Lenyűgöző animáció készült a hódoltsági Pestről – a videó megálmodóját kérdeztük!

Látványos animációs videó készült nemrég a régi idők Pest városáról, ami visszaröpít minket a hódoltság korába. A film gyártója a Történelmi Animációs Egyesület: a Tabánról, a Vízivárosról és a Rác fürdőről is készítettek videókat, ezek megtekinthetőek a Youtube-on. A produkció sikerén felbuzdulva kerestük meg Baltavári Tamást, a Történelmi Animációs Egyesület elnökét – a videó cikkünk végén megtekinthető!

*

Honnan jött az animáció ötlete a hódoltsági Pestről és mi volt a fő céljuk ezzel?

Egyetemi tanulmányaim és munkám során a török hódoltság korával foglalkoztam, és a kezdetektől lenyűgöztek a történettudományi rekonstrukciók. Középiskolai tanári éveim alatt pedig megtapasztaltam, hogy

A diákok ezt a bonyolult eseménytörténetet, egzotikus társadalom- és politikatörténeti színezetet szemléltetés nélkül nehezen tudják megemészteni. A török kori Pest-Puda szerintem azért a legérdekesebb korszaka a fővárosnak, mert vele tűnik el a középkori karakter szinte nyomtalanul. Az 1686-os ostromot követően az alapjaitól öltözik barokk stílusba a város, és az utcahálózat vonalvezetését kivéve semmi nem marad a középkorból. Még a legmasszívabb építészeti elemekkel, a budai vár falaival kapcsolatban is csak szaporodnak a kérdéseink: milyen magas volt, hol volt pártázata, volt-e nyugati fedett út, hány emeletesek voltak a vízi rondellák, és így tovább.

A török Pest-Buda igazi kuriózuma Európa történetének. Egy ereje teljében lévő, német hatású gótikus főváros vált végvárrá, iszlám zarándokhellyé, igazi fürdővárossá, a balkáni és keleti népek bázisává. Teljes lakossága kicserélődött, s velük alakultak át, vesztek el a formák, a színek: ezeket szeretnénk újra megeleveníteni.

Igaz, hogy alig hallottunk volna magyar szót a korabeli Pest utcáin, hogy elpusztásodott a terület a hódoltság alatt? Honnan, milyen forrásokból tudhatjuk mindezeket?

A török kori településszerkezetről, a betelepülőkről és itt maradókról biztosak a forrásaink. Török adóösszeírások, korabeli utazók mesélik el a hódoltságban maradók lassú agóniáját, a hitközségek szétfoszlását, a középkori apró falvak sokaságának pusztulását. Ezek egyébként mind a háborús időszakokhoz köthetők. Békében megfért egymás mellett a török főhatóság és a keresztény ráják tömege. Pest-Buda lakossága még gyorsabban átalakult. A város katonai jellege a német lakosságot azonnal elűzte, a magyarok viszont lassan, fokozatosan tűntek el. A rekonstruált korszakban, azaz a hódoltság utolsó évtizedeiben már nem élt magyar közösség a városban.

Miért?

Pest volt leginkább kitéve a hadjáratoknak, így annak fejlődése teljesen megrekedt. Egész városnegyedek pusztultak el, ahová már nem költözött új lakosság. Ezeket

De volt a városnak fejlődő része is. A Víziváros déli része, a mai Clark Ádám tértől a Batthyány térig a középkorban kevésbé volt beépített, mint a török időben. Ilyen volt a Tabán is. Persze, az itteni masszív gótikus kőházakat is zsindelyes vályogházakkal és könnyű építésű „törökös” épületekkel tapasztották körül.

Melyek voltak a legfontosabb változások a hódoltsági városképben és a mindennapi életben Mátyás király Pestjéhez és Budájához képest? Hogyan közvetíti mindezt a film?

Csak képzeljük magunk elé a rendezett Hanza városokat, vagy a német, belga és francia középkori városrészeket, melyek ma is állnak. Ilyen lehetett a reneszánsszal kacérkodó főváros Mátyás idején. A zsúfolt városrészek a vár alatt szinte észrevétlen átmenettel terültek szét gazdag parasztházak kertvárosává. A török korban itt is érvényesült az összeköltözés kényszere. A széles külvárosokban és Pest külső peremén csak tanyák, viskók, fészerek maradtak, míg a lakosság Pest centrumában és a budai vár védettebb oldalában tömörült. Ahol a középkorban egy család lakott, ott a török korban elfért négy-öt is. Bocatius János és Evlia Cselebi leírásai mutatják meg legjobban a keleti és nyugati ember szemléletének, értékrendjének különbségeit. Bocatius sajgó szívvel ecseteli a pusztulást, az ócska bazárokat, az istállónak használt palotákat.

és a Gellért-hegyről hadi gályának látszó budai vár masszív erődítményeiről. A film ezt a kettősséget igyekszik megeleveníteni. A tabáni Ördög-árok bőrcserző műhelyektől bűzlő medrét, a rozoga falakba épített középkori szobrokat és Zsigmond király düledező palotáját épp úgy megmutatjuk, mint a gyönyörű török kerteket, pavilonokkal ékesített parkokat és a keleti fűszerekkel illatos, színes vásárokat. 

Milyen a konkrét valóság és a kitaláció aránya a filmben?

A meglévő építészeti, régészeti emlékek GPS pontossággal kerültek a helyükre.

Adott a vár falának vonala és az úthálózat. Ezen felül a településszerkezet rekonstrukciója, azaz az egyes elemek összeépítésének módja, az egyes építészeti stílusok keverése már fantáziát is követel. Még egy jól megőrződőtt középkori házalap esetén sem tudhatjuk, álltak-e a török korban az alapfalai, építettek-e rá fából emeletet, zsindellyel vagy cseréppel fedték-e be. Pest és az Alsóváros esetén kihívás volt, hogy megtaláljuk az ötvözetet a középkori utcahálózat és a balkáni-török „mahalle” rendszer között. A mahalle egy szorosan és sűrűn körbeépített, zárt városrészt jelent, ahol még az egyes utcák kapuit is zárják éjszakára. De a legnagyobb kihívást a budai Felsőváros jelenti majd, egy későbbi animációban. Ez már sokkal korábbi, középkori kérdéseket is felvet a városképről.   

Mit tudhatunk a megvalósítás részleteiről? Hogy zajlott a „forgatás”?

A projekten négy éve dolgozik több 3D grafikus és programozó. A legköltségesebb a lakosság karaktereinek és az állatoknak a megjelenítése volt. A rekonstrukció az „Unreal Engine” rendszerében épül. Ez egy számítógépesjáték-építő szoftver. Azért ezt használjuk, mert lehetővé teszi, hogy a projektet bármikor interaktív fejlesztésbe kapcsoljuk át. Megfelelő forrással minden rekonstrukciónk kalandjáték lehet, mely az oktatásfejlesztésben kaphatna szerepet. Egy órás játékidővel megismerhető lenne a korszak tárgyi kultúrája, építészete, társadalma, mindennapjai. Tizenkét ilyen pályával

– akár VR-szemüveggel is.

Mi a lehet legjobb rekonstrukció, történelmi animáció? Mire mondja, mondaná azt, hogy tökéletes?

Sokféle célja lehet egy rekonstrukciónak, így nincsen tuti verzió. De, ha szemléltető, oktató céllal készítjük, akkor a hangulat éppen olyan fontos, mint az anyagi világ. Sokan készítenek ilyen rekonstrukciókat. Például Cristian Boiardi, aki a 10. századi Rómát eleveníti fel. Róma rekonstrukciója a „sötét középkor” legmélyén egy igazi kihívás. Szerencsére a filmes világban is találunk rendezőket, akik kosztümös filmjeikben a hiteles környezetre törekednek. Legkedvesebb példám az Agora című film, de az Apocalypto vagy a Mennyei Királyság is mintaadó.

Hogy érzi, sikerült elkerülni ezúttal a buktatókat, hibákat, amiket felróttak önöknek a pozsonyi csatáról készült animáció során, vagy ezeket nem lehet összehasonlítani?

A pozsonyi csata 20 milliós költségvetése egy közepes játékfilm előkészítésére sem volna elég. A grafikus és animációs minőség ennek függvénye volt. Persze, lehetett volna egy fokkal jobb is. A 3D animáció informatikai fejlesztése olyan, mint az orosz rulett. A fejlesztő csapat kiválasztása, a programozás alapjainak meghatározása, a szoftverfejlesztések követése és az ahhoz való alkalmazkodás – mind-mind tele van buktatókkal. Ezek befolyásolják a végeredményt. A most megjelent filmünk, a mogyoródi csata bizonyítja, hogy a további fejlesztések lehetősége egyre jobb eredményt hoz. A következő filmünkben már párbeszédeket is tervezünk.

A pozsonyi csata történettudományi jellegű kritikái azon alapulnak, hogy egy régészetileg pontos dokumentumfilmet feltételeznek.

A történet bemutatását ért kritikákkal nem foglalkozom, mert senki nem tud többet az eseményről a krónika sorain kívül. A cselekmény szabad elbeszélhetőségének megfelelő szinten állítottuk be a tárgyi kultúra bemutatását is. Bátran merítettünk a magyar történeti ikonográfiából, a romantika korának elképzeléseiből, más testvérnépek leletanyagából egészen a szkíta korszakig. Célunk – mint mindig – a fiatalok érdeklődésének megragadása volt. És, ha valaki érdeklődni kezd, az majd olvasni fog a régészetileg pontos övcsatokról is…A pest-buda rekonstrukció viszont – lényegéből fakadóan – a történettudományi, régészeti alapokra épül.

Íme, a nagy sikerű animáció: