A Lancet Countdown friss jelentése szerint a klímaváltozás már most drámai módon növeli a halálozásokat és a betegségek terjedését. A kutatók szerint sürgős beavatkozás nélkül a helyzet gyors romlása várható.
Mifelénk talán kevéssé ismert a Lancet Countdown nemzetközi multidiszciplináris kutatói együttműködés, amely az egészség és a klímaváltozás közötti kapcsolatot vizsgálja. A szervezetben több száz egészségügyi szakember, tudós és kutató dolgozik világszerte, és a frissen közölt 2025 jelentése, amelyet 128 szakértő állított össze 71 intézményből, a világ legátfogóbb klíma-egészség értékelését nyújtja.
A dokumentum 20 indikátorból 13 esetében új negatív rekordot azonosít a legfrissebb adatok alapján,
aláhúzva a sürgős cselekvés szükségességét. Évente milliók életét követeli az extrém hőség, a légszennyezés, az erdőtüzek és a fertőző betegségek terjedése, e.özben az ehhez köthető gazdasági veszteségek is ezermilliárd dolláros nagyságrendet érnek el. A jelentés adatai egyértelműen mutatják, hogy a klímaváltozás már most közvetlen fenyegetést jelent az emberi egészségre, és a jelenlegi trendek fenntartása esetén a helyzet csak romlik.
A föld átlaghőmérsékletének az emelkedése tavaly először lépte át az 1,5 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, ami súlyos negatív mérföldkőnek számít.
A jelenlegi kibocsátási trendek alapján a század végére 2,7–3,7 °C közötti globális felmelegedés várható, ami drasztikusan növeli az egészségügyi kockázatokat világszerte.
Ez a melegedés nem csupán átmeneti jelenség: hosszú távon destabilizálja az ökoszisztémákat és súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket, amelyek közvetlenül érintik az emberi egészséget. A jelentés hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmény céljainak elérése nélkül a halálozási arány és a betegségek terjedése exponenciálisan nőhet.
A hőség, illetve a hőhullámok 2020–2024 között évente átlagosan 546 ezer halálesetet okoztak, ami percenként átlagosan több mint egy ember elvesztését jelenti. Ez a sokkoló statisztika rávilágít a klímaváltozás súlyos hatásaira, mivel a kutatók becslései szerint ezeknek a 84 százaléka emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás nélkül nem következett volna be. A hőhullámok különösen veszélyeztetik az időseket, a gyerekeket és a krónikus betegeket, miközben a városi hőszigetek tovább erősítik azok hatását.
A jelentés szerint a hőség miatti halálozás növekedése globálisan egyenetlenül oszlik el, a fejlődő régiókban jóval magasabb az aránya.
Tavaly rekordméretű szárazság volt:
a globális termőterületek 61 százalékát érintette extrém aszály, ami háromszor annyi, mint az 1950-es évek átlaga.
Ez a növekedés, ami a klímaváltozás egyik legkézzelfoghatóbb jele, a korábbiakhoz képest 124 millióval több embert sodort élelmiszer-bizonytalanságba 124 országban, súlyos következményekkel járva a táplálkozás és az egészségmegőrzés terén, elsősorban a fejlődő világban.
Az alultápláltság ráadásul növeli a fertőző betegségekre való fogékonyságot, gyengíti az immunrendszert és hosszú távon fejlődési zavarokat okozhat a gyermekeknél.
A jelentés adatai jól illusztrálják, hogyan koncentrálódnak ezek a hatások Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, ahol a mezőgazdaság különösen sérülékeny.
A szélsőséges időjárási események 2024-ben 304 milliárd dollár gazdasági kárt okoztak, ami 59 százalékkal több a 2010–2014-es átlaghoz képest. A hőség emellett 639 milliárd elveszett munkaórát és 1090 milliárd dollár potenciális bevételkiesést eredményezett. Ez utóbbi a magyar költségvetés tavalyi bevételeinek a 11,5-szöröse, és közel egy százalékát teszi ki a globális gazdaságnak. Ezek a veszteségek nem csupán makrogazdasági szinten érezhetők: csökkentik a produktivitást, növelik az egészségügyi kiadásokat és mélyítik a szegénységet. És ahogy utaltunk is rá, a gazdasági terhek aránytalanul sújtják az alacsony jövedelmű országokat.
Az adatok szerint az utóbbi években 2,5 millió haláleset köthető a fosszilis tüzelőanyagok nagyarányú égetése miatti légszennyezéshez, további 2,3 millió pedig a közvetlenül elégetett háztartási tüzelőanyagokhoz, illetve szeméthez, illetve az ennek következtében kialakuló légúti, rákos megbetegedéseknek, a szív- és érrendszeri problémáknak. A jelentés kiemeli, hogy a légszennyezés és a klímaváltozás kölcsönösen erősíti egymást, mivel a melegebb időjárás növeli az ózon- és részecskekoncentrációt. Különösen aggasztó, hogy
a városi lakosság több mint 80 százaléka érintett a WHO által biztonságosnak tartott szinteket meghaladó szennyezésben.
Az erdőtüzek tavaly 154 ezer életet követeltek, ami 36 százalékkal több a bázisévek átlagához képest. E tűzvészek növekvő intenzitása és gyakorisága pedig közvetlenül kapcsolódik a klímaváltozáshoz, amely szárazabbá teszi a növényzetet és hosszabb tűzszezont eredményez. A füst belélegzése akut légúti problémákat, hosszú távon pedig krónikus betegségeket okoz, miközben a tüzek lakóhelyek ezreit semmisítik meg. A legjelentősebb emberi és környezeti károk Ausztráliában, Kaliforniában és az Amazonas vidékén keletkeztek.
A dengue-láz elterjedése 48,5 százalékkal nőtt az 1951–1960-as időszak óta. Tavaly 7,6 millió esetet jelentettek, ami rekordnak számít, és a klímaváltozás által befolyásolt körülményeknek köszönhető. Ugyanis
a magasabb hőmérséklet és a csapadékváltozások segítik a betegséget terjesztő szúnyogok szaporodását.
Hasonló trendek figyelhetők meg más betegségeknél is, mint a malária vagy a Zika-vírus. A jelentés előrejelzései szerint a század közepére a dengue-láz milliárdokkal több embert érinthet, különösen a trópusi és szubtrópusi régiókban.
A fosszilis energia kitermelésének és elosztásának támogatásai a jelentés szerint tavaly közel 1 ezermilliárd dollárt értek el, sőt: 15 ország többet költött erre, mint egészségügyre. Ez az ellentmondás nemcsak döbbenetes – állapítja meg a kutatás –, de akadályozza is a klíma- és egészségvédelmi erőfeszítéseket, mivel a nagyarányú támogatások tartósan fenntartják a kibocsátásokat és a szennyezést.
Kapcsolódó:
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.
Fókuszban az üzemanyagárak.
Már a Reuters is arról ír, hogy fordulóponthoz értek a pénzpiacok.
Az EU-n belül a legnagyobb infláció mérséklődést többek között Magyarország produkálta, szemben Romániával, vagy Írországgal, ahol az árszínvonal emelkedett.
Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint Ukrajna legnagyobb problémája nem a fegyver, vagy az eszközhiány, sokkal inkább a katonaállomány csökkenése.
A mámorító lüktetése a létezésnek és nem létezésnek, ez maga az Isten.
Beszéde végén a nagy világnyelveken áldott karácsonyt kívánt, majd latinul Urbi et Orbi áldását adta Rómára és a világra.
