredmények szerint a keverék hatása csak akkor jelent meg, ha az összetevők a recept szerint, együtt voltak jelen – vagyis a hatás modern szóval szinergikus volt!
A középkori gyógyító anélkül, hogy értette volna a kémiai folyamatokat, gyakorlatilag egy természetes antibiotikum-koktélt készített.
És itt még nincs vége.
Az adatbányászat szerint a Lylye of Medicynes több száz receptje strukturált logika szerint épül fel: bizonyos fertőzésekhez rendszeresen ugyanazokat az összetevő-párokat használták – a „fertőzött seb”-receptekben például gyakran együtt szerepelt bor, méz, zsálya és ecet, amelyek mind antimikrobiális, fertőtlenítő tulajdonságúak.
A középkori orvosok – gyógyítók, apácák, szerzetesek – tehát
empirikus alapon gondolkodtak, és lényegében a megérzéseiket és tapasztalataikat követve megalkották a farmakológiát
– több hatóanyag célzott, együttes alkalmazása –, ami a modern gyógyszerfejlesztés egyik alapelvének számít.
A Lylye of Medicynes receptjeiben a baktériumölő anyagokat – hagyma, fokhagyma, méz – jellemzően sebfertőzésekhez alkalmazták; a nyugtató, gyulladáscsökkentő növényeket – kamilla, zsálya, útifű – szem- és bőrpanaszokra; a fertőtlenítő folyadékokat – bor, ecet, sós víz – sebmosásra.
A kutatás különösen izgalmas, mert
a 21. században új antibiotikumok iránti égető szükséglet alakult ki a gyógyászatban: a modern orvostudomány új megoldásokat keres a rezisztens kórokozók ellen.
A középkori receptek természetes mintákat kínálnak a modern tudomány számára és a régi tudás új gyógyszerfejlesztési irányokat inspirálhat.
*
Felhasznált irodalom:
https://journals.asm.org/doi/10.1128/mbio.03136-19
https://ujkor.hu/content/kis-kozepkori-orvostorteneti-korkep
https://epa.oszk.hu/00600/00691/00057/02.html?utm_source=chatgpt.com
https://acta.bibl.u-szeged.hu/34759/?utm_source=chatgpt.com
https://www.jw.org/hu/konyvtar/folyoiratok/g201209/orvoslas-a-kozepkorban/
https://epa.oszk.hu/03100/03173/00057/pdf/EPA03173_OK_2022_04_25-36.pdf?utm_source=chatgpt.com
Nyitókép: Középkori uroszkópia (vizeletvizsgálat) diagram, mely a középkori orvoslás vizuális eszközei közé tartozik. Forrás: The Public Domain Review – Troubled Waters: Reading Urine in Medieval Medicine
Miért pont most?
Antibiotikum-rezisztens baktériumok terjednek Észtországban a migránsok miatt.
Portugália–Magyarország: belázasodott Marco Rossi kulcsjátékosa, nem utazik a válogatottal Lisszabonba
A Puskás Akadémia futballistája kihagyja a portugálok elleni világbajnoki selejtezőt.
Pusztító járvány jelent meg a magyar határnál: azonnal intézkedtek a keleti szomszédunkban
Újra felütötte a fejét az afrikai sertéspestis.
Őrjöngenek a román nacionalisták, mert lebontottak egy kommunista betonmonstrumot Székelyföldön
Külföld
Évtizedekig romosan állt, most végleg eltűnt Sepsiszentgyörgy főteréről a hírhedt Bodok szálló. A helyi román nacionalisták tombolnak, a polgármester viszont városrehabilitációról és történelmi jóvátételről beszél.
Számára nincs lehetetlen – megint lenyűgözte a világot Anglia tinisztárja (VIDEÓ)
Sport
A világbajnokság előtti utolsó kiemelt dartsversenyt is Luke Littler nyerte meg.
A Tisza-vezér magát meg nem hazudtolva engem ócsáról a Kossuth Rádió fb-oldalán
A bírák által letöltött applikációk ügyében a Tisza Párt elnöke egyet tehetett volna.
Összesen 16 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2025. november 22. 12:45 • Szerkesztve
A pestis terápiája a középkorban.:
1.gyorsan fuss
2. messzire
3. maradj ott sokáig
Mai terápia:
aminoglikozidok
tetracyclinek....
Válasz erre
0
0
survivor
2025. november 22. 12:42
" voltak ezek a szerek a szuperbaktériumok ellen, így az egymást követő pestis járványokba nem pusztult bele az európai népesség harmada!"
Vagy a fele....
Amíg a baci kívül volt, tudtak vele valamit kezdeni. Talán még a nyálkahártyán is. De ha bejutott a gennykeltő : kiégetni, elkötni, levágni...
Válasz erre
0
0
survivor
2025. november 22. 12:33
A sebfertőzést tudták kezelni valamivel. És ha a baj már bent volt ? Nem tudták elővenni a penicillint... :-)
Válasz erre
0
0
yalaelnok
2025. november 03. 16:13
a középkor világos volt, a mai korban kitalált szellemi áramlatok, a degeneráció, aberráció dicsőítése, támogatása, pedig sötét
Válasz erre
1
0