A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Interjúalanyunk Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke, a projekt vezetője.
A magával ragadó, 40 perces animáció nálunk mutatkozik be a nagyközönség előtt, a cikk végén megtekinthető!
*
A Történelmi Animációs Egyesület keretében elkészült a „Pest-Buda a török korban” című 3D animációs ismeretterjesztő film, mely a 17. századi, hódoltság kori Pest-Budát mutatja be, és amelynek előzményeiről már beszéltünk. Miben léptek előre az új rekonstrukcióban a videó hosszán túl?
Eddig az egyes városnegyedekről osztottunk meg kisebb-nagyobb videókat, és tervszerűen haladtunk a külvárosoktól a vár- és a palota negyed felé. A szűkebb értelemben vett „vár” teljes rekonstrukciója tavasszal készült el, akkor raktuk össze a képi anyagot egy egységes, narratív ismeretterjesztő filmmé.
A tanórákhoz igazodva 40 percbe sűrítettük a bemutatót,
de a rekonstrukció részletessége ennél sokkal többet tudna mesélni. Egy klasszikus ismeretterjesztő filmsorozat-verzióban is gondolkodunk, melyben riportok, filmes anyagok higítanák fel a tömény 3D-s képi világot.
Milyen történelmi forrásokon alapul a produkció, azaz mennyire hiteles az ábrázolás?
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, mely
a török Buda legrészletesebb leírójának, Evlia Cselebinek az útját szimulálja.
Az út során végig haladunk az egyes városnegyedeken a külvárosoktól a felsővárosig és a palota negyedig.
Néhány friss és még publikálatlan régészeti eredmény kivételével
az összes fellelhető tudást és információt beépítettük a rekonstrukcióba. Ezzel a török kori Pest-Buda egyfajta tudományos és vizuális összegzését készítettük el.
Természetesen sok esetben választanunk kellett a tudományos vita tárgyát képező elméleti rekonstrukciók között. Egy példa erre a várfal nyugati oldalán, a mai Lovas utca vonalán húzódó „fedett út”, azaz kikövezett lövészárok rekonstrukciója volt. Idő hiányában ezt a kérdőjeles védelmi elemet kihagytuk, de egy részletesebb filmben majd bemutatásra kerül.
Kérdéses volt a lakóházak ábrázolása is,
hiszen részletes – és főleg statisztikus – forrásunk nincsen róluk. Itt elsősorban analógiákra hagyatkozhatunk, de óvatosnak kell lennünk: a mediterrán-török stílusú épületek esetén például felmerül az az egyszerű kérdés, elbírta-e egyáltalán a lapos tetőszerkezet a téli csapadékot. Egyszerűnek látszó kérdés a várfalak magassága is, pedig valójában semmit nem tudunk erről – a város összképét leginkább meghatározó – elemről.
Végső soron elmondható, hogy
a vizuális rekonstrukció a tudományos munka teljességének a kulcsa,
mert kikényszeríti azokat a kérdéseket, melyek egy elméleti rekonstrukcióban könnyen elsikkadnak.
Mennyire részletesen mutatja meg nekünk a film a korabeli Pest-Buda valóságát? Milyen „mélyre ástak le”?
A rekonstrukcióban szereplő
3D modellek száma csillagászati.
Minden utca, minden tér, minden sikátor eleven, közelről is megszemlélhető. Mindenhol találunk egy egyedi formát, egy rozzant közkutat, egy kereskedőstandot, egy út szélére lökött gótikus kőfaragást.
Nem csak a városképet, az épített környezetet akartuk visszahozni, hanem a város egyedi hangulatát is: a délies életszeretetet sugárzó, de pusztuló környezet ellentmondásos mivoltát.
A fontosabb középületek belső rekonstrukciói is elkészültek, és berendeztünk egy zsibongó piacteret, mely a korszak tárgyi kultúráját is képes felvillantani. Igyekeztünk olyan apró érdekességekre is koncentrálni, mint a Bécsi kapura fellógatott őslény csontok, a lőpormalom működése vagy a múló reneszánsz emlékek.
A 3D karakterek kérdése mindig a legkényesebb és legköltségesebb. A korabeli életmód alaposabb bemutatásához itt hiányoztak leginkább a feltételek.
Mit tudhatunk a technológiai megvalósításról?
A jelenleg használt szoftverek már elérték azt a szintet, hogy ilyen részletes háromdimenziós világot kezeljenek. Az „unreal engine” pedig kifejezetten támogatja a nagy tereket, és gyorsan kiszámolja a végeredményt.
A probléma megint ott kezdődik, amikor egy ménest vagy egy századnyi janicsárt kell megmozgatni.
Akkor könnyen instabillá válik a rendszer.
A modellezőink hatalmas munkát végeztek, az eredmény oroszlánrésze az ő érdemük. De még ez sem lett volna elég, ha az internet nem kínálna egyre nagyobb választékban 3D modelleket.
Ezt is ajánljuk a témában
Oszmán hangulatok a középkori város romjain, istállónak használt paloták, fürdők, rózsakertek, mindennapi élet. Animáción elevenedik meg a hódoltsági Pest, ahol a mostani helyszínek feltüntetésével válik teljessé az élmény.
Milyen egyéb lehetőségeket kínál az animáció, például az oktatásban?
Az említett szoftvert nem véletlenül választottuk a rekonstrukcióhoz. Évek óta ebben fejlesztünk, mert lehetővé teszi, hogy bármikor interaktív oktató program készüljön belőle: ez esetben
egy korabeli karakterrel sétálhatnánk végig a török Pest-Budát, miközben megszólítanánk az ott élőket, feladatokat oldanánk meg, elmerülhetnénk az egyes szakmák munkafolyamatába, vagy párbajozhatnánk a helyőrség tagjaival.
Egy ilyen oktató program igazán akkor volna teljes, ha elkészülne a város többi korszakának rekonstrukciója is. A változás bemutatása talán még fontosabb és még érdekesebb a történeti rekonstrukciók esetén. Ma már számos más technikai lehetőség is rendelkezésre áll, hogy egy ilyen rekonstrukciót interaktívvá tegyünk, például olyan mobilapplikációval, mellyel az egyes budapesti helyszíneken a múltban is körbenézhetünk.
Milyen tervek vannak kilátásban a jövőre nézve?
A most elkészült rekonstrukció szinte felkínálja
az 1686-os, budai visszafoglaló ostrom filmes megjelenítését.
Kevesen tudják, hogy milyen monumentális vállalkozás volt ez a hadművelet, és milyen izgalmas a története. A mindkét oldalon megjelenő példás heroizmus, az Európát egy pillanatra összeforrasztó akarat méltó lenne a bemutatásra. Minden esetre mi építjük a császári hadsereget, sőt, az AI bevonásával is kísérletezünk, hogy új dimenzióba emeljük a látványt.
Emellett készül a Pest-Buda filmünk első párja, Aquincum rekonstrukciója. Egyelőre a római kor történeti-földrajzi kérdésein dolgozunk.
*
Nyitókép: Részlet a filmből
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
Az aradi tizenhárom tagja leszerelt a seregből, számtalan csalódás érte, fájdalmas boldogságban élt. Amikor kellett, visszatért, leckét adott bátorságból, a katonatársai ódákat zengtek róla.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A Tisza Párt szerencsétlen döntést hozott.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
A hétvégén tetőzik majd a jó idő.
