Beválik Orbán Viktor terve: már látszik a minimálbér emelésének hatása, így nőnek a fizetések 2025-ben

A hároméves, novemberben megkötött bérmegállapodás értelmében jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal emelkedik a garantált bérminimum. Az emelések mértéke jelentősen meghaladja a gazdasági növekedést, ugyanakkor a kormány új gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy emelkedjen az emberek jövedelme.

A fizetések emelkedése kedvezően hat a fogyasztásra, így végső soron a költségvetés bevételei is nőnek, de a vállalkozások profitemelkedésének is alapvető feltétele a vásárlóerő, így a kereslet emelkedése.

• A minimálbér összege 9 százalékkal nő, bruttó 290 800 forint lesz. Nettó összege – kedvezmények nélkül – 193 400 forintra nő.
• A garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik, bruttó 348 000 forintra. Nettó összege – kedvezmények nélkül – 231 420 forint lesz.

A vállalkozások ugyanakkor összességében – érthető okokból – nem örülnek a jelentős béremeléseknek, mivel a bérköltségre fordított kiadásaik nőnek. Ráadásul egy olyan időszakot követően, amikor jelentősen nőtt az önköltség is.

Közvetve sokakat érint a minimálbér emelése

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete közzétette a Nagy Elek kamarai elnök által korábban bejelentett felmérést, amelyben a kamarai hálózat országszerte a kötelező legkisebb keresetek emelésének hatásairól kérdezte a vállalkozókat. Az eredmények alapján kiderül,

Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállalók döntő többségének 2025-ben legalább 7-9 százalékkal nőhet a fizetése. A mikro- kis és középvállalkozások 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a magasabb bérsávokban dolgozók fizetését is emelniük kell a minimálbérek emelése miatt.

Ez a tendencia összhangban van a versenyszférában induló bértárgyalásokon megfogalmazott igényekkel és elvárásokkal. A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a novemberben megkötött bérmegállapodásban ajánlásként megfogalmazta: a piaci szereplők úgy emeljenek bért, hogy a keresetek reálértéke is érdemben növekedjen.

Komoly aggodalmak a kkv-knál

Az MKIK novemberi felmérésének időszakában még nem volt ismert a Demján Sándor program összes részlete. Ma már látható, hogy a vállalkozások aggodalmaira jó válasznak bizonyul a hazai mikro- kis- és középvállalkozások támogatását célzó eddigi legnagyobb állami programcsomag.

Ennek oka, hogy vállalatmérettől függ, mekkora gondot okoz a bérek kötelező emelése. Ráadásul mind a kisebb, mind a nagyobb cégek úgy nyilatkoztak, minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak ma már alig akadnak. A kamarai beszámolók szerint 

vagyis hivatalosan minimálbérre vannak bejelentve, de jövedelmük egy részét zsebbe kapják munkaadójuktól.

A cégek arról számoltak be, hogy az elmúlt években tapasztalt költségemelkedés és ezzel együtt a kereslet visszaesése után egy kedvezőtlen pozícióból kell kötelezően bért emelniük. Éppen ezért a kisebb cégeknél más területeken kell költséget csökkenteni, valamint árat kell emelniük.

Újabb infláció jön a béremelés miatt?

A területi kamarák tapasztalatai alapján összeállított, közel 4200 vállalkozás bevonásával végzett kamarai felmérés tanulsága szerint a vállalkozások több, mint fele, 54 százalékuk áremeléssel reagálna a kötelező legkisebb munkabérek emelésére. 

Az áremelés ugyanakkor sok vállalkozásnál – ágazattól függetlenül – nehezen kivitelezhető. Ennek legfőbb oka a belföldi fogyasztás és a szolgáltatások iránti kereslet visszaesése, majd stagnálása. Ha a vállalkozások az elmúlt évek inflációs sokkja után ismét emelik az árakat, akkor a lakosság körében tapasztalható óvatossági motívum aligha változik, így a fogyasztás továbbra is a vártnál alacsonyabb szinten marad. Az alacsony kereslet tehát gátja az áremelésnek.

A feldolgozóiparban is akadályokba ütköznek a cégek áremelési szándékukkal. Ez elsősorban a feldolgozóipari beszállítókra igaz, akiktől a külföldi megrendelők csökkenő árakat várnak, a másik oldalról viszont elkerülhetetlen, hogy emeljék a fizetéseket.

A munkaerő még mindig aranyat ér

A kkv-k arról tájékoztatták a kamarákat, hogy a munkaerő megtartása továbbra is kulcskérdés számukra. Éppen ezért a béremelések ellenére sem készülnek létszámleépítésre, helyette új munkarendek és atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével reagálnak a magasabb bértételekre. Ahol van béren kívüli juttatás, ott a keret alapbéresítése is lehetséges megoldás.

Az országon belül is merőben eltérő a foglalkoztatási helyzet. A nyugati határ mellett és Budapest vonzáskörzetében szóba sem jöhet a minimálbér, mint fizetés – közölték az érintett vállalatvezetők. Elmondásuk szerint

Az ország másik végén, elsősorban Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a mikro- és családi vállalkozások számára jelent akár a további működést is érintő következményeket a minimálbérek emelése. Ennek részben az alacsony hozzáadott érték és hatékonyság az oka, részben pedig az, hogy a családi vállalkozás alkalmazottai és maguk a családtagok legtöbbször minimálbérre vannak bejelentve, jövedelmük további részét pedig az osztalék és a profit adja. 

Szintén az ország perifériáin találhatók azok a cégek, amelyek régóta nem fejlesztettek, működésüket pedig veszélybe sodorják a kötelező béremelések. Egyes vélemények szerint ugyanakkor a piactisztító hatás érvényesülése kedvező az életerős vállalkozások számára, mivel növekszik a szakképzett munkaerő kínálata.

Létszámstop bevezetésével ugyanakkor a cégek harmada, munkaerőt kiváltó beruházásokkal pedig 37 százalékuk spórolna.

Meglepő, hogy a cégek túlnyomó többsége inkább hátrányosnak tartja a kötelező béremeléseket, ugyanakkor 78 százalékuk mégis úgy gondolja, a minimálbér és a bérminimum növelése nem befolyásolja érdemben a versenyképességet.

Célzott állami segítség a kis cégeknek

Az MKIK felmérésének időszakában még nem írták alá a szociális partnerek a bérmegállapodást. Azóta kiderült, hogy a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak után a vállalkozások kapnak állami támogatást. Ennek lényege, hogy a 2025-ben növekvő minimálbéres bértömeg után is a 2024-es összeg után fizetendő járulékokat kell levonni. 

A kormány emellett ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, milyen egyéb módokon nyújthat támogatást a bértételek kigazdálkodásában az érintett vállalkozói kört.

Fantasztikus év lesz 2025-ben?

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is arról beszélt, 2025 fantasztikus év lesz. A kormányfő azt is elmondta, 

A kormány kiemelt célja a jövedelmek emelkedése, amelyben a három évre megkötött bérmegállapodás mellett komoly szerepet játszik a családi adókedvezmény megduplázása. Az első 50 százalékos emelés 2025 júliusától jön, a második pedig 2026 januártól. Közben 

Az emeléssel hazánk ráadásul eleget tesz az Európai Unió minimálbér-irányelvében elvárt kötelezettségeknek is.

Nyitókép: Yuki Iwamura/Bloomberg via Getty Images