A korábbi amerikai elnök Oroszországot a Nyugat részének nevezte, Putyin pedig sérelmezte, hogy mégis ki vannak rekesztve a NATO-ból – és ez csak a jéghegy csúcsa a nyilvánosságra került dokumentumban.
Az amerikai George Washington Egyetemen működő NGO, a Nemzetbiztonsági Archívum (National Security Archive) nyilvánosságra hozta egy 2001-es beszélgetés jegyzőkönyvét, amely Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök között zajlott le.
A beszélgetés során Bush akkori elnök többek között kijelentette:
Oroszország a Nyugathoz tartozik, nem ellenség. 50 év múlva Kína nagy problémává válhat.
Oroszország érdekei a Nyugathoz kötődnek. És nektek is a Nyugat példáját kellene követnetek: jogállamiság, vállalkozói szellem, sajtószabadság.”
Putyin pedig azt mondta, sosem tartotta fenyegetésnek az Egyesült Államokat, még a hidegháború alatt sem.
Mint az orosz elnök a dokumentum szerint fogalmazott: „Ismeri az álláspontunkat. Fontos kijelentést tett, amikor azt mondta, hogy Oroszország nem ellenség. Amit az elkövetkező 50 évről mondott, az fontos. Oroszország európai és többnemzetiségű, mint az Egyesült Államok. El tudom képzelni, hogy szövetségesek leszünk. Csak súlyos szükség esetén köthetünk másokkal szövetséget. De
úgy érezzük, hogy kirekesztettek vagyunk a NATO-ból.
Ha Oroszország nem tagja ennek, természetesen kirekesztettnek érzi magát. Miért van szükség a NATO bővítésére?”
Az orosz elnök felidézte azt is: „1954-ben a Szovjetunió csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz. Megvan a dokumentum.”
Erre az amerikai elnök csupán annyit reagált: „Ez érdekes.”
Putyin ezután rámutatott arra is: 1954-ben a NATO négy konkrét okból adott elutasító választ.
Putyin úgy vélekedett 2001-ben, hogy az 1954-ben megszabott feltételek addigra hiánytalanul teljesültek, ezért az orosz elnök megjegyezte: „Ororszország akár szövetséges is lehetne”.
A találkozó fentebb idézet leirata teljes terjedelmében, angol nyelven ide kattintva olvasható.
Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
Az ukrán elnök szerint Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Jó tanács belső zavargásoktól megrendült rezsimeknek: nem érdemes közben drónokat küldeni a világ első számú szuperhatalma ellen.
Egész Európa Varsót irigyli, de lehet, hogy hiába. Lengyelország hiába rendelkezik a kontinens egyik legfejlettebb hadseregével, ha az a hadsereg nem a valós veszélyekre készült fel.
Moszkva szerint az Ukrajnában elhelyezett NATO katonák felerősítik az Oroszország elleni offenzíva esélyét.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
