Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
Már gyerekkori emlékeinkben is hamarabb felvillannak a csillogó szaloncukrok és a nagymama bejglije, mint a karácsonyfára akasztott legszebb díszek – írja az Index.
Az ünnephez azonban nemcsak ízek és illatok, hanem egy másik, legalább ennyire meghatározó elem is hozzátartozik: a karácsonyi tévéműsorok világa. Évről évre gondoskodnak arról, hogy az ünnepi hangulat ne csak a fa körül, hanem a képernyő előtt is újraéledjen.
A karácsony a meghittség, a hagyomány és az ismétlés ideje. Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük. A televízió, amely kezdetben pusztán technikai újdonságként jelent meg az otthonokban, idővel a kultúra alakítójává vált, különösen az ünnepi időszakban. De mikor vált természetessé, hogy a karácsony nemcsak a fa körül, hanem a képernyő előtt is zajlik?
Ezt is ajánljuk a témában
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
A jelenség gyökerei jóval messzebbre nyúlnak vissza, mint gondolnánk.
Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora szerint a televízió és a karácsony kapcsolata egészen a médium korai időszakáig vezethető vissza. Európában és a tengerentúlon a karácsonyhoz kötődő televíziózás már több mint száz éve megjelent, és a 20. század közepére vált széles körben elterjedtté. Magyarországon az 1950-es évek végén, a kísérleti adásokat követően kezdett igazán meghonosodni a tévézés, az ünnepi műsorok pedig már ekkor kiemelt szerepet kaptak.
Nemcsak a műsorok, hanem a reklámok is hamar az ünnepi televíziózás részévé váltak.
A Coca-Cola első karácsonyi reklámjai ebből az időszakból származnak, ahogyan a brit uralkodók karácsonyi televíziós beszédei is. A karácsony így már korán egyszerre lett kulturális és médiatörténeti esemény.
Idővel a televízió nem csupán jelen volt az ünnepen, hanem maga is rituálévá vált.
Aczél Petra szerint a „karácsonyi tévézés” ma is fogalom, még ha talán pontosabb lenne már „karácsonyi streamingről” beszélni.
Ennek oka, hogy a karácsony maga is egy történet, amelyet évről évre újrajátszunk – és ezt teszi a média is. A jól ismert, szeretett tartalmak újra és újra visszatérnek.
Ennek egyik legismertebb példája a Reszkessetek, betörők!. Magyarországon 1994-ben mutatták be, és még 2024-ben is az egyik legnézettebb karácsonyi tartalom volt. Az ismétlés azonban nem unalmat szül, hanem biztonságérzetet ad: a nézők nemcsak véletlenül botlanak bele ezekbe a filmekbe, hanem tudatosan keresik is őket. Az Igazából szerelem például sokaknál kötelező ünnepi program, akkor is, ha már számtalanszor látták.
A professzor szerint ez a működésmód a történetmesélés ősi logikájára épül.
Ahogyan gyerekként újra és újra ugyanazt a mesét kérjük, mert ismerős hangulatokat és érzéseket idéz fel, úgy térünk vissza ezekhez a régi-új filmekhez is.
A karácsonyi tévézés egyik legnagyobb sajátossága, hogy ritkán magányos tevékenység. A közös leülés a képernyő elé szinte minden családban ismerős élmény: a kanapén összebújva, az ezerszer látott film előtt, nassolnivalóval a kézben, akár hangosan kommentálva vagy előre mondva a poénokat telik az este.
Ugyanakkor a közösségi élménynek megvannak a maga korlátai. Bár ilyenkor együtt fogyasztunk médiát, valójában sokszor inkább egymás mellett, mint egymással szórakozunk. Egy beszélgetés vagy egy társasjáték személyesebb, intenzívebb és aktuálisabb élményt nyújthat.
A karácsonyi tévézés mégis megmarad biztos pontnak: egy közös rituálénak, amely évről évre keretet ad az ünnepnek.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Pixabay
„Ha nem sikerül a Magyar Péter projekt, akkor legalább az Orbán-ellenességre” akarják fölhasználni ezt a választást – hangzott el a Mestertervben.
Egyetlen állítással elérték, hogy azonnal szabadon engedjék őket.
Nórika! Már elfelejtetted, hogy te a vendég voltál Magyar Péternél, nem a házigazda? Várd meg, míg Judit hív meg!
A szexszimbólumnak számító színésznő több mint 50 éve vonult vissza a filmezéstől, életét és energiáját az állatok védelmének és alapítványának szentelte. Brigitte Bardot 91 éves volt.
Aki mindig mindent újragondol, annak soha életében nem volt egy épkézláb, önálló gondolata.
Mindez a hívők szeme láttára történt…
Az ügyvéd a Mandiner podcastjében mondta ki, mi van a Tisza Párt köré ácsolt színfalak mögött.
Nézni is kellemetlen, amit egymással művelnek.
