Megértette Orbán Viktor a magyar emberek legnagyobb problémáját, de a kormánynak még bizonyítania kell 2025-ben

Hiába dönthetett rekordot 2024-ben a reálkereset emelkedése, a magyar emberek jelentős részét továbbra is az anyagi helyzetük foglalkoztatja legjobban – derül ki a Policy Solutions felméréséből, amelyben a baloldalhoz köthető intézet – az elmúlt évekhez hasonlóan – azt vizsgálta, hogy az emberek mit tartanak a legnagyobb problémának Magyarországon. Az ősszel végzett lakossági felmérés eredményeiből kiderül, hogy a válaszadók

• 36 százaléka szerint az alacsony fizetések,
• 34 százalékuk szerint a magas megélhetési költségek
• és 30 százalékuk szerint az egészségügy színvonala jelentik a legnagyobb problémát Magyarországon.

A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban az előző évhez képest nincs változás: 2025-ben a válaszadók 49 százaléka arra számít, érdemben nem változik anyagi helyzete, míg 36 százalékuk szerint rosszabb helyzetbe kerülnek, mint jelenleg. A megélhetéssel kapcsolatos kilátásokkal kapcsolatban aligha mondhatók optimistának az emberek: mindössze 6 százalék látja úgy, javul jövedelmi helyzete.

A Policy Solutions elemzésében arra emlékeztetett, 2024 egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kérdése volt, hogy miért nem emelkedett jelentősen a fogyasztás a rekord magas infláció időszakát követően? Az infláció 2024-ben visszaszorult, az áremelkedés mértéke átlagosan 3-3,5 százalékra csökkent, ráadásul elsősorban a szolgáltatások drágultak. Közben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a keresetek éves növekedése bőven meghaladta a 10 százalékot, vagyis

Ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom volumene alig mozdult el a 2023-as szintről. A legtöbb gazdasági szereplő és a kormány azzal magyarázza a változatlanul nyomott keresletet, hogy a lakosság körében csak lassan oldódik az óvatosság, egyelőre a háztartások továbbra is a megtakarítanak.

A Policy Solutions a helyzet tisztázása érdekében megkérdezte a felmérésben részt vevőket arról is, mi gátolja őket a fogyasztásuk növelésében. A megkérdezettek jelentős része,

• 60 százalékuk a túl magas árak, 46 százalékuk az alacsony fizetés, míg az emberek valamivel több, mint negyede a túl magas lakhatási költségek miatt nem vásárol többet.
• Mindössze 8 százalék válaszolta azt, hogy megtakarítását gyarapítja és ezért nem költ többet.

Az ellenzéki szavazók körében a fogyasztást érdemben visszafogó tényező a válaszadók több mint 30 százalékánál, hogy nem bíznak a kormányban, ezért inkább spórolnak.

Nyitókép: József Zoltán Varga/Getty Images