Tanúhegyen szőlővész idején

Csípős hideg lesz a Szent György-hegyen, ahogy lebukik a nap a Tapolcai-medence túloldalán. A Tarányi Présház rég zárva, az Oroszlánfejű-kútnál német nyugdíjasok töltik kannáikat. A Balaton, a Badacsony és a Szigliget vonulatának látványa a naplementében lenyűgöző. 

Ilyenkor, ősszel a legszebb, a legnyugodtabb a vidék. Ez idő tájt jövök pár napra a Szigligeti Alkotóházba. Megmászom a tanúhegyeket, minden világi dolgot kiszellőztetek a fejemből; közben nézelődöm a hegyek szoknyája körüli szőlőkben, mert mint alkalmi borfogyasztót, érdekel, hogy milyen állapotban vannak a szőlősök, milyen az idei évjárat. 

A szőlőtőkéken maradt vastag, piros vagy megsárgult levelek a fotókon jól mutatnak, de a hegy borászainak nagyon rosszat jeleznek. Új járvány van terjedőben, az aranyszínű sárgaság, amit az amerikai szőlőkabóca által hordozott baktérium okoz. Ez akkora bajt hozhat a magyar ültetvényekre, amilyen a filoxéra óta nem volt. Már 2006 óta tudnak a jelenlétéről, először Zalában jelent meg; idén országosan berobbant a fertőzés, és a Szent György-hegyet is súlyosan érintette. Ahol harminc százalék fölé megy a fertőzött tőkék száma, ott az egész ültetvényt ki kell irtani gyökerestül. Sok helyen a fertőzött szőlőtőkéket narancssárga vagy rózsaszín sprével jelölték meg. A sorok végén kiírták, hogy szemlézve, vagy azt, hogy a fertőzött tőkéket kivágták. A piros, megvastagodott levelek, a zölden maradt vesszők a betegség jól látható jelei. 

Immár országosan kongatják a vészharangot, hogy minden szőlész, borász, szakember, hobbikertész fogjon össze, ugyanis a járvány terjedését leginkább megelőzni lehet, mert az amerikai szőlőkabócának nincs természetes ellensége. Minden tőke minden venyigéjét át kell nézni, a beteg példányokat könyörtelenül kivenni és megsemmisíteni. Amikor az öreg tőkéket ki kell szedni, könnybe lábad a borász szeme; ilyenkor két évet kell várni, míg ellenőrzött oltvánnyal újra lehet telepíteni a helyet, és ismét pár évet, hogy termőre forduljon. Mire abból újra bor lesz, megint években mérhető. 

Kíváncsi vagyok, mit mondanak az érintettek. Elsétálok Nyári Ödönhöz. A pince zárva van, de a kémény füstöl, és a házból fény világlik ki. Felhívom Ödönt, mondom, hogy némi utánpótlást vételeznék. Hatalmas bajuszával leereszkedik a lépcsőn, és félkarnyi kulcsait zörgetve kinyitja a pince cserefa ajtaját. Megkérdezem, hogy viselik az új szőlővészt. Eddig a hét és fél hektárból felet kellett kivágni, de meglátjuk, jövőre meg azután mi lesz, mondja aggodalmasan. Nem a nagy területeken gazdálkodókkal van baj, hanem a hobbiborászokkal, azokkal, akik nem foglalkoznak a szőlőjükkel. 

Két cabernet franc-nal és egy Emese Álmával lesétálok a Balaton északi partjának legszebb hegyéről. Nem szeretném azt megélni, hogy felmegyek Nyári Ödönhöz, és nincs bora. Az legalább akkora tragédia lenne, mint ha kiszáradna a Balaton. 

Másnap dél körül felhívom Beőthy Jánost, a Csobánc Bud Spencerét, hogy benéznék hozzá is. Ő is a hegyen lakik, télen-nyáron nyitva van. A felesége bent unokázik, János pedig a kóstoltatóban üldögél, amikor belépek. Mintha tegnap jártam volna ott, pedig tavasszal másztam meg utoljára a Csobáncot pár palack Hegyibeszédért. Akkor épp infarktus után volt, de most a régi fegyverzetben várja az őszi ködben a Csobáncra feltévedőket. Az asztalon vagy tizenötféle bor. Hamar a lényegre térünk. Ő a biológiai termesztés híve, de most nincs választása. Vagy a biológiai termesztést választja, és nem lesz szőlője, vagy a felszívódó permetezést, és marad szőlője. 

Van más baj is a Csobáncon: évek óta nincs rendes termés. Három évvel ezelőtt a sok csapadék miatt nem lehetett permetezni, két éve meg a szárazság és a meleg miatt csökken a termés. A két évvel ezelőtti vörösborokat idén már palackozni kellett. A meleg miatt az érés hamarabb következik be, és ez belenyúl a savakba. Idén is már szeptember közepére befejezték a szüretet. 

Tölt egy kis rajnai rizlinget, hogy kóstoljam meg. Érettkörte-illatú, az íze kiváló. A szokásos Hegyibeszéd mellé most egy kékfrankos-merlot házasítást választok, ami La Passion néven kerül palackba; egy Kurucvért, amely csak Jánosnál van, és nem kerül kereskedelmi forgalomba; valamint egy sillert, amely Könnyű Vér fantázianéven kínálja magát. A Csobáncon nem olyan vészes a helyzet, mint a Szent György-hegyen. 

Búcsúzom Von Beőthytől. Nevetve mesél egy hölgy­társaságról: a csapat pincetúrán vett részt, és végig-­ kóstolta mind a tizennyolcfajta borát. Ilyenkor úgy érzem, hogy legyőzzük ezt a vészt is, hiszen annyit legyőztünk az elmúlt ezeregyszáz évben.