Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Újabb jelentőségteljes felfedezést tett a tudomány, amely által egyre jobban körvonalazódik, milyen egészségügyi kockázatokat teremt a globális klímaválság. Az Izland szigetén megjelenő szúnyogok tanúsítják, nincs már védett zóna a bolygón, példátlan veszélyekkel kell szembenéznie az emberiségnek: a szívrohamoktól és a hőkimerültségtől kezdve a mentális egészségügyi problémákon át a trópusi betegségek terjedéséig. A klímaváltozás hatása különböző formákban egyre több ember mindennapjait mérgezi meg világszerte.
Ezt is ajánljuk a témában
A Lancet Countdown friss jelentése szerint a klímaváltozás már most drámai módon növeli a halálozásokat és a betegségek terjedését. A kutatók szerint sürgős beavatkozás nélkül a helyzet gyors romlása várható.
Az egyik legfrissebb vonatkozó jelentésben 128 tudós figyelmeztet, hogy a globális hőmérséklet emelkedésének következményei soha nem voltak még ennyire fenyegetőek az emberi egészségre nézve – írja a dw.
„Az idei egészségügyi helyzetfelmérés komor és tagadhatatlan képet fest a pusztító egészségügyi károkról, amelyek a világ minden szegletét elérik” – jelentette ki Marina Romanello, egy független nemzetközi kutatási szervezet, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója.
Az elemzés rendkívül sokkoló adatokra mutat rá: a hőséggel összefüggő halálesetek száma 23 százalékkal nőtt az 1990-es évek óta,
a hőmérséklet drasztikus emelkedése évente több mint félmillió ember életét követeli.
A bozóttüzek füstje rekordszámú, 154 ezer halálesettel hozható összefüggésbe 2024-ben, míg a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó légszennyezés évente 2,5 millió ember halálát okozza.
„Minden évben több millió értelmetlen halálesetet látunk a fosszilis tüzelőanyagoktól való tartós függőségünk, az éghajlatváltozás enyhítésének halogatása és a klímaváltozáshoz való elkerülhetetlen alkalmazkodás késlekedése miatt” – fogalmazott Romanello.
A Lancet Countdown jelentést az egészség és a globális felmelegedés közötti tudományos kapcsolatok elismert mutatójának tartják. Ezek az összefüggések egyre hangsúlyosabbá válnak, miután az éghajlatváltozás továbbra is mértéktelen pusztítást végez a bolygón a szén, az olaj és a gáz óriási mennyiségben való elégetése eredményeképpen.
A feljegyzések szerint a tavalyi év volt a legmelegebb, amely során új csúcsokat ért el a légkör CO2-szintje. Ennek hatására az átlagember,
rekordnak számító 16, egészséget veszélyeztető forró nappal többet tapasztalt a korábbiakhoz képest.
Ez átlagosan húsz, életveszélyes átlaghőmérsékletű napra nőtt a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai, például a csecsemők és a 65 év felettiek esetében.
A szakemberek szerint a legaggasztóbb, hogy szinte minden mutató rossz irányba halad. A klímaváltozás fokozza a világszerte egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményeket. A hőhullámok – a szélsőséges időjárás legveszélyesebb formája – túlmelegíthetik a testet, megterhelhetik a létfontosságú szerveket és megnehezíthetik az alvást. A heves áradások szennyezett ivóvízhez és fertőzések terjedéséhez vezethetnek, míg az aszályok a mezőgazdaság romba döntésével súlyosbítják az alultápláltságot és az éhezést. Az erdőtüzek füstje – 2024-ben egy Indiánál nagyobb terület égett le a bolygón! – károsítja a tüdőt, a szívet és még a méhen belüli csecsemőket is.
A kockázatok nemcsak közvetlenül kerülnek emberi életekbe, de gazdasági hatással is járnak. A katasztrófákat követő víz- vagy élelmiszerhiány és az embertelen higiéniai körülmények évente több százmilliárd amerikai dollárt emésztenek fel a betegségek és hiányzások miatti munkaerő-kiesések miatt.
Az évi átlaghőmérséklet emelkedésével a némely esetben halálos fertőző betegségeket is terjesztő
egyre több régióban bukkantak fel a közelmúltban. Olyan helyeken is, ahol korábban teljesen ismeretlenek voltak.
Idén ősszel először dokumentáltak szúnyogokat a turisták körében rendkívül népszerű Izland szigetén, amelyet a kutatók a klímaváltozással hoztak összefüggésbe. Ahogy a melegebb légtömegek új élőhelyeket nyitnak meg a rovarok számára, világszerte növekszik a dengue-lázzal, maláriával, leishmaniázissal és más betegségekkel fertőzött emberek száma. Nem mindegyik rovar által terjesztett fertőzés halálos, a megbetegedők azonban gyakran hetekig nem tudnak dolgozni, ami súlyos gazdasági következményekkel jár.
A klímaváltozás a mentális betegségek kockázatát is növeli, közvetlenül vagy közvetve szorongást, pánikbetegséget, depressziót okozhat, illetve az éjszakai alvásra is negatívan hat.
Amikor valaki szélsőséges időjárási eseményt, például erdőtüzet, hurrikánt, monszunvihart, tájfunt vagy szélsőséges áradást tapasztal, az poszttraumás stressz szindrómához vezethet”
– hangsúlyozta Jenni Miller, a Global Climate and Health Alliance, egy amerikai nem kormányzati szervezet ügyvezető igazgatója.
A jelentés szerzői három kulcsfontosságú intézkedést sürgetnek a klímaválság egészségügyi következményeinek enyhítésére:
Ezen kihívások megoldása nem várhat tovább, hogy hatékonyan nézhessen szembe az emberiség a klímaváltozás hatásaival.
Fotó: Pixabay
Visszafizetik a termék árát.
Mit rontunk el? Miért vall kudarcot a „mozogj többet” parancsszó? Van kiút? Prof. Dr. Bedros J. Róbertet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatóját kérdeztük.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
Gaál Csaba Németországban élő sebész főorvos arra igyekezett választ adni, mi az orvostudomány jelenlegi álláspontja a fenti esetben.
Washingtonban egyre valószínűbbnek tartják, hogy a kemény nyomásgyakorlás után diplomáciai csatorna is nyílhat a venezuelai vezető felé.
„Magyarország méretét meghaladó erővel vagyunk jelen a világpolitika színpadán, ez pedig korántsem utal zavarra” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
